Hirdetés

A nyelv, amit kommunikációnk során használunk, amelyen keresztül gondolkodunk, vajon hatással van arra, hogyan látjuk a világot? Meghatározza a gondolkodásunkat? Ha egy más nyelvet beszélnénk anyanyelvünkként, akkor másképpen látnánk a világot?

Hirdetés

Nos, a kutatók véleménye megoszlik a kérdésről. Míg egyesek egyáltalán nem tartják a nyelvet ennyire meghatározónak, addig például a nyelvi relativizmus képviselői szerint csak olyan mélységben tudunk gondolkodni bármiről, amennyire azt nyelvünk korlátai meghatározzák. Ezt az álláspontot támasztják alá azok a kutatások, melyekből kiderült: a két vagy többnyelvűségnek számtalan pozitív hatása van a gondolkodásra. Aki több nyelvet használ aktívan mindennapi élete során, arra

magasabb kognitív felxibilitás, hatékonyabb gátlási funkció és hatékonyabb információ feldolgozás jellemző.

Kétnyelvű csecsemők

Már a kétnyelvű csecsemőket és gyermekeket vizsgáló kutatásokban is kimutatták, hogy akik az életük korai szakaszában két nyelven tudnak, jobb kognitív képességeket mutatnak. Kétnyelvű környezetben folyamatosan szükség van arra, hogy az egyik nyelv használatakor a másikat legátolják és pontosan megkülönböztessék a két nyelvből érkező információkat, szavakat, nyelvtani szabályokat. Ennek köszönhetően később is hatékonyabban tudnak váltani az eltérő információk között, hatékonyabban tudnak új megoldásmódokra váltani, és kevésbé valószínű, hogy „beleragadnak” egy nem működő megoldásba.

A nyelv hatása a számolási képességünkre

Sokáig a matematika nyelvét is egy önálló univerzális nyelvnek tekintették, azonban egyre több kutatásból derül ki, hogy a gyorsaságunkat és sikerességünket egy számtan példa megoldásában meghatározza, hogy milyen nyelven találkozunk a feladattal, milyen nyelven igyekszünk megoldani azt:

  • Fejben számolás során döntő jelentőségű lehet, hogy a számok nevei milyen hosszúak az adott nyelvben. Munkamemóriánk kapacitása ugyanis véges, így minél rövidebbek a szavak, annál több számmal tudunk műveleteket végezni.
  • A számok szimbolikus nagyságának a meghatározásában fontos szerepet játszik, hogy az adott nyelvben az olvasás és a számegységek megnevezésének a sorrendje mennyire kongruens. Az angol nyelv például az olvasás irányának megfelelően nevezi meg a számokat balról jobbra, míg a német fordítva teszi ezt (angol: negyvenhét; német: hét és negyven). A német nyelv használatakor így hosszabb időre van szükség a számok nagyságának meghatározásához, mint ha angolul tennénk ugyanezt.
  • Többszámjegyű számok összeadásánál pedig azt figyelhetjük meg, hogy a feladatmegoldás egy kicsivel lassabban megy, ha franciául fogunk hozzá, mintha németül. fMRI vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a két nyelv használatánál eltérő agyterületek kapcsolódnak be a problémamegoldásba. Német nyelvű feladatmegoldás során a beszédészlelésért és produkcióért felelős agyterületek mutatnak nagyobb aktivitást, míg francia nyelvű esetén a téri-vizuális feldolgozásért felelős agyterületek aktívabbak, tehát úgy tűnik, ezen a nyelven nagyobb mértékben vizualizáljuk a számokat.

A választ a cikk elején feltett kérdésekre talán úgy adhatnánk meg, hogy bár nem a nyelv az egyetlen, ami meghatározza a világnézetünket, de a mindennapjaink során a problémák megoldásában nagy szerepe lehet annak, hogy milyen nyelven gondolkodunk az adott problémáról. A több nyelv ismerete és használata lehetővé teszi a problémáinkra talált megoldások szélesebb körű tárházának a használatát, és egyes esetekben a jól megválasztott nyelv akár növelheti hatékonyságunkat egy adott cél elérésében. A többnyelvűség tehát nem csupán más kultúrák felé szélesíti látókörünk, hanem szűkebb perspektívából nézve egyéni kognitív képességeinket is fejleszti és így mindennapjainkban is segítségünkre lehet.

Hirdetés
FORRÁSForrás
MEGOSZTÁS
A szerző alapdiplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív pszichológia szakán végzett. Jelenleg recruitment területen dolgozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ