Hirdetés

Minden rohamtempóban fejlődik és modernizálódik körülöttünk, miközben mi egyre távolabb kerülünk a természettől. Ahelyett, hogy megpróbálnánk uralkodni felette, érdemes lenne visszatalálni a környezetünkkel való harmóniához, hiszen veleszületett, mélyen gyökerező kapcsolódás áll fent az emberi lélek és az anyatermészet között, amely számos pszichológiai folyamat révén jut érvényre.

Hirdetés

A mai városi ember számára már kevésbé fontos a természet, mint évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt. Az urbanizáció következtében az élettereinkből kezd teljesen kiszorulni a természetes környezet, amelyet olykor-olykor néhány silányabb utánzattal próbálunk visszacsempészni a hétköznapjainkba. Pedig mélyen belül lakozik bennünk a természet közelségére való törekvés, amit Wilson biofíliának nevez. Ez egy belénk kódolt, veleszületett igény és érzelmi vonzódás az élet és más élőlények iránt.

„A természet szeretettel való, mélységes tanulmányozása megérzése annak a belső meleg kapcsolódásnak, amely a külső természet és az ember lelke között van.”

– Thorma János

Az ember és a környezet kapcsolatával bővebben az ökopszichológia foglalkozik. Jelenleg ezen a területen belül több elmélet is létezik arról, hogy a természettel való találkozás milyen folyamatokat indít el bennünk, valamint milyen hatást gyakorol ránk. Egyes elméletalkotók szerint a természeti ingerek különféle pszichofiziológiai folyamatok révén segítenek a stressz, a magas arousal szint, valamint a negatív érzelmek mérséklődésében. Mások szerint a természet szerepet játszik az agy figyelmi funkciójának visszaállításában azáltal, hogy segít feltölteni az irányított figyelmi kapacitásunkat.

A természet gyógyító ereje

A legtöbbünk biztosan tapasztalta már magán, mennyi felesleges feszültséggel és frusztrációval telítődik el egy betondzsungelben töltött nap után. És abban is biztosan volt részünk, hogy mennyire megnyugtat, kikapcsol és feltölt egy séta a hegyekben. Ennek a pozitív élménynek a hátterében több folyamat is áll, melyeket már apró trükkökkel is előidézhetünk. Különféle, természetből származó elemek (például szobanövények) elhelyezése a munkahelyünkön vagy az otthonunkban csökkenti a stresszt. A valódi természeti elemeken túl bizonyos környezeti hangok is pozitívan hatnak ránk. Egy kutatásban intenzív osztályon fekvő betegeknél vizsgálták a természet hangjainak nyugtalanságra, szorongásra és stresszre kifejtett hatását. Azok a betegek, akiknek rendszeresen játszottak le olyan hangokat, amelyek egy erdőben való nyugodt sétálgatásra emlékeztetnek, sokkal hamarabb épültek fel, mint azok, akiknek nem mutattak be ilyen ingeranyagot.

Néha érdemes elvesznünk a természetben, hogy magunk mögött hagyhassuk a városi életet.

Azonban nemcsak auditív ingerekkel érhetjük el ezeket a hatásokat, hanem természetet ábrázoló képek vagy videók bemutatásával is. Egy kutatás során erdőről, illetve városokról mutattak be fényképeket a vizsgálati személyeknek, majd felmérték az emocionális állapotukat. A pozitív érzelmi állapotban növekedés volt megfigyelhető azoknál a személyeknél, akiknek természetes helyszíneket ábrázoló képeket exponáltak, míg csökkenés jelentkezett azoknál, akiknek városi környezetet ábrázoló képeket mutattak. Tehát azok, akik a természetben gyönyörködtek, sokkal jobban érezték magukat, míg a városi szürkeség elkedvetlenítette az embereket.

Kiskedvencek a boldogság szolgálatában

A növényeken túl a háziállatok tartásának is rengeteg pozitív hatása van. Kutatások igazolják, hogy a házikedvenc-tulajdonosoknak sokkal jobb az egészségi állapotuk és elégedettebbek az életükkel. Az állatok tartása nemcsak a pszichés, de a fizikai állapotunkat is pozitívan befolyásolja, amelyek persze oda-vissza hatnak egymásra. Ám azáltal, hogy egyre inkább lakásokba szorulunk, kevesebb lehetőség van nagyobb mozgásigényű házikedvencekkel körbe vennünk magunkat. Erre vidéken és a kertvárosban sokkal több a lehetőség. Talán a korábban felsorolt mechanizmusokon túl ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy általánosságban elmondható, hogy vidéken és a természet közelségében sokkal boldogabbak az emberek, mint a nagyvárosokban.

Bár hajlamosak vagyunk elfelejteni, a természetet nem uralni kellene, sokkal inkább megtalálni a harmóniát vele, hsizen elengedhetetlen része az életnek. Hiába szeretjük azt gondolni, hogy nincs nálunk erősebb e bolygón, azért a természet az úr, amelyre érdemes vigyázni és visszatalálni hozzá.

 

Felhasznált szakirodalom:

Kaplan, R. & Kaplan, S. (1989). The experience of Nature. N. York: Cambridge University Press.

MacKerron, G. & Mourato, S. (2013). Happiness is greater in natural environments. Global Environmental Change, 23(5), 992-1000.

O’Haire, M. (2010). Companion animals and human health: Benefits, challenges, and the road ahead. Journal of Veterinary Behavior: clinical applications and research, 5(5), 226-234.

Saadatmand, V., Rejeh, N., Heravi-Karimooi, M., Tadrisi, S. D., Zayeri, F., Vaismoradi, M. & Jasper, M. (2013). Effect of nature-based sounds’ intervention on agitation, anxiety, and stress in patients under mechanical ventilator support: a randomised controlled trial. International journal of nursing studies, 50(7), 895-904.

Ulrich, R. S. (1979). Visual landscapes and psychological well‐being. Landscape research, 4(1), 17-23.

Ulrich, R. S. (1983). Aesthetic and affective response to natural environment. In Behavior and the natural environment (pp. 85-125). Springer US.

Wilson, E. O. (1984). Biophilia. Harvard University Press.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia szakán végzett, az Élet & Pszichológia rovat szakújságírója, a Pszichológus Szemmel rovat társalapítója, valamint az insightOUT kutatócsoportjának tagja. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munka- és szervezetpszichológia specializációját végzi.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ