Az online világ térnyerésével a közösségi finanszírozás is egy egyre jobban fenntartható üzleti modellé alakult. A friss ötleteken túl politikai kezdeményezések is jelentős forrásokban részesültek a közelmúltban. Cikkünkben utána járunk, mi készteti a vállalkozókat, hogy ehhez a stratégiához nyúljanak, illetve a közösséget, hogy hacsak apró összegekkel is, de támogassa a hozzá közelálló projekteket.

Mi is a közösségi finanszírozás?

Egy olyan forrásbevonási forma a vállalkozó részéről, amely nem néhány nagyobb befektetőre épít, hanem sok kisebb donorra. Ők csak alacsonyabb összegekkel támogatnak, de mivel jó esetben egy nagyobb ember tömegről beszélünk, a jelentős hozzájárulás garantált. Túl a non-profit, a többnyire erős érzelmi kötödésre hajazó kampányokon, a for-profit oldalon is elterjedt ez a stratégia. Ebben az esetben kétfajta motivációról beszélhetünk. Egyrészt, ha az érdeklődő támogatja a terméket, akkor egyben elő is rendeli azt. Itt nem csupán érzelmi kifizetésről van szó, hanem matériáról is: előbb juthat a kívánt áruhoz, mint az átlagos fogyasztó. Másrészt a támogató pénzbeli kifizetést is realizálhat, ha a kiválasztott projekt beindul és profitot termel.

Mindezeken felül a nonprofit szektorhoz hasonlóan itt is felfedezhetőek olyan jegyek – mind kommunikációban, mind tettekben –, amelyek a közösségi értékteremtést, a közösségi hasznokat hangsúlyozzák.

Erre a finanszírozási formára jó példa az Elio Motors, a háromkerekű járművet gyártó cég, amely eddig 102 millió dollárt, mintegy 29 milliárd forintot gyűjtött össze. De meg jelenhet a szemünk előtt az amerikai előválasztáson induló demokrata Bernie Sanders kampánya vagy a hazai Kétfarkú Kutyapárt plakátakciója.

Van egy projektem. Melyiket használjam?

Az, hogy az ötletgazda melyik módszert használja, nagyban függ a projekt tulajdonságaitól. Kutatások szerint, abban az esetben, ha a kezdeti forrásszükséglet alacsony és termékünk megengedi, jobban járunk, ha az előrendelés mechanizmusát építjük be kampányunkba. Így nemcsak hamar juthatunk a megvalósítás fázisába, hanem el is tudjuk különíteni azokat a fogyasztókat, akik a termékhez erősebben kötődnek,  emiatt pedig nagyobb összeget is kiadnának érte. Ellenkező esetben ajánlott a profit bizonyos hányadának szétosztása. Ilyenkor célszerű a projekt kezdeti szakaszába minél több finanszírozót bevonni, tekintet nélkül arra: ki mennyire értékeli az adott terméket.

A tipikus finanszírozó…

…részt vesz. Szeretné alakítani az általa támogatott kezdeményezést. Nemcsak szokványos, fizikai termékeknél találkozhatunk ezzel az attitűddel, hanem elvontabb projekteknél is, mint például egy zenei album. Egy zenészek, együttesek közösségi finanszírozással foglalkozó vállalat, a SellaBand menedzsere szerint azok az előadók szignifikánsan jobb eredményt tudnak elérni, akik engedik a támogatóknak, hogy

ők alakítsák a zenészek műveit.

…felelős. A közösségi szerepvállalásban rejlő lehetőségeket emeli ki a Kapipal (szintén egy finanszírozó csatorna) vezetője is Szerinte „mind közösségi, mind magán kezdeményezések esetén a támogatók erős érzelmi kötődést éreznek, és elégedettséggel tölti el őket, ha a hozzájárulásuk miatt valósulhatott meg a projekt.”

…az innováció híve. Abban számos, különböző profilú finanszírozó szervezet képviselője egyetért, hogy a támogatók nyitottak az innovatív ötletekre. Noha a már említett érzelmi kötődés majdnem mindenkinél felfedezhető, fontos tény, hogy az egész közösségi támogatás digitálisan zajlik le. Így az online tér, a közösségi megosztássokkal és hálókkal

egyben rabul is ejti a résztvevőket.

…egy befektető. Nem csak a vállalkozók keresnek olyan finanszírozókat, akiket pusztán a pénz motivál. „Ügyfeleink nagy részét olyan lehetőségek érdeklik, amelyek pénzbeli hozammal kecsegtetnek” – állítja a Trampoline munkatársa.

Felhasznált irodalom:

Belleflamme, Paul, Thomas Lambert, and Armin Schwienbacher. “Crowdfunding: Tapping the Right Crowd.” Journal of Business Venturing 29, no. 5 (September 2014): 585–609. doi:10.1016/j.jbusvent.2013.07.003.
Ordanini, Andrea, Lucia Miceli, Marta Pizzetti, and A. Parasuraman. “Crowd‐funding: Transforming Customers into Investors through Innovative Service Platforms.” Edited by Raymond P. Fisk. Journal of Service Management 22, no. 4 (August 9, 2011): 443–70. doi:10.1108/09564231111155079.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ