Hirdetés

A nagypapa újra edz és kondiba jár, sétálgat, kocog, szobabiciklizik, súlyokkal tornázik. Az élsportoló is lejár a kondiba. Ő is sétálgat, kocog, szobabiciklizik, szintén súlyokat emelget. Mindketten komoly célokat akarnak elérni, ugyanazzal a módszerrel, mégis más-más módon. A versenyző nem mond le az álmairól, mindent megtesz értük, ezért lelkesen és fáradtan is eljár edzeni. A nagypapának is komoly terve van: egészséges szeretne lenni.

Hirdetés

Létezik egy harmadik kategória, akik nem verseny- vagy fiatalságmegőrző célokkal vágnak neki az edzésnek, hanem mert mozogni szeretnének. Sajnos sokan rossz élményekkel fejezik be a kötelező testnevelésórákat: 10 gyerekből csak 2 marad, aki felnőttként rendszeresen sportol. Sok tényező közrejátszhat abban, hogy valaki felnőtt korában újrakezdené a mozgást, mégis feladja. Hiába váltja ki a bérletét, ha csak január ötödikéig nyom fekve a padon. Ilyenkor mit tehet az edző vagy a környezete annak érdekében, hogy ne maradjon kihasználatlan a sportcipő?

A fitness ereje

A világhálón terjedő fotók azt a hamis képet mutatják, hogy mindenki tökéletes. Így manapság az egész világ sportos és kidolgozott akar lenni. Mindenki izmos karral gurítja le a fehérjeturmixot, és kerek fenékkel jár le a helyi közértbe csirkét és salátát venni. Na de nem szükséges egyből a Dávid-szobor tökéletességére törekedni. Bőven elég az egészséges életmódot fenntartani úgy, hogy beleviszünk egy kis mozgást a mindennapokba. A fitness szó önmagában is a jóllét, életvitel, vitalitás, egészség mozgatórugója. Niemann (1988) szerint a fizikai alkalmasság „olyan állapot, amikor az egyén elegendő energiával és vitalitással rendelkezik a napi feladatok elvégzéséhez, és ezáltal egy aktív kikapcsolódást választ indokolatlan fáradtság nélkül”. Tehát a cél a fizikai aktivitás fenntartása. Ez időskorban is éppolyan fontos. Rengeteg pozitív előnyre tehetünk szert ugyanis, ha megemeljük néha a súlyokat.

Ugyanakkor a testi inaktivitás a világ egyik legveszélyesebb betegsége. Vagy az ülőmunka vagy a cukorban és étvágyfokozóban tocsogó gyorséttermek okozzák a leggyakoribb gondokat. Elhízás, egészségtelen életvitel, szív- és érrendszeri panaszok, diabétesz, magas vérnyomás, pszichés problémák, azon belül is önértékelési problémák, testképzavarok. Nem elég, hogy a betegségek végzetesek lehetnek, a lelki problémák és az ebből fakadó depresszió gyakran öngyilkossághoz vezethetnek.

Ha már belekezdünk a mozgásba, az fél siker. De hogyan maradhat meg ez a jó szokásunk? Itt jelenik meg igazán a pszichológia. A fitness-t és a sportpszichológiát kevesen alkalmazzák egyszerre, pedig rengeteg segítséget tud nyújtani, amivel közelebb kerülhetünk az egészséges életmódhoz.

A kezdő sportolók 50 százaléka az első hat hónapon belül abbahagyja az edzést, és valóban kihasználatlan lesz a kondi/fitness bérlete. Ez az eredmény az elmúlt 20 évben sem változott, hiába népszerűsítik oly sokan a mozgást. Nem csak a termeket hagyják ott az emberek: a túracipő és a bicikli is hamar magára maradhat, hiába vannak költséghatékony mozgásformák is.

Hogyan maradjunk hűek a mozgáshoz?

A sportpszichológusnak és az edzőknek rengeteg feladata van, elsősorban mozgásra nevelni az embereket, ami a fitness-edzésekkel például kivitelezhető. Második feladata pedig nemcsak az, hogy meghozza a kedvét az embereknek a mozgáshoz, hanem hogy meg is szerettesse velük azt, és életvitelükké, jó szokásukká váljon a sport.

Kurt Lewin elmélete szerint a viselkedést az emberi funkciók és a környezet közötti interakció határozza meg. Tehát ezt az egyszerű képletet kell megfelelően megpiszkálni, és máris eredményes lesz az edzésterv. Elsőként bele kell csempésznünk az elméletbe a motivációt: méghozzá az egyén belső motivációját kell felébresztenünk.

Ki irányít? Az instagram vagy én magam?

Ha valaki csak azért szeretne lefogyni, mert mindenki kövérnek tartja, nem fog elkezdeni megfelelően dolgozni érte soha. Helyette depresszió, étkezési zavar és egyéb pszichés problémák alakulhatnak ki nála. A döntés a mi kezünkben van. Fontos felismernünk, hogy hol van a kontroll. A környezetünk nem fog helyettünk elkezdeni mozogni, mert

a változást mi magunk kell hogy válasszuk.

A sportpszichológus feladata, hogy ennek tudatosítását elérje a mozogni vágyóknál. Persze nagy hatással vannak ránk a szociális média és egyéb források által közvetített trendek, normák és szociális elvárások, mégis szükséges felismernünk, hol van a kontroll. Sajnos sok esetben ösztönzőleg hat, ha közeli hozzátartozóink kárából tanulunk. Sokszor mások sikerei, de még többször mások betegsége segít ráébreszteni bennünket arra, hogy bizony magunkon kell segítenünk ahhoz, hogy ne kerüljünk ugyanabba a helyzetbe.

Ha van egy célunk, amit le tudunk bontani rövid, közép és hosszú távú célokra, sokkal eltökéltebbek leszünk a megvalósítás érdekében. Tehát érdemes felismernünk, milyen következményekkel jár a mozgás. Mivel csak pozitív érvek állnak a mozgás mellett, így könnyebben tudunk minden alkalommal a edzés mellett dönteni. A jó edző és a sportpszichológus segít és támogat bennünket abban, hogy ezek a célok világosak és megvalósíthatók legyenek. A helyes viselkedést pedig megerősítik, így biztosítják, hogy ne adjuk fel.

Rengeteg praktika van arra, hogy hogyan lehet elkerülni a lógást. Érdemes például szerződést kötni az edzővel a célokról, ezáltal nehezebb kibújni a kötelezettségek alól. Érdemes minden hétre előre ugyanazokra a napokra és időpontokra leegyeztetni az edzéseket, vagy már este bekészíteni az edzőcuccot. Így berögzülnek a fix napok és véletlenül sem fogjuk más programunkkal összetéveszteni, hisz tudjuk: mindig ugyanakkor van edzés.

A kitartásról

Érdemes az edzőnek az erőfeszítést díjaznia, amit a vendége az eredmény elérése érdekében tesz. A látványos eredmény kemény munka ára, így nem fog azonnal megjelenni. A jó tréner tisztában van ezzel, valamint azzal is, hogy hosszú távon a teljesítmény változó, így vannak nehezebb napok is. Ilyenkor érdemes igazán résen lenni, hisz itt van szükség a legtöbb akaratra és kitartásra. Az élet tele van hullámvölgyekkel, akárcsak a sport. Ilyenkor nem szabad nyomást gyakorolni a sportolóra, nem szabad büntetnünk vagy hibáztatnunk, mert az kétséget, hitetlenkedést és bizalmatlanságot vonhat maga után. Az edzőnek ismernie kell sportolóját, tudnia kell, mi az a dicséret, amit szívesen hall, mitől lesz lelkesebb, mi az, amiért szívesen tesz erőfeszítéseket.

Tűzd ki a célod, rakd össze az edzőcuccod és irány mozogni! Figyelj magadra és a céljaidra! Ha nem adod fel, el tudod érni! A mozgás öröme mindenki számára elérhető. Az erdők, a kondi- és a fitness-termek, a parkok és a szabadtéri edzőparkok tárt kapukkal várnak mindenkit, aki tenni akar az egészségért és bizonyítani akar, elsősorban önmagának.

 

Felhasznált irodalom:

Joaquín Dosil (2006): The Sport Psychologist’s Handbook A Guide for Sport-Specific
Performance Enhancement, University of Missouri-St Louis

Hirdetés
MEGOSZTÁS
Élete egyik legjobb döntése volt, hogy a pszichológia tudományát választotta. A pécsi képzés alatt a szervezet- és szociálpszichológia vált számára a legérdekesebb témává. Mivel a sport által nyújtott alázat, tisztelet, elhivatottság és motiváció személyisége része is, így egyértelmű volt számára, hogy ezt a tudását bővítse. Jelenleg a Testnevelési Egyetem Sportszakpszichológia képzésére jár. Ezen felül szervezet pszichológiai tapasztalatait nap, mint nap egy globális nagyvállalatnál bővíti. Küldetésének érzi, hogy segítsen azoknak, akik mind a munka, mind a sport területén rendelkezni szeretnének a céljuk éléréshez szükséges eszköztárral.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ