A burnout, vagyis kiégés jelensége jelentős fenyegetést jelent a dolgozó emberek többségére. A motiváció és jókedv elvesztésével járó, kritikus határt elérő testi, lelki és mentális fáradtság jelenségére mindössze pár évtizede figyeltek fel, viszont azóta jelentős kutatások foglalkoztak a témával – a jelenség egy lehetséges okát azonban csak nemrég tárták fel.

1957-ben Donald Hebb, a McGill Egyetem tanára diákokon végzett kísérletet. A diákoknak egy kis szobában kellett egész nap az ágyon feküdniük, elhomályosított szemüveget és vastag kesztyűt viselve, valamint egy U-alakú párnával a fejükön, hogy szinte minden hang elkerülje őket. A diákok tanulni szándékoztak a csendes, zavaró ingerektől mentes környezetben. Rövid időn belül azonban feszültté és dekoncentrálttá váltak. Szinte mindegyikük kijelentette, hogy képtelen volt tisztán gondolkodni. Szemléletes az egyik résztvevő élménybeszámolója: „Úgy éreztem, hogy valami a szemeimen keresztül kiszívja az elmém.” A kísérleti alanyok kognitív teszteken mért eredményei rosszabbak lettek, mint a kontrollcsoporté. Hebb a kísérletet hat hetesre tervezte, egynél tovább azonban senki nem bírta.

Az unalom mint stresszforrás

A kísérlet tanulságát a modern pszichológia is megerősíti: a hosszú távú unalom és ingerülethiány rendkívül rossz hatást fejt ki az agytevékenységre. Az ítélő- és tervezőképesség, az érzelmi kontroll és a kockázatfelmérés képessége egyaránt leromlik az unalom hatására (Willis, 2014).

Szerencsére a modern ember számos módon el tudja foglalni magát. Vagy mégsem? Amerikai felmérések alapján az átlagos munkaidő hosszabb, mint bármikor az elmúlt évszázadban. A megkérdezettek 36 százaléka szerint nagyobb stresszt szenvedtek el ebben az évben, mint tavaly, és több mint felüknek okozott már a stressz éjszakai álmatlanságot.

Ezzel egyidejűleg nagyon sokunk mégis unatkozik. A Gallup felmérése szerint mindössze a dolgozók 29 százaléka elkötelezett a munkája felé és élvezi azt. A Kenti Egyetem kutatása szerint a legtöbb frissdiplomás adminisztratív, sales és marketing munkakörben helyezkedik el, és ezen munkákat egy 10-es skálán 7.7-es erősségűre pontozták unalom szempontjából.

Mégis, hogyan lehetünk egyszerre unottak és stresszesek? Egy friss felfedezés adja meg a választ:

Az unalom és burnout közt összefüggés van.

Az unalmat gyakran a túl kevés, a burnoutot pedig gyakran a túl sok munkából származtatják, ám valójában nem a tevékenységek mennyisége, hanem azok minősége és személyes megítélése a mérvadó. Az unalom gyökere a megszokott, sablonos feladatokból fakad. Mindegy például, hány e-mailt válaszolunk meg, ha a feladat repetitív, akkor elfáradunk, de közben valójában unatkozni fogunk.

Az információipar fejlődésének elméletileg meg kellett volna szüntetnie a monotóniát. Azonban szemlátomást a repetitív feladatok unalmasságát csak áthelyezte a nehéziparról a digitális technológiára. „Az információ alapú társadalom önmaga jelentésével ellentétben ellentétben mégis unalmassá vált” – véli Orrin Klapp szociológus.

Kezdünk hozzászokni intenzív, de kiszámítható feladatainhoz. Hiába az intenzív munkatempó, az agy mégsem lesz ingerelve. Védekezési mechanizmusként eltávolodunk munkánktól, és próbálunk minél kevesebb időt vele tölteni. A munka nehezebbé válik: Hebb kísérleti alanyai arról számoltak be, hogy az ingermentes környezetben rendkívül nehéz volt koncentrálniuk. Az egész napos repetitív munka megöli az összpontosítást és a kreativitást.

Hogyan tudjuk megvédeni magunkat?

Mégis hogyan kerülhető el a burnout, és tartható fent az érdeklődés ilyen körülmények közt? Íme öt lehetséges módszer:

  1. Tanulás

A tanulás egyszerre az ellentéte és „gyógymódja” az unalomnak (Kanevsky, Keighley, 2003). Ideális esetben, a munkánk jár folytonosan új dolgok megtanulásával. Ha ez nem lehetséges, akkor ott van a nap többi része: akár egy új hobbi elkezdése is segíthet elkerülni a burnout kialakulását.

  1. Ne állj bosszút!

Egy tanulmány szerint minél unalmasabbnak találta egy csoport diák a tananyagot, annál nagyobb mértékben nőtt az ellenállásuk a tanulással szemben. Önreflexiók szerint úgy érezték, hogy „a helyes válasz a nem megfelelő oktatással szemben az ellenállás.” Ez a hozzáállás nagyon maladaptív, hiszen lecsökkenti teljesítményünket a munkahelyen, de a stresszt nem szünteti meg, sőt még többet okoz. (Elégedetlen főnökünk képében…) Ha munkánkat unalmasnak és dühítőnek találjuk, akkor merjünk kilépni és egy újat keresni, mert hosszú távon sokkal jobban járunk vele, mint az ellenállással.

  1. Elérhető célok

Az unalom és a stressz nemcsak a kevés, de az eltúlzott mértékű feladatvállalásból is származhat. Hozzá lehet szokni a feladatok teljesítésének folytonos sikeréhez, de a folytonos kudarchoz is. Az optimális izgalmi szint fenntartására próbáljunk kihívással járó, ám teljesíthető, sikerélményt adó feladatokat végrehajtani. Ezek az elfoglaltságok képesek előhozni a burnouttal szemben jelentős védőfaktort biztosító elköteleződés, lelkesedés és érdeklődés élményét.

  1. Csináld másképp!

Ha adódik rá lehetőség, a patkányok mindig új utat fognak keresni az ételhez. Habár az ember a „szokások rabja”, néha nekünk is szükségünk van arra, hogy felfedezzünk valami ismeretlent. Ezt megerősíti Christopher Burney, aki a brit SOE különleges ügynökeként szolgált a második világháborúban, elfogása után 15 hónapot töltött egyedül egy magánzárkában. Később úgy nyilatkozott: „a változatosság nemcsak az élet sava-borsa csak, hanem maga a lét.”

  1. Keresd a társaságot!

Hebb kísérletében, miután az alanyok kiszabadultak az elszigetelt kamrából, arra panaszkodtak, hogy a világot eltorzultan érzékelték. Amikor hosszú távon unatkozunk, fokozatosan változik érzékelésünk és a világról alkotott képünk. Az unalom súlyos dolgokat képes tenni velünk, ezért mindig fontos, hogy számíthassunk a környező emberek támogatására, akik segíthetnek visszatalálnunk a valóságba.

A fordítás alapján a következő cikk szolgált:

https://www.psychologytoday.com/blog/the-gen-y-guide/201709/little-known-cause-burnout

Források:

The Pathology of Boredom: Scientific American 196, 52 – 56 (1957)

http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02783190309554235

https://www.questia.com/library/journal/1G1-367421138/neuroscience-reveals-that-boredom-hurts-students

http://www.gallup.com/businessjournal/191459/millennials-job-hopping-generation.aspx

https://www.kent.ac.uk/careers/Choosing/career-satisfaction.htm

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ