Make America Great Again! Take back control! Állítsuk meg Brüsszelt! Mi a közös Donald Trump, a Brexit-kampány, illetve a magyar kormány által használt szlogenekben? Friss kutatások szerint mindhárom egy egyedi csoport, a kollektív nárcisztikus személyek csoportja mozgósítására volt tökéletesen megfogalmazva. De mit is jelent a kollektív nárcizmus? És miért ad okot az aggodalomra, ha a kollektív nárcizmus irányítja a világpolitikát?

A kollektív nárcizmus fogalmát először Theodore Adorno vezette be a szakirodalomba az 1930-as évek Németországa szemleletét jellemezve, mely a Náci párt hatalmához vezetett (1963/1998). A jelenség nagyban hasonlít az egyéni nárcizmushoz, mely egy eltúlzott önimádatra utal, egy grandiózus önképre, melynek fenntartásához az egyénnek folyamatos validálásra van szüksége a külvilág felől (Morf & Rhodewalt, 2001). A nárcisztikus személy gyakran érzelmi függőségben áll mások csodálatával és elismerésével. A nárcizmus kollektívvé válik amikor nem az egyéni identitásra összpontosul ez a folyamat, hanem

egy személy saját csoportbeli identitására.

Bár a két jelenség számos ponton hasonlítható egymáshoz, az egyéni nárcisztikus személyek nem válnak automatikusan kollektív nárcisztikussá.

Miért volt e célcsoport számára teli találat a fent említett három szlogen? A folyamatos elismerés szüksége mellett a kollektív nárcisztikus csoport hiperszenzitív bármilyen külső visszajelzésre, mely ennek az elismerésnek a hiányát mutatja. Ahelyett, hogy saját csoportjuk jólétére összpontosítanának, nagyobb hangsúlyt fektetnek annak folyamatos felügyeletére, hogy más külső csoportok elegendő mértékben elismerik-e a saját csoport különlegességét és nagyszerűségét. Így szinte tökéletesen rezonál beállítottságukkal bármilyen kampány, mely saját csoportjuk nagysága mellett egy fenyegetőnek tekintethető külső csoport negatív szerepét is nyomatékosítja.

Dr. Agnieszka Golec de Zavala és kutatócsoportja, a londoni Prejudice Lab munkái is ezt támasztják alá. Az általuk 2009-ben létrehozott Kollektív Nárcizmus Skála egy adott saját csoportról tartalmaz állításokat – ez az aktuális kutatásnak megfelelően lehet például egy nemzetiség vagy vallási csoport. A kitöltő feladata jelezni, hogy mennyire ért egyet olyan állításokkal, mint „A csoportom különleges bánásmódot érdemel” vagy „Ragaszkodom ahhoz, hogy a csoportom megkapja a neki járó tiszteletet.” Dr. Golec de Zavala és munkatársai eredményei azt mutatják, azok a személyek, akik magasabb pontszámot értek el a Kollektív Nárcizmus Skálán, nagyobb valószínűséggel szavaztak Donald Trump-ra az amerikai elnöki választásokon (Federico & Golec de Zavala, 2017) vagy az EU elhagyására a 2016-os brit népszavazáson (Golec de Zavala, Guerra, & Símão, 2017). Jelenleg zajló kutatásaik előzetes adatai továbbá korrelációt mutatnak Oroszországban a kollektív nárcizmus és Putyin támogatottsága, Lengyelországban pedig a lengyel kormány támogatottsága között.

Gond, hogy a kollektív nárcizmus ilyen erősen jelen van a világpolitikában?

A kérdést jogosan teheti fel az, aki először találkozik a fogalommal. Ha azonban jobban beleásunk a szakirodalomba, egyértelművé válik, hogy a kollektív nárcizmus nem pusztán a saját csoportra való büszkeségnek, vagy annak szeretetének szinonimája. A Kollektív Narcizmus Skálán való magas pontszám elérése indikálja az egyen előítéletességét – életkortól, nemtől és iskolai végzettségtől függetlenül. Ez az előítéletesség azonban erősen szelektív: elsősorban olyan külső csoportokra irányul, amik részéről a kollektív nárcisztikus egyén vélt vagy valós sérelmet vagy fenyegetettséget érez. A skálán elért magas pontszám továbbá bejósolja az ezen külső csoportok iránti ellenséges viselkedést és agressziót, illetve egy késztetést a gyakran megkérdőjelezhető, szubjektív sérelmek megtorlására.

Nemzetközi mintákon végzett kutatások szemléltetik, miként jelentkezhetnek különböző népcsoportoknál a kollektív nárcizmus negatív mellékhatásai (Golec de Zavala, Peker, Guerra, & Baran, 2016). Amikor török származású résztvevőket emlékeztettek egy számukra gyakran megalázónak ítélt eseményre (arra, milyen hosszan húzódik az Európai Unióba való belépésük tárgyalása), a megjelenő kollektív nárcizmus értékek bejósolták az európai gazdasági válsággal kapcsolatos nyílt káröröm kinyilvánítását. Portugál származású kollektív nárcisztikus résztvevők nemcsak nyílt kárörömet fejeztek ki egy képzelt, Németországot érintő gazdasági válsággal kapcsolatban, de nyílt szándékot rosszindulatú cselekedetekre is – pusztán mert úgy gondolták, Németországnak nagyobb hatalma van az Európai Unióban mint Portugáliának. Vagyis a kollektív nárcisztikus egyének egy külső csoportot elutasíthatnak, vagy egyéb módon “megbüntethetnek”, amiért sikeresebb mint, vagy annyira sikeres mint a saját csoport.

Lengyel résztvevők egy rövid videót követően válaszoltak a kutatók kérdéseire. A videóban egy ismert lengyel színész volt látható, amint gúnyosan beszél a lengyel kormányról. A kollektív nárcisztikus személyek egyfelől súlyosabbnak ítélték a saját csoportot erő sértést, másfelől nyílt aggresszióval válaszoltak arra a kérdésre, mit tennének, ha a színészt az utcán látnák.

Miért fontos megismernünk a kollektív nárcisztikus gondolkodást?

Az itt említett néhány kutatáson túl számos másik is azt mutatja, nincs határa annak, hogy a kollektív nárcisztikus személyek mit értelmezhetnek a saját csoportjukra irányuló támadásként. Arról se feledkezzünk meg, hogy azok számára, akik a saját csoportjuk külső elismerésére törekszenek, az egyik legsúlyosabb bűnt éppen a saját csoport figyelmen kívül hagyása jelentheti. Egy ilyen bűnt akár büntetésnek is kell követnie a kollektív nárcisztikus logika szerint. Ez a gondolkodásmód könnyen eredményezhet aktív politikai ellenállást, akár erőszakot, amennyiben bizonyos csoportok mellőzve érzik magukat különböző politikai folyamatok során.

A témához kapcsolódó kutatások eredményei irányadóak lehetnek további aktuális társadalmi kérdések megközelítésében is. A bevándorlók, menekültek esetében például jó ötletnek tűnhet azt hangsúlyozni, milyen módon válhatnak a befogadó ország társadalmának hasznos részévé. A fent említett példákból azonban arra következtethetünk, hogy a kollektív nárcisztikus csoportot hiába emlékeztetjük arra, hogy a menekültek hozzájárulhatnak saját gazdaságuk virágzásához – ezzel ugyanis akár a kívánt eredmény ellentétét érhetjük el. Azt sugallni, hogy egy külső csoport sikeressé válhat, veszélyt, fenyegetést közvetíthet a kollektív nárcisztikus csoport saját kiváltságos helyzetére nézve, tovább növelve a már jelenlevő előítéletességüket.

A kollektív nárcizmust napjainkban több fontos népszavazás és választás előtt mozgósították a politikai felek, gyakran sikeresen. Ennek következtében

a kollektív nárcisztikus attitűdök legitimmé váltak a vezető demokratikus országokban.

Ahhoz, hogy elkerülhessük a csoportok közötti ellenségeskedés és gyűlölet fokozódását, fontos megértenünk a kollektív nárcizmust.

 

Vegyen Ön is részt kutatásunkban! A londoni Prejudice Lab több egyéb ország mellett arra is kíváncsi, hogy Magyarországra nézve is általánosíthatóak-e az eddigi kutatási eredményeik. Segítse munkájukat az alábbi kérdőív kitöltésével! A kitöltés mindössze 5 percet vesz igénybe, telefonról és asztali számítógépről is elérhető:

https://goldpsych.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_8cubfpKSQGAtBEV

 

Felhasznált irodalom:

Adorno, T. (1963/1998). Critical models: Interventions and catchwords. New York: Columbia University Press.

Federico, C., & Golec de Zavala, (2017). Collective Narcissism and the 2016 United States Presidential Vote. Manuscript submitted.

Golec de Zavala, A., Cichocka, A., Eidelson, R., & Jayawickreme, N. (2009). Collective narcissism and its social consequences. Journal of personality and social psychology, 97(6), 1074.

Golec de Zavala, A., Guerra, R., & Símão, C. (2017). The relationship between the Brexit vote and individual predictors of prejudice: Collective narcissism, right wing authoritarianism and social dominance orientation. Manuscript submitted and accepted for presentation as a conference paper at the Annual Meeting of European Association of Social Psychology, Granada, Spain.

Golec de Zavala, A., Peker, M., Guerra, R., & Baran, T. (2016). Collective Narcissism Predicts Hypersensitivity to In‐group Insult and Direct and Indirect Retaliatory Intergroup Hostility. European Journal of Personality, 30(6), 532-551.

Morf, C. C., & Rhodewalt, F. (2001). Unraveling the paradoxes of narcissism: A dynamic self-regulatory processing model. Psychological Inquiry, 12, 177-196. doi:  10.1207/S15327965PLI1204_1

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ