A képzelet alapú fejlesztő technikákat a pszichológia több területén is sikerrel használják. Sőt, a sportpszichológia szerint ez az egyik leghatékonyabb módszer ahhoz, hogy a személy az általa kitűzött célokat megvalósítsa. Hogyan számíthat a szituációk, a körülmények és önmagunk modellálása a sportteljesítmény szempontjából? Pontosan milyen pozitív eredményeket várhatunk a technikától? Milyen feltételeknek kell teljesülnie az eredményes imagináció létrejöttéhez? Cikkünkből kiderül.

Jim Taylor, a San Francisco-i Egyetem professzora – aki sportolók mentális tréningezését végzi évtizedek óta –  ifjú sportolóként a képzelet erejét első kézből is megtapasztalhatta. Elmondása szerint a technika révén „a kételyt felváltotta a magabiztosság, a szétszórtságot a koncentráció, a szorongást az intenzitás, a félénkséget az agresszivitás, valamint a gyenge eredményeket a kiemelkedő sikerek”. Korábbi kutatási eredmények is alátámasztják a módszer sikerességét: azok a sportolók, akik a gyakorlás mellett képzeletükkel is segítették teljesítményüket, jobb eredményeket értek el, mint csupán gyakorló társaik. A technika egyik hatóereje abban rejlik, hogy egyszerre több területen van ránk befolyással: képzeletünk nemcsak érzelmeinkre, pszichológiai állapotunkra, hanem fizikai jellemzőinkre is hathat.

Taylor összefoglalójában azt olvashatjuk, hogy az eredményes imaginációs folyamathoz négy fő tényezőnek kell ideálisan alakulnia: a képzeletünk perspektívájának, a kontrollnak, a több érzék használatának, valamint a gyorsaságnak. Jó hír, hogy ezek mindegyike fejleszthető, így

kezdeti nehézségek esetén is létrejöhet a későbbiekben egy hatékony fantáziakép.

  1. Képzeletünk perspektívája

Idézzünk magunk elé egy képet magunkról valamilyen tevékenység közben. Kívülről szemlélik önmagukat, esetleg a saját szemszögükből? Az eredményes imagináció egyik kulcstényezője a számunkra megfelelő nézőpont megtalálása. Kutatások nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az egyik nézőpont jobb lenne, mint a másik – egyszerűen mindenkinek más kényelmes. Taylor szerint célszerű először a számunkra „természetesebb” nézőpontból elképzelni a szituációt, majd később átváltani a másikra, hogy össze lehessen hasonlítani őket a teljesítmény szempontjából.

  1. Kontroll

Ideális esetben el tudjuk képzelni azt, amit szeretnénk, valamint csakis azt képzeljük el, amit valójában szándékunkban áll.

Nem célszerű, ha a fantáziánkba betolakodik egy esetleges hiba,

hiszen a képzeletünkben megjelenő minden tartalom kifejtheti hatását. Így például azok, akik valamilyen hibát imaginálnak, gyakran teljesítményromlást tapasztalhatnak.

A képzelet alapú technikák nagyon jól használhatóak például a szorongás ellen
A képzelet alapú technikák nagyon jól használhatóak például a szorongás ellen
  1. Több érzék használata

A megfelelő képzelet nem csupán vizuális természetű, több érzékszervet is felölel. Fontos tehát, hogy ne csupán látvány terén modelláljuk az adott szituáció, képzeljük el a lehetséges hanghatásokat, gondolatokat, érzelmeket is.

Az imagináció nem jelent teljes elrugaszkodást a valóságtól:

ha valaki szorongással küzd, könnyebben győzheti le félelmeit, ha ez a szorongás képzeletében is megjelenik, majd mentálisan, lépésről lépésre tud megküzdeni vele.

  1. Gyorsaság

Hasznos lehet, a képzeletünk nem valós gyorsasággal zajlik, különösen akkor, ha apró részletek javítására van szükségünk. Minél lassabban képzeljük el kezdetben az adott szituációt, annál pontosabb, részletesebb javításokra van lehetőségünk. Ha az imaginációnk lassú tempó esetén már eredményes, akkor javallott fokozottan növelni a tempót mindaddig, amíg a személy képzelete el nem éri a valós gyorsaságot.

Bár e cikk a sportteljesítmény szempontjából közelítette meg a képzelet alapú technikák témakörét, láthatjuk, hogy feltételei meglehetősen általánosak ahhoz, hogy az élet más területén is hasznunkra legyenek. Így például ha másnap egy stresszes munkahelyi prezentáció vár ránk – a felsorolt tényezőket figyelembe véve –, a szorongásunkat csökkenthetjük, míg teljesítményünket növelhetjük. Fontos jó tanács azonban, hogy képzeletünk mindig maradjon a realitás talaján: ha számunka elérhetetlen célokat imaginálunk, a várt pozitív kimenetel egyértelműen el fog maradni.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ