Hirdetés

Harminc éves az Erasmus mobilitási program, ennek kapcsán cikkünkben a külföldi tapasztalatszerzés személyiségfejlesztő hatásaival foglalkozunk. Mivel válhatunk többé egy-egy hosszabb távoli tartózkodás során? Mi ennek az oka? Áttekintésünkből kiderül.

Hirdetés

Az Erasmus program idén éppen 30 éve „változtat meg életeket, tár ki elméket”. Az európai felsőoktatási mobilitási program a nevét Desiderius Erasmus Roterodamus németalföldi humanista tudós nevéből alkotott mozaikszóról kapta: European Community Action Scheme for the Mobility of University Students (ERASMUS). A program által egyre több lehetőség nyílik az egyetemisták és főiskolások számára ösztöndíjat nyerni és tapasztalatokat szerezni külföldi szakmai gyakorlaton, vagy fél-egy éves részképzésen részt venni egy másik uniós tagország felsőoktatási intézményében. Továbbá egyre szélesebb körben érhető el diákok számára biztonságosan szervezett külföldi nyári munka, akár Amerikában vagy Ausztráliában is. Ezen felül az elmúlt 5-10 évben rohamosan ugrott a külföldön szerencsét próbáló magyarok száma. Ezért a jelenség aktualitása és a kerek évforduló alkalmából áttekintjük, milyen hatása van személyiségünkre egy hosszabb vagy rövidebb külföldön töltött időszaknak. Tehát, hogy az érdemjegyeken és a pénzen kívül, mivel gazdagodhatunk odakint?

Az új kapcsolatoknak és tapasztalatoknak jelentős hatása van.
Az új kapcsolatoknak és tapasztalatoknak jelentős hatása van.

Számos tanulmány vizsgálta a jelenséget, hogy a külföldi tapasztalatok és a személyiség fejlődése vajon összefügg-e. Azokat a kutatásokat, amelyek különböző időpontokban történő adatfelvételből nyernek információkat, longitudinális vizsgálatoknak nevezzük. A külföldi tapasztalatok hatását általában ilyen „hosszmetszeti” vizsgálatokkal lehet igazolni. Egy friss, longitudinális kutatás során több mint ezer diák bevonásával igazoltak ismételten számos korábbi elméletet; azok a diákok, akik egy évet külföldön töltöttek, pozitív személyiségváltozásokon mentek keresztül.  A vizsgálatban a Big Five személyiség-kérdőív öt faktorát vizsgálták. A modell faktorai az extraverzió, a barátságosság, a lelkiismeretesség, az érzelmi stabilitás és a kultúra vagy intellektus. A külföldi kaland végeztével a hazatérő diákok körében magasabb extraverziót, nyitottságot, barátságosságot és lelkiismeretességet mértek, mint az utazás előtt, vagy az otthon maradt társaikhoz képest. A szerzők kiemelték: az eredmények szerint azoknak, akik hosszabb időt töltöttek távol hazájuktól a tapasztalatok révén,

személyiségük fejlődött, nyitottabbá, érzelmileg stabilabbá váltak.

Empátia, jóllét, tanulás

Egy másik vizsgálat során a diákoknak külföldi tanulmányai előtt, közvetlen a visszatérés után és  egy évvel az utazást követően tettek fel kérdéseket. A válaszokat olyan diákok eredményeivel mérték össze, akik nem vettek részt külföldi ösztöndíjprogramban.  A válaszok alapján a személyiség három dimenziója került összefüggésbe a külföldi tanulmányokkal. Egyrészt a fokozott figyelem mások jólléte iránt, azaz növekedett az empátiájuk a kint tartózkodó diákoknak. Másodsorban azáltal, hogy tudatosabban élték meg a pillanatot, sokkal inkább a jelentben éltek, és egészséges magabiztossággal vértezték fel magukat, ezáltal növekedett saját jóllétük is. Végül, de nem utolsó sorban fokozódott érdeklődésük a művészetek, az irodalom és a kultúra iránt. Ezzel egy időben az úgy nevezett reflektív tanulást is gyakrabban alkalmazták.

Az ilyen típusú tanulással habár nem feltétlen tudatosan, de már biztosan találkoztatok. Alapfeltételei a tapasztalás, a gondolkodás és a tanulás. Előfordult már veletek, hogy lekéstétek a buszt, ezért legközelebb öt perccel korábban indultok útnak? Ha igen, reflektív tanultatok az esetből, egy korábbi tapasztalatból okulva másképp cselekedtetek. Ennek a stratégiának az alkalmazása a tanulmány szerint a külföldi tapasztalatokkal gazdagodó diákok körében gyakoribban figyelhető meg. Összességében elmondható, hogy az erasmusos tanulmányi úton részt vett hallgatók körében magasabb toleranciaszintet, fokozott reflektív gondolkodást, erősebb érzelmi odafigyelést és növekvő esztétikai érdeklődést figyeltek meg.

Kreativitás

További tanulmányok szerint, legyen szó külföldi tanulmányokról vagy munkáról, a

multikulturális tapasztalatok elősegítik a kreativitást.

Hozzájárulhatnak egyrészt a kreatív teljesítőképességhez, mint a céltudatos vagy belátásos tanulás, a távoli asszociációk kialakítása és az ötletgenerálás. Másrészt fokozhatják a kreatív-támogató kognitív folyamatokat, mint a nem szokványos tudás előhívása vagy az ismeretlen kultúrákból származó tudás integrálása kreatív ötletek fejlesztéséhez. Mindemellett az eredmények azt mutatták, hogy a multikulturális tapasztalatokból származó kreatív előnyök attól függöttek, hogy az egyének milyen mértékben voltak nyitottak a külföldi kultúrákra. Illetve a kreativitást főként olyan kontextusok segítették elő, amelyek során vagy szükség volt határozott válaszokra, vagy egzisztenciális jellegűnek bizonyultak.

A multikulturális tapasztalatok elősegítik a kreativitás fejlesztését.
A multikulturális tapasztalatok elősegítik a kreativitás fejlesztését.

Ez mit jelent?

Egy hosszabb külföldi utazás kizökkentheti az embert a komfortzónájából. Elengedhetetlen, hogy új embereket ismerjünk meg, új kulturális szokásokhoz alkalmazkodjunk. Még akkor is, ha „csak” Európán belül látogatunk másik országba, új nyelvvel, új ételekkel, új látvánnyal találkozhatunk. A kontinenst elhagyva még szembetűnőbbek a különbségek. Minél több külföldi ismeretségre teszünk szert egy-egy ilyen utazás során, az annál inkább nyitottá tehet minket. Ez hozzájárul ahhoz, hogy más nézőpontokat ismerjünk meg, melyek a napi problémákon való rágódást csökkentik. Az apró problémák feletti flexibilitás fejlődése segít érzelmileg stabilabbá válnunk. Az új emberekkel való kapcsolat elősegíti, hogy barátságosabbakká váljunk.

Az, hogy ezek a személyiségváltozások vajon kizárólag diákokra és fiatal felnőttekre igazak, az még nem teljesen tisztázott. Hiszen a serdülő és fiatal felnőttkor mindenki számára intenzív változásokkal van tele, mely arra engedne következtetni, hogy inkább fiatalkorban érvényesek a hatások. Azonban a felnőtt populáción nem áll rendelkezésre elegendő adat a kérdés igazolására, ezért nehéz lenne erre a kérdésre válaszolni. Ennek ellenére, ahogy említettük, a külföldi tapasztalatok sikeresen járulnak hozzá a kreativitás serkentéséhez is. Ezért nem kizárt, hogy a hosszabb távoli tartózkodás felnőttkorban is fejlesztő hatású lehet.

Összegezve elmondható: nem alapfeltétele a személyiség fejlesztésnek, hogy külföldön töltsünk hosszabb időt, ám

azok, aki belevágnak, egyértelműen élvezhetik a tapasztalatokkal járó előnyöket.

Amennyiben érdekesnek találtad cikkünket, korábbi interjúnkban olvashatsz az interkulturális tanulás fontosságáról és a kettős honvágyról.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ