Hirdetés

„»Igaz embert keveset találsz. Ha egyre rábukkansz, becsüld meg« – mondja a keleti bölcsesség. Én jó 30 évvel ezelőtt találtam egy igaz embert – és tehetséges költőt –, akkor 12 éves és már üldözött volt (mert ez az igaz emberek – és ehetséges költők – örök sorsa). Igyekeztem megbecsülni” – írja róla Vekerdy Tamás pszichológus. Könyvajánlónk.

Hirdetés

Birtalan Balázs író, költő, aktivista és terapeuta. 14 éves korától rendszeresen publikált, több verses-, esszé- és tanulmánykötet szerzője, a magyarországi keresztény-meleg mozgalom elindítója és alakítója 1993-2005-ig. Egyetemi keretek között több félév teológiát és pszichológiát hallgatott, majd elvégezte többek között az Integratív Pszichoterápiás Egyesület 200 órás módszerspecifikus képzését. 2010-től elsődleges tevékenysége a terápiás keretek közötti pszichológiai segítségnyújtás volt, főbb módszerei közé tartozott a KIP (katathym imaginatív pszichoterápia), az erőszakmentes kommunikáció, a kognitív pszichoterápia, az NLP és a Metamorphoses Meseterápiás Módszer. 2013-ban vastagbélrákot diagnosztizálnak nála. A kezelés eleinte hatásosnak bizonyult, de végül nem tudta legyőzni a szörnyű kórt.

Birtalan Balázs (1969–2016) író, költő, aktivista és terapeuta.
Birtalan Balázs (1969–2016) író, költő, aktivista és terapeuta.

Sorskönyv nélkül elnevezésű blogját 2005 óta vezette, ahol rendkívül változatos témákban publikált. Az idén, az Agave Könyvek gondozásában, posztumusz kiadásban megjelent kötetét is ez a változatosság jellemzi, hiszen a könyv alapját a blogbejegyzések alkotják, kiegészítve olyan írásokkal, gondolatokkal, melyekkel máshol még nem találkozhattak olvasói. A rendkívül vaskos kötet számos témát és gondolatot ölel fel; megtudhatjuk belőle, hogyan talált rá a szerző élete hivatására, milyen életutat járt be, hogyan reflektál önmagára és az őt körülvevő jelenségekre, eseményekre, betegségére és közelgő halálára.

Olvashatjuk elejétől a végéig, de haladhatunk a fejezetek között ugrálva is – biztos recept nincs, mindenki akkor és azt veheti ki belőle, amire éppen szüksége van. Ír saját élményeiről a terápiák kapcsán, a tranzakcióanalízisről, a hipnózisról, az erőszakmentes kommunikációról, a kognitív viselkedésterápiáról, a Young-féle sématerápiáról, de még a Harry Potter-kötetek mögött meghúzódó pszichológiai tartalmakról is. (Például arról, mit is jelképeznek a dementorok, és mit jelenthet pszichológiai szempontból az időnyerő?)

Tudomány közérthetően

Az egész kötet hangvételére jellemző, hogy bár alapvetően tudományos igényű „bejegyzéseket” olvashatunk, nyelvezete mégis közérthető, mentes minden tudományoskodó fellengzősségtől. Nem akar mást és többet adni, mint önmagát – ebből kifolyólag rendkívül reflektív, és nem ritkán kritikus, önmagával szemben is. Ettől lesz igazán emberi, igazán embereknek szóló, ugyanakkor informatív és ismeretterjesztő is. Helyenként erőteljesen szubjektív, máshol kimondottan objektív és informatív. Olvashatjuk szakmai „szentírásként” is, de talán a leghasznosabb, ha egy sokat látott, rengeteget tapasztalt, erőteljes értékrenddel és elképzelésekkel rendelkező, érzékeny és empatikus ember gondolataiként, útmutatójaként tekintünk a kötetre, mellyel a saját élete példáján keresztül vezeti végig és készteti gondolkodásra az olvasót.

„…ahogy mondtam: a terápia komoly dolog. Pontosan annyira, mint maga az élet. Ami egyszerre van tele bánattal és derűvel, mélységes gyásszal és törvénytelen röhögéssel. A terapeuta tévedésben van, ha azt képzeli, hogy az üléseknek olyan méltóságteljeseknek kell lenniük, mint egy püspökszentelésnek, és hogy a terápia ugyanannyi jókedvet és önfeledtséget tűr el, mint egy számvitelszigorlat” – írja Birtalan Balázs.

Lenne pár kérdésem

Hogyan kerüljük el a játszmákat? Mi a terápia, mi nem az? Miért olyan fontos a helyes önismeret elsajátítása és gyakorlása? Ki irányítja valójában az életünket, és hogyan vehetjük újra kezünkbe a volánt? Milyen tények és tévhitek élnek a terápiáról? Ha minket is foglalkoztatnak ezek és ezekhez hasonló kérdések, biztosan érdekesnek találjuk majd a könyvet.

„Kétféle terapeuta van. Az egyik gondosan igyekszik eltüntetni hibái nyomait a kliens szeme elől. A másik a jó terapeuta.”

Ha gyakorló pszichológusok, terapeuták, segítő szakemberek vagyunk, ha még csak az elején tartunk ennek a hosszú folyamatnak, ha a segítséget kérő székében ülünk, ha mindig is érdekelt minket ez a témakör, ha szívesen olvasnánk egy értékes és hiteles ember és szakember gondolatairól és nem mindennapi tapasztalatairól és világlátásáról – ez a könyv ránk vár.

„…az életre szokás úgy tekinteni, mint egy egydimenziós valóságra, amit egyetlen értelmes mérőszámmal lehet értékelni: a hosszával. Ezzel nem értek egyet. Az életnek a hosszán kívül legalább két másik releváns dimenziója van. Az egyik a szélessége: hogy mennyire változatos életet élt valaki… És van a harmadik dimenzió: az élet mélysége…”

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző magyar szakos bölcsész, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatója, life- és art coach, művészetterapeuta-jelölt. A Mindset szakújságírója és lektora. 2014-ben végzett a BKF újságíró szakképzésén.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ