Hirdetés

Lelki életünk legfontosabb részei az érzelmeink. Mégis igen különböző módon élik meg ezeket a nők és a férfiak. Sőt, sokszor a férfiakat érzéketlennek minősítjük, a környezeti hatásokkal nem is foglalkozva.  Singer Magdolna legújabb könyve egy nagyon fontos témát feszeget. Érző férfiakról ír. Arról, hogyan élik meg érzelmeiket. Miként küzdenek meg a legfájdalmasabb szituációkkal. Könyvajánlónk.

Hirdetés

Léteznek érző férfiak? Tették fel nekem a humoros és igen sztereotipikus kérdést ismerőseim, akik meglátták mit is olvasok. Singer Magdolna HVG kiadónál megjelent legújabb könyve éppen ennek az erős előítéletnek a falait kívánja ledönteni azzal, hogy reflektorfénybe helyezi a férfiak érzelmi megéléseit. Ő maga is kimondja: „A férfiaknak több megértésre lenne szükségük, mint amit a világtól kapnak.” A könyvben tizennyolc férfi története olvasható csalódottságról, gyászról, fájdalomról és arról, miként is küzdöttek meg veszteségeikkel. Ezen interjúk hatására lesz ez a könyv igazán őszinte és szívhez szóló.

Az előítéleteink forrása

Erről a témáról nem beszélhetünk a gender fogalmának megemlítése nélkül. A gender, azaz a társadalmi nem a biológiai nemünk alapján határozza meg, hogy mik azok a tulajdonságok, viselkedésformák és szerepek, amelyekkel egy nőnek és egy férfinak bírnia kell. Ezek alapján döntjük el, mi számít nőiesnek vagy férfiasnak, így tulajdonképpen a nemi sztereotípiák táptalaját képezik. A férfiak esetében az egyik legerősebb sztereotípia, hogy nem képesek érzelmeik kimutatására. Ez már alapvetően egy gátló tényező, hiszen a szocializáció során ezeket a sztereotípiákat internalizálják, belsővé teszik, majd a későbbiekben ezek kiszolgálása szerint viselkednek.

Így ha érzelmekről van szó, nem is igazán az lenne a fontos, éreznek-e a férfiak, hanem inkább az, milyen módon élik át érzelmeiket. Egy veszteségélmény során – legyen az szakítás, elválás, haláleset vagy bármi más –, általában a negatív érzések kifejezésének a lehetősége a nőké. Ez főleg annak köszönhető, hogy a nők aktívabban és erőteljesebben fejezik ki érzelmeiket, míg a férfiak inkább magukba fordulnak és visszavonulnak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem fáj nekik ugyanúgy. Fontos kiemelni, hogy valójában

nem az érzelmek átélésében van különbség a nők és a férfiak között, hanem sokkal inkább azok kifejezésében.

Ennek tudatosításában segít Singer Magdolna írása: a férfiak talán másképp élik át és másképp is fejezik ki, de ők is éreznek! A könyv szépsége, hogy valós beszámolók alapján közelebb kerülhetünk ezekhez az érzésekhez. A társadalmi meghatározottság szerepének mélysége akkor is kitűnik, ha megvizsgálunk más kultúrákban élő férfiakat. Az írónő a tibeti serpákat emelte ki, akik gyászhír hallatán összegyűlnek és együtt sírnak.

A férfiak nem sírnak!

Ha a hagyományos nemi szerepek szerint gondolunk egy férfira olyan dolgok jutnak eszünkbe, mint a keménység, az erő, a szilárdság, a határozottság. Ha mindezt végiggondoljuk, felmerülhet bennünk a kérdés: ezekbe mégis hogyan férhet bele az érzelmek elfojtás nélküli kifejezése? Annak érdekében, hogy egy férfi férfinak érezhesse magát (ahogyan azt a társadalom elvárja), egy igen súlyos árat kell fizetnie. Érzelmei elfojtását. Azonban a fájdalmak visszaszorítása kihatással lesz a többi érzelemre is. Ha nincs tere a szomorúságnak, idővel az öröm érzése is elhalványul. A keménység elsajátítása során a férfiak felnőtt korukra „sikeresen eltompítják” érzéseiket. Befagyasztják azokat, vagy ahogy az egyik interjú alany is kifejezi: „A mellkasom fává vált.” Singer Magdolna is kifejezi az ezzel való megküzdés nehézségeit: „Úgy vélik ugyanis (a férfiak – a szerk.), hogy a nők elvárják a hagyományos férfiasságot, és kiábrándító számukra, ha a partnerükben nincs kellő tartás. Zavarba ejtően ellentmondásosak az elvárások…”

Egy férfi sokszor önmagába fojtja érzelmeit, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem is éreznek semmit.

Mindezek hatására a sírás is tabuvá válik. Talán egy kezünkön meg tudnánk számolni, hány felnőtt férfi családtagunk vagy ismerősünk könnyeit láttuk kicsordulni az évek során. Akik mégis szabadjára engedik könnyeiket, főleg egy szeretett személy társaságában teszik. „Rengeteget sírtam együtt a feleségemmel. Idegen társaságban nyilván eljátszom a férfit…” A nehéz helyzetekben a társas támasz igen fontos, a beszámolók is arról árulkodnak, hogy a férfiak csak felszínesen fejezik ki barátaiknak mennyire nincsenek jól. Természetesen olvashatunk olyan történeteket is, ahol ez másképp alakult, ebből is látható, hogy az egyéni különbségek itt is fontosak, csakúgy, mint a nőknél. A férfiak fájdalommal való megküzdésének palettája igen sokszínű, és gyakran a külső megfigyelők számára fel sem tűnik mi húzódik a háttérben: „A munkahelyemen nem értették mi van velem…én sem tudtam, mitől vagyok ilyen elviselhetetlen, az önismeretem nulla volt, csak később jöttem rá…”

Singer Magdolna legújabb írása fontos olvasmány lehet a nőknek, annak érdekében, hogy jobban megértsék és közelebb kerülhessenek a férfiak érzelmeihez. A férfiaknak pedig azért, mert segíthet abban, hogy ne érezzék többé egyedül magukat a nehézségeikkel, és inspriálja őket a bátrabb érzelemkifejezésre. A személyes történetek segítségével, a könyv mások veszteségein keresztül tanít az elfogadásra.

•••

Singer M. (2017). Érző férfiak. Budapest: HVG kiadó

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, az Élet & Pszichológia rovat szakújságírója, a Pszichológus Szemmel rovat vezetője. A Károli Gáspár Református Egyetemen szerezte mesterszakos diplomáját klinikai- és egészségpszichológia szakirányon. Jelenleg börtönpszichológusként dolgozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ