Több cikkünkben és kerekasztal-beszélgetéseink alkalmával is foglalkoztunk már azzal, kinek, hogyan és milyen eszközökkel tud segíteni a sportpszichológia, a sportpszichológus. Újfajta tudományos ismeret átadása helyett ebben az írásban bemutatunk néhány konkrét példát a sportvilágból, melyekből láthatjátok, hogy a különböző pszichológiai technikák miként segítették a sportolókat a csúcsteljesítményhez – ezzel a sikerhez. Bár a pszichológushoz járással kapcsolatos negatív attitűd és a titoktartás miatt kevés ilyen történet található, mi megpróbáltuk összeválogatni a legizgalmasabbakat és legtanulságosabbakat a magyar sportolók köréből.

Lassan elterjed, hogy a sportolók felkészülését nem csak egy edző, hanem egy komolyabb team koordinálja, melyben pszichológus is helyet kap. A londoni Olimpia előtt szinte tabu volt arról beszélni sportolói berkekben, hogy valaki pszichológus segítségét is igénybe veszi – egyrészt a mentális felkészülés, másrészt az önismeret végett. Azonban Londonban elég sokan felszólaltak ebben a témában, Rióban pedig már egyfajta hátrányként élték meg a sportolók, hogyha nem figyeltek megfelelően a mentális oldalra. Több sportoló is egyre nyíltabban kommunikál, lássuk, ők hogyan látják a felkészülésükben a pszichológus szerepét.

Kenderesi „Sajtburger” Tamás, úszó

A 2016-os Olimpiai játékokon feltűnt egy fiatal magyar úszó, aki több szempontból is újdonságot hozott a sportvilágba. Amellett, hogy nyíltan kifejtette a sajtburger iránti szeretetét, talán első magyar sportolóként köszönte meg nagyvilág előtt sportpszichológusának, Járai Róbertnek a segítségét. Kenderesit Járai állította fel egy komoly térdsérülés után. Ennek nyoma tudattalan metaforában is megnyilvánult, amikor az egyik riói középdöntős úszása után úgy nyilatkozott a fiatal úszó, hogy fél évvel ezelőtt még térdsérüléssel küzdött, most pedig ott áll az Olimpiai éremszerzés kapujában. Járai elmondása szerint Kenderesinek nem csak a sérülésből való felépülésben vagy a különböző mentális tréning elemek begyakorlásában tudott segíteni, hanem abban is, hogy előkerüljön a fiatal sportoló valódi énje, az a felszabadult, poénkodós, laza srác, akit egyből szívébe zárt az ország.

A sportpszichológia a mentális felkészítésen túl a sérülésekből való felépülésben is segíteni tud a sportoló számára.
A sportpszichológia a mentális felkészítésen túl a sérülésekből való felépülésben is segíteni tud a sportoló számára.

Gyurta Dániel, úszó

Az úszóknál maradva említenénk meg Gyurta Dániel egykori nyilatkozatát. Ő úgy véli, hogy mielőtt sportpszichológussal dolgozott volna, edzéseken és versenyeken egyaránt mindössze tudása nyolcvan százalékát tudta előhozni.

A pszichológusnak köszönhetően leszámolt félelmeivel

és megtanult bízni saját magában, amelynek eredményeként most már edzéseken is 99 százalékkal tud teljesíteni.

Kendi Ágnes, thai bokszoló

Kendi magát mint nem kiemelt élsportolót jellemzi, aki egy reálisan megnyerhető, de mégis elvesztett meccs okozta megviselt állapottól vezérelve fordult sportpszichológushoz. A munka beindulásának nehézségét a sporton kívüli egyéb sérelmeinek mély elraktározásban és saját képességeinek negatív megítélésében látta. A pszichológussal való közös munka elején relaxált állapotban dolgozta fel az elvesztett mérkőzést, majd az akkori ellenféllel egyeztetett visszavágó mérkőzés kitűzésével indult el igazán a mentális felkészülés. Természetesen Kendi és mentális trénere is használtak klasszikus sportpszichológiai módszereket, mint a naplóírás, a célállítás vagy a vizualizálás, azonban további elképzelt, feszültségcsökkentő képekkel is dolgoztak. Az egyik ilyen volt, amikor egy olyan rossz mozdulatsort javítottak ki, amely a sportedzőkkel évekig nem sikerült. A thai bokszoló jobb egyenesét úgy korrigálták, hogy a hölgy egy béka képét társította a mozdulathoz, ahogy az kiölti nyelvét és elkap egy legyet. Mikor az ütés helyett a békára gondolt edzés közben, rögtön sikerült technikailag megfelelően kiviteleznie a jobb egyenest.

kendi
Mindeközben folyamatosan érezte, hogy egyre inkább azonosul a tigrissel, annak tulajdonságai belsővé válnak. Forrás: Fejben dől el. Sportpszichológia mindenkinek

A másik ilyen képnél a mérkőzése szereplőihez asszociált állatokat. Az ellenfél egy csapat hiéna volt, ő maga tigris, akit bátor oroszlánok (az edzők) és egy őzike (a sportpszichológus) vesz körül. Erről egy rajzot is készített, amelyekkel napokat foglalkozott – anatómiai ábrákat is keresett a pontos kivitelezéshez. Mindeközben folyamatosan érezte, hogy egyre inkább azonosul a tigrissel, annak tulajdonságai belsővé válnak. Ezután a sportoló minden viadalakor a ringen belül a saját sarkába képzelte a tigrist, aki védelmezi őt meccs közben. A visszavágó meccs előtt néhány nappal pontokba szedve megfogalmazta sportpszichológusa segítségével, hogy mely tényezők azok, amelyek mentálisan megfelelő formába hozzák, milyen tevékenységeket kell elvégeznie ehhez. Ezek leírása után, mint egy szerződést alá is írta. Szorongásaitól megszabadulva vonult a ringbe és diadalmaskodott nemcsak ellenfele, hanem saját gátlásai és határai felett is.

Berki Krisztián, tornász

2012-ben a londoni Olimpián Berki aranyat szerzett azok után, hogy a döntőbe csak az ötödik helyen kvalifikálta magát. Későbbi nyilatkozatából kiderült, hogy sportpszichológusa, Lénárt Ágota segített neki a két lólengés gyakorlat bemutatása között fejben rendezni a dolgokat. A sportoló elmondása szerint nagyon sokat számít az, hogy a versenyhelyzetre mentálisan felkészüljön, elképzelje azt a helyzetet, amivel az edzésen nem találkozhat. Az olimpiai bajnok úgy véli, hogy a versenyt

nyolcvan százalékban ez a fajta mentális felkészültség dönti el.

Józsa Zsuzsanna, röplabdázó

Józsa és a Vasas női röplabda csapatának példáján keresztül illusztráljuk, hogy a csapatsportokban miként tud segíteni a sportpszichológus jelenléte. A 2004-2005-ös bajnoki döntő három győzelemig tartó párharcának első két mérkőzését a Nyíregyháza csapata nyerte a Vasassal szemben. Józsa úgy emlékszik vissza, hogy a bajnoki arany leghalványabb esélyét is elengedte. Másnap csoportfoglalkozáson vettek részt, ahol kiderült: szinte mindenki feladta. Ekkor a sportpszichológus segítségével átbeszélték a dolgokat, ami után csapattagok úgy érezték: irreális lelkesedéssel indulnak a harmadik meccsnek. Ezt és utána még két meccset megnyertek, a legutolsón esélyt sem hagyva az ellenfélnek, így hódították el a magyar bajnoki címet. Józsa meggyőződése szerint e segítség nélkül semmi esélyük nem lett volna megfordítani a párharcot. Rendkívül hálás ezért az élményért, amelyből a későbbiekben is sokat tudott meríteni.

Józsa személyes véleménye, hogy a mentális felkészülés ugyanannyira fontos, mint a fizikai edzés. A csoportos foglalkozások mellett az egyéni terápia abban segítette, hogy feloldja azokat a gátakat, amelyek korábban megakadályozták a siker, illetve a kiegyensúlyozott teljesítmény elérésében. 2004-ben találkozott először sportpszichológussal, ezt megelőzően nem voltak komoly eredményei, ezután viszont magyar bajnoki- és kupasikerek, az év játékosa díj, külföldi és válogatott szereplés, továbbá strandröplabda sikerek is gazdagították életét.

+1: A rab

Egy kissé eltérő, egyben nagyon érdekes példával zárjuk a sort. A sportpszichológia egyik alapvető módszere a vizualizálás, melynek lényege, hogy a sportoló elképzeljen bizonyos helyzeteket. Rengeteg szituációban lehet használni, legyen az kosárlabdában büntetődobás, dartsban tripla húszba találás vagy toronyugrásnál a fröcskölésmentes vízbe csobbanás végrehajtásának sikeres elképzelése.

E történet főszereplője Colonel Nesmeth, egy kevésbé kiemelkedő golfozó, aki átlagosan kilencvenöt ütésből teljesítette a tizennyolc lyukas pályát. Nesmeth a Vietnámi háborúban fogollyá vált, hét és fél évet töltött börtönben, egy 2x2x2 méteres cellában. Ebben az időszakban napi szinten négy órát töltött golfozással, nem csak gondolkodott róla, valóban golfozott. Ebben a piciny cellában lyuk, ütő, labda és mindenféle eszköz nélkül játszott. Elképzelte, hogy ott áll a pályán, kezében fogja ütőjét, suhint egyet, látta szállni a labdát, utánanézett, hol esik le, aztán elindult a labda után – közben hallotta a madarak csicsergését, érezte tarkóján a szellő fuvallatát. Ezt a tevékenységet minden egyes nap elvégezte. Mikor végre elengedték és újra ütőt fogott, valós körülmények között játszhatott, a teljesítményén elég komoly változás történt. Sokan azt gondolnák, még több ütésre volt szüksége ezután, azonban Nesmeth húsz ütéssel kevesebbel tudta teljesíteni a tizennyolc lyukas pályát. Hét és fél évig csak vizualizálva golfozott, így csökkentette le ütéseinek számát kilencvenötről hetvenötre.

A vizualizáció és egyéb mentális technikákat az élet bármely területén lehet alkalmazni a sikeresség érdekében. Kijelenthetjük, hogy a pszichológiai módszerek elsajátítása és alkalmazása a sporton kívül életben és sportolói karrier utáni időszakban is kamatozhat.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

NINCS MÉG HOZZÁSZÓLÁS

VÁLASZ