Hirdetés

Hát nem hiszem el, hogy nem lehet megfogni azt a gyereket!” – méltatlankodott az eladó a konszolidált nagypapának. „Én elhiszem” – gondolta magában Dr. Csiky Miklós, miközben villamosjegyére várt a trafikban. Mi okozza az ADHD–t? Milyen egy ADHD–s gyermek? Miért fontos a korai felismerés? Miben segíthet egy családterapeuta? Többek között ezen kérdésekre kaptunk választ Dr. Csiky Miklós gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter főorvos és Dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, kiképző család- és pszichoterapeuta előadásából a Magyar Családterápiás Egyesület XXXI. Debrecenben megrendezett vándorgyűlésén. Tudósításunk.

Hirdetés

Az ADHD  kifejezés egy angol betűszó szó, az Attention Deficit Hyperactivity Disorder rövidítése, mely figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart jelent. Felismerése sokszor nehéz, mivel rengeteg arca van. A leggyakrabban előforduló tünetcsoportok a figyelemszabályozás zavara, az aktivitás szabályozásának zavara és az érzelem szabályozásának zavara. Idegrendszeri eredetű betegség. Kialakulásának oka 80%-ban genetikai, de a korai években előforduló környezeti hatások is jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor jó hír, hogy hatékonyan kezelhető és gyermekkorban fejleszthető is. Viszont a kezeletlenül maradt ADHD hosszú távon életvezetési zavarok kialakulását okozza. Kisiskolás korban inkább a tanulmányi és viselkedéses gondok kerülnek előtérbe. Míg kamaszkorban – főleg lányok esetében – jellemző a szorongás, a depresszió, a hangulat ingadozás: tehát az érzelmi élet zavara. Nemcsak a gyerek lehet érintett, hanem a szülő is, melynek kezelése ugyanolyan fontosságú.

Milyenek az ADHD-s gyerekek?

Ismerős, amikor egy gyerek nyilvános helyen koordinálatlanul szaladgál, mindent megfogdos és elmozdít a helyéről? Sokszor ez a jelenet nem a nevelés hiányából fakad. Az aktivitás szabályozásának zavara miatt kortársaikhoz képest elevenebbek, szertelenek és szétszórtak. Nagyon nehéz velük lépést tartani, és ha szem elől tévesztik őket, akkor gyakran történik valami baj velük. Általában hosszú listájuk van a kórházi beavatkozásokról.

Az élet igazi „hegymenetnek” tűnik velük.

A figyelem szabályozásának zavara okozza, hogy figyelmük nagyon könnyen terelhető. Viszont olykor órákra is beleragadhatnak egy számukra érdekes tevékenységbe, ami miatt elfelejthetnek enni vagy mosdóba menni, és meg is történik a „baleset”. Tiszta formájában az ADHD csak 17–30%-ban fordul elő, és általában együtt jár másodlagos károsodásokkal, például az önértékelés zavarával. Két bizonyítottan hatékony kezelési módja a gyógyszeres terápia és a viselkedésterápia. Hatékony segítség gyerekkorban a szenzomotoros fejlesztés, valamint bizonyos étrendkiegészítők és szakember által összeállított, célzott diéta is.

broken-2091023_1920
A kezeletlenül maradt ADHD jelentősen megnehezíti a család életét.

A felsorolt problémák nem csupán a gyereket érintik, hanem annak környezetét, tehát a családját is. Mire a kezelésig eljut egy család, addigra nagymértékben terhelődik a szülőpár kapcsolata. Anyáknál jellemzően depresszió alakulhat ki, míg az apák általában a családból való menekvést választják.

Emiatt hétszer gyakoribb a válás ezekben a családokban,

58 százalékuk pedig diszfunkcionálisan működik.

Miben segíthet egy családterapeuta? – Dr. Komlósi Piroska válaszol

A terápiába érkező családok többsége tisztában van a diagnózissal és az „ADHD, mint új családtag” érkezik meg velük együtt. Az első szakaszban a terapeuta szerepe mégis egyrészt informatív, másrészt edukatív, mivel fontos tisztázni, ki mit ért az ADHD fogalma alatt. Ezt követően rátekintenek, hogyan tudják elfogadni a diagnózist a családtagok. Ki az, aki tiltakozik, és ki az, aki felvállalja mint valós dolgot, melyhez alkalmazkodni szükséges. A diagnózis megemésztése bizony nem könnyű dolog, a családtagok ráadásul különbözőképpen viszonyulhatnak érzelmileg a jelenséghez. Az ADHD-s gyerekek testvéreiről sem szabad elfelejtkeznünk, hiszen nekik is szükségük van információra és támogatásra. Egy családrajz kapcsán meg lehet velük is beszélni, mit gondolnak az ADHD-s családtagról, hogyan tudják a helyzetet kezelni, hogyan élik meg azt. A szakember elmondása szerint:

Komoly megértést lehet látni azoknál a gyerekeknél, akiknél a szülők részéről is megértés van.”

Fontos elfogadtatni a családdal, hogy az ADHD-s családtag nem rossz, hanem érintett személy ebben a nehéz teherben. Miután sikerült a tagoknak egymás között elfogadniuk ezt, a rokonság és az iskola felé is érdemes felvállalniuk a gyerek sajátosságait. Dr. Komlósi Piroska hangsúlyozta: szükséges tudatosítani azokat az erősségeket, melyeket az ADHD-s személy hordoz magában. Új színeket, új energiákat és frissességet visz a családba. Sokan rendkívül kreatívak közülük vagy éppen gyorsan átlátnak helyzeteket. Mindezek mellett természetesen fontos a veszteségek kezelése és feldolgozása is, mivel ezek a családok elvesztik a lehetőséget, hogy „normális vagy átlagos” család lehessenek. Ebben nagyon sokat segítenek a szülőcsoportok, ahol ADHD-s gyermekek szülei találkoznak és osztják meg tapasztalataikat, nehézségeiket és sikereiket egymással.

creativity-819371_1280
Az ADHD-s gyerekek közül sokan rendkívül kreatívak.

Alapvető nevelési tanácsok

Léteznek alapvető nevelési tanácsok, melyeket a terapeuta segítségével az adott család sajátosságaira dolgoznak ki, hiszen minden gyerek és minden szülő más és más. A teljesség igénye nélkül néhány közülük:

  • Fontos határokat képezni. Rögzíteni az idő, a pénz és a tevékenység kereteit. Kinek mi a feladata? Mi az, amit egyedül csinálunk, és mit csinálunk közösen? Mettől meddig tart az adott tevékenység?
  • Az indulatok önfegyelmezését minden családtagnak fontos elsajátítania.
  • Hangsúlyos az érzések egymással való megosztása, én–üzenetek formájában. Ahelyett, hogy a gyereket összeszidjuk, elmondhatjuk neki „nekem ez fárasztó, én már ezt nem bírom”.
  • Szabályok felállításánál  fontos a határozottság, a következetesség és egyértelműség.
  • Konkrét és pozitív üzeneteket érdemes megfogalmaznunk.. A „jó legyél” nem elég konkrét, helyette inkább ezt mondhatjuk: „Ha megjönnek a vendégek, szeretném ha …így… viselkednél, …ezt… csinálnád”.
  • Azonnal reagáljunk a tetteire.
  • Ha kritizáljuk, mondjuk el konkrétan mi volt a rossz, és hogyan kell helyette viselkednie.

Az előadó zárásként Ferenczi Sándor, a magyar pszichoanalízis első nagy alakjának szavait idézte,  miszerint „ha nem tudjuk szeretni a betegeinket, nem tudjuk meggyógyítani őket”. Ha ráhangolódunk klienseinkre, elfogadjuk és szeretjük őket „akkor ebben a biztonságos érzésben képesek lesznek a változásra”.

Ha a cikket olvasva úgy érzi, szüksége van segítségre, ezen a honlapon keresztül tájékozódhat: http://www2.bethesda.hu/bethesda-fepuelet/adhd-centrum-bethesda-u-8

 

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző viselkedéselemző, a Debreceni Egyetem végzős mesterszakos hallgatója tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon. Pár- és családterapeuta jelölt. Érdeklődési területei közé tartozik a jóga tudománya, mellyel kapcsolatos tanulmányait a Narada Védikus Akadémián fejezte be. A Mindset Debrecen egyik alapítótagja.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ