Rengeteg módszer ismert a produktivitás, a kreativitás vagy az együttműködés növelésére a szervezeten belül, azonban mindig van hova fejlődni. Emlékszünk még, milyen jó volt gyermekként az építőkockáinkból színes várat építeni? Milyen jó érzés volt látni, hogy amit korábban elképzeltünk, a rendelkezésünkre álló elemekből, a két kezünkkel a valóságban is felépíthettük! Az úgynevezett Lego Serious Play módszer többek között erre a kellemes érzésre helyezi a hangsúlyt a felnőtteknél. Hogyan vihetünk színt a munkahelyi fejlesztésbe a játékon keresztül? Hogyan segíti a módszer a kreativitás és inspiráció komoly keretek között való alkalmazását? Játékra fel!  

Kezdjük talán ezzel: mindenki számára ismerős Rorschach neve, aki az egyik leghíresebb klasszikus pszichológiai tesztet alkotta meg, amely egy úgynevezett projektív teszt. Pszichológiai berkekben jól ismert és gyakran alkalmazott módszerek az ehhez hasonlók, amelyek a Freud által leírt projekció jelenségén alapulnak és fogékonyak a látens (rejtett), individuális tartalmainkra. Hatékonyságuk nemcsak a teszt eredményeiben, hanem a tesztfelvétel közben megfigyelt viselkedéses jegyek vizsgálatában is rejlik. Az eljárások során a vizsgálati személy belső tartalmakat „vetít ki” (projektál) a külvilág felé.  Alkalmazásuk a XX. században kezdett teret hódítani, népszerűségük pedig napjainkban sem csökken. Fontos megemlítenünk,

nem kizárólag „színes pacák” juthatnak eszünkbe ezen tesztek hallatán.

Több metodológia is alkalmaz kis figurákat, bábukat, de akár homokot, vizet is. Az ilyen eljárások esetében a vizsgálatvezető szakember többértelmű ingerekkel dolgozik: az egyének nagy szabadságot kapnak személyiségük, érzelmeik, belső állapotuk kifejezésére, az instrukciók értelmezésére. Nyitott kérdéseket, rengeteg színt, amorf ábrákat és olyan képeket alkalmaznak, amelyekhez rengeteg gondolat kapcsolódhat. Ahány ember, annyi reakció és értelmezés.

Hogyan kapcsolódik mindez a Lego Serious Play-hez?

A LEGO Group 2010-ben megalkotott módszere – amelyet kutatók, business tanácsadók és gyakorló üzletemberek közösen fejlesztettek ki – szervezetek számára nyújt egy egészen új lehetőséget a csapatépítésre. A kis építőelemek használata egy projektív felületet biztosít, melynek segítségével új tapasztalatokra tehetünk szert a munkatársainkkal és a szervezettel kapcsolatban. A foglalkozás során a résztvevőknek lehetőségük adódik egy irányító segítségével végighaladni egy forgatókönyvön. A csapat facilitátora kérdéseket tesz fel, a „játékosok” pedig válaszként felépítik a saját három dimenziós figuráikat kis Lego elemek használatával.

A játék kulcselemei a metaforák és a történetmesélés

– mítoszaink, meséink mindig is segítettek a kultúra, a vallás, a jó és a rossz, az élet nagy kérdéseinek feldolgozásában. Ahogyan gyermekként a kis tárgyakat anyaként, apaként, kiskutyaként vagy kiscicaként képzeltük el, úgy dolgozik fantáziánk felnőttként is a játék során. Ahogyan a résztvevők külső segítséggel megalkotnak egy történetet, belehelyezkedhetnek egy egészen más perspektívába. A karaktereiket úgy formálják és tökéletesítik, ahogyan kedvük tartja – csak semmi komolyság! Ahogyan a játékosok a munkájukkal kapcsolatos „meséket” eljátszhatják, lehetőséget kapnak arra is, hogy megváltoztassák azokat, új ötleteket teremtve ezzel a munkahelyi folyamatokkal kapcsolatban. A szervezet megjelenített történetei közrejátszanak a munkahelyi kultúra és értékek megteremtésében, átalakításában, megsemmisítésében és újrateremtésében. Boje (1991) szerint a játék megengedi a játékosoknak, hogy személyes emlékeiket, konstrukcióikat összevessék a szervezet elemeivel. Rengeteg kérdés kapcsán alkalmazható a módszer: új szervezeti tagok munkahelyi szocializációja, elköteleződés a vállalat és annak tagjai felé, szervezeti kultúra és még sorolhatnánk.

Konstruktivizmus és konstrukcionizmus – a Serious Play alapjai

A Lego Serious Play módszere olyan meghatározó elméletalkotók klasszikus teóriáira épül, mint Jean Piaget vagy Seymour Papert.

Jean Piaget svájci pszichológus a gyermekek kognitív fejlődését leíró modelljéről a legismertebb. Elméletének alapját az a gondolat jelenti, miszerint a gyermekek fejlődésük során konstrukciókat alkotnak tapasztalataikon keresztül. Eszerint mindannyian „elméletalkotók” vagyunk: tudásunkat képesek vagyunk újjá szervezni a világról szerzett tudásunk alapján, konstruktív módon. Fejlődésünk a konkrét műveleti szakaszba érkezve 7-11 éves korunk körül már lehetővé teszi, hogy absztrakt fogalmakat és szabályokat értelmezzünk, azonban azokat csak konkrét tárgyak segítségével tudjuk alkalmazni. Seymour Papert Piaget munkásságára alapozva szeretett volna egy edukációs módszert létrehozni. Rájött, hogy a konkrét műveleti gondolkodás

nemcsak egy állomása lehet a fejlődésünknek, hanem egy állandó módja is.

Olyan tanulási környezetet szeretett volna kialakítani, ahol még több lehetőség nyílik a konstruktív tanulásra, ahol a gyermekek aktívabban „építhetik” tudásbázisukat. Az ő elméletét nevezhetjük konstrukcionizmusnak: eszerint akkor a leghatékonyabb a tanulás, amikor az emberek elmerülnek rajtuk kívül álló dolgok konstruálásában. Papert tanulással kapcsolatos elmélete nemcsak a gyermekek fejlődését facilitálhatja, hanem a felnőtteknek is segíthet.

Közös játék

Az irányított foglalkozás keretei között, különböző modellek építése során a cél az, hogy jelentést adjanak azoknak a történetmesélésen és lehetséges forgatókönyvek eljátszásán keresztül. A folyamat segít a mélyebb

megértésben, vélemény- és szemléletformálásban, kapcsolatok kialakításában,

legyen szó szociális kapcsolatokról vagy munkahelyi folyamatokról. A játék közben kialakuló speciális környezet szabadságot enged a személyes érzelmek és gondolatok kifejezésének, félelmek és korlátok nélkül. Az effajta szabadság elengedhetetlen munkahelyeinken. Fontos továbbá, hogy problémáinkat alaposan körbejárjuk, kollégáink nézőpontjait is megismerjük.

Kétféle képzelet

A tevékenység során lehetőségünk nyílik az „alkotó képzelet” használatára és fejlesztésére is. Abban rendkívül jók vagyunk, hogyan használjuk a „leíró képzeletünket” munkahelyeinken: „whiteboard”-ok, „flipchart”-ok, különböző prezentációs eszközök, mind-mind ehhez a leíró képzelethez nyújtanak segítséget. Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk az információ fokozott befogadására és megértésére. Azonban ennyi az egész? Korántsem!

A kreatív, „alkotó képzelet” segítségével stratégiákat hozhatunk létre, megoldási terveket készíthetünk. A Lego Serious Play és az ahhoz hasonló módszerek segítenek minket az úgynevezett „out of the box” gondolkodás fejlesztésére: kereteket átlépve, más nézőpontokat, lehetőségeket végiggondolva. Amellett, hogy

az  „alkotó képzelet” kéz a kézben jár az innovációval,

ne felejtsük el, milyen boldogok a gyermekek játék közben! Milyen nagyszerű lenne, ha munkahelyeinken is hasonló lelkesedéssel alkothatnánk!

 

Források:
https://www.lego.com/en-us/seriousplay/the-method
http://www.strategicplay.ca/upload/documents/the-science-of-lego-serious-play.pdf

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ