Egy átlagos ember körülbelül az élete harmadát tölti alvással. Rengeteg energiát spórolunk meg a segítségével, és az alvásunk minősége egyben jól reprezentálja a saját belső folyamatainkat is, legyenek azok szomatikus vagy pszichés eredetűek. Ennek ellenére nem fordítunk elég figyelmet az alvás higiéniára, pedig óriási szükség lenne rá. 

„A tudatlanság a legrosszabb orvos, a pihenés és alvás a legjobb ápolónők” – vélekedik Yann Martel kanadai író. Ebben pedig maximálisan igaza van. Az alvás számos olyan folyamatnak kedvez, melynek segítségével a szervezetünk holisztikus módon képes regenerálódni. Segíti az immunrendszer működését, szabályozza az energiafelhasználást, javítja a memóriafunkciókat és kedvez az olyan magasabb rendű kognitív folyamatoknak is, mint például a kreativitás vagy a problémamegoldás.

Az aktívan alvó agy

Néhány évszázaddal ezelőtt még úgy vélekedtek a kor orvosai és tudósai, hogy az alvás egyfajta passzív állapot, melynek semmilyen befolyása nincs az egyénre nézve. A XX. században végzett alváskutatási hullám ezzel szemben már jóval árnyaltabb képet mutat:

az alvást egy aktív folyamatnak írják le, ami alatt minden szervünk Továbbra is dolgozik,

ebben kiemelkedő szerep jut az agynak. Az alvás során ismétlődő mintát mutató agyi aktivitásnak két típusát különböztetjük meg. A REM (Rapid Eye Movement) és NREM (Non Rapid Eye Movement) fázis egymást követve építik fel mindazt a folyamatot, melyet – jobb esetben – naponta átélünk. Az NREM fázis során nem jellemzőek a gyors szemmozgások, négy fázisra osztható és jellemző rá a paraszimpatikus idegi aktivitás. Ezzel szemben a REM fázis alatt felgyorsult a szemmozgás, egyfajta speciális ébrenléti állapot jön létre, a szimpatikus idegi aktivitás kerül túlsúlyba. Fontos megjegyezni, hogy bár elsődlegesen a REM fázishoz kötjük az álmok megjelenését, az NREM fázisban is találkozhatunk velük.

Az agy szempontjából számos struktúra játszik szerepet az alvás során. A thalamus (1.) számos ingerület átkapcsolóhelye. Ide futnak be a látásból és szaglásból származó információk egyaránt, de ugyanúgy felelős az alvás és ébrenlét rendszerű megjelenéséért, illetve hozzájárul az NREM alatti agyi aktivitáshoz is. A testhőmérsléklet, a jóllakottság és szomjúság érzetét befolyásoló hipotalamusz (2.) a cirkadián szabályozásban játszik szerepet, vagyis hogy az alvás körülbelül mindig ugyanakkor ismétlődjön meg. A híd és középagy (3.) (latin: diencephalon, thalamus és hipothalamus alkotja) együttesen befolyásolják a NREM és REM ciklusok váltakozását, míg a híd és nyúltvelő (4.) az izomtónusért felel. Az alvás alatt újra aktiválódó amygdala (5.) fontos szerepet játszik a napi események érzelmi töltetének lefejtésében és újrarendezésében.

1 – Thalamus, 2 – Hipothalamusz, 3 – Híd és középagy, 4 – Híd és nyúltvelő, 5 – Amygdala

Madarat tolláról, embert alvásáról

Mivel a szervezet homeosztatikus szabályozásának egyik fontos része az alvás, az azt érintő rendellenes működések meglátszódnak az alvás mintázatában is. A legtöbb pszichiátriai kórkép velejárója például az inszomnia, amely átmeneti vagy hosszú távon jelentkező álmatlanságot jelent. Hangsúlyozandó, hogy időleges megjelenése természetesnek mondható hirtelen jelentkező stressz vagy éppen az időzónák eltolódása miatt. A hosszú távon fennálló inszomniák körülbelül 31-35 százaléka valamilyen pszichiátriai betegségre vezethető vissza. A súlyos inszomniát átélő személyeknek pedig körülbelül 80 százaléka diagnosztizálható valamilyen pszichés zavarral. Általánosságban elmondható, hogy számos pszichiátriai betegség velejárója az álmatlanság, ilyen például a depresszió vagy a skizofrénia is.

Depresszió során a betegek körülbelül 80-85 százalékánál tapasztalhatunk álmatlanságot, ugyanakkor megjelenik a korai ébredés jelensége is. Az ezt követő időszakok azonban mégsem produktívak, a beteg levertnek és tehetetlennek érzi magát. A depresszió egyik ellenpólusa lehet a bipoláris zavarban megjelenő mánia jelensége. Ebben az esetben a páciens az átlagosnál jóval energikusabbnak érzi magát, rövid (körülbelül 5-120 perc) alvást követően is friss marad. A környezet számára az adhat gyanakvásra okot, ha az illető korábban hangsúlyosan jelentkező levertségre és motiválatlanságra panaszkodott, majd hirtelen emberfelettinek tűnik a toleranciája az alváshiánnyal szemben.

A modern életvitel előnyei mellett megjelentek azok a hátrányok is, melyeket az ember kevésbé tud hatékonyan kezelni. Az elmúlt évszázadok társadalmi fejlődése és átalakulása nem tartott lépést a biológiai és pszichés korlátainkkal, a nagyfokú stressz által pedig gyakran találkozunk a szorongás jelenségével is. A generalizált szorongás alvásmintázatban megjelenő tünetei közé sorolhatjuk az éjszakai zavart alvást a napközbeni fáradtsággal, az alvással töltött idő csökkenését, az alvásból történő hirtelen, pánikszerű felébredést vagy általános félelemérzetet. Kísérő jelenség lehet a nappal jelentkező pánikbetegség is, melynek meglétét jelzi az alvás kezdetén vagy közben jelentkező roham, amely olykor elviselhetetlenné teszi a pihenésre szánt időszakot.

Az alvás mintázata az életkor előrehaladtával is változik. Az idősebb korosztályt sújtó demencia tünetegyüttese a lassan, de fokozatosan előrehaladó szellemi hanyatlás. Megkülönböztetünk vaszkuláris vagy alzheimer típusú demenciát, az alvásminőségre és mintázatra gyakorolt hatásuk mégis hasonló. Jellemzővé válik az éjszakai álmatlanság, a gyakori nappali alvás, az éjszaka jelentkező zavartság vagy alvajárás.

Aludjunk rá egyet!

Mindazonáltal nem minden ember pszichésen beteg, akinél jelentkeznek az alvásminőséget zavaró panaszok vagy éppen az emberfeletti energikusság. A sport, a megfelelő táplálkozás és alacsonyabb stressz-szint mind kedvezően befolyásolják a pihenéssel töltött időt. Emellett az alvásigény egyénenként változik. Vannak, akik napi 6 órás alvással is megelégednek, míg mások – többnyire a serdülők –, alvásigénye a napi 9-10 órát is elérheti. Ahogy láthattuk, a felborult belső környezet hatással van az alvásunkra, ám a folyamat visszafele is hathat:

a zavartalan, kiadós alvás ugyanúgy segíthet a regenerálódásban

és az egyensúlyi folyamatok visszaállításában.

 

Forrás:

SZTE-BTK Pszichológiai Intézete – Kognitív rendszerek és patológiájuk című kurzusa (Dr. Csábi Eszter)

Érdekli egy online is kitölthető alvással kapcsolatos kutatásban való részvétel? Ha igen, akkor az alábbi linken segítheti a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatásokat:

https://docs.google.com/forms/d/1hdtGtlG8T_MCJJCiLmGJYr2snrW3A9wHTgnsZEhB3KM/edit?usp=sharing

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ