Reális-e azt várni egy 21. századi munkavállalótól, hogy boldog legyen a munkahelyén? Nagyon sok cégnél jelent nehézséget a „boldogság megteremtése” a menedzseri támogatás hiánya, a rossz kommunikáció, a stressz és az ezzel gyakran összefüggő konfliktusok miatt. Vannak, akik folytonos bizonytalanságban élik a mindennapjaikat: félnek attól, hogy egyik napról a másikra elveszíthetik állásukat vagy pozíciójukat. Megteremthető-e mégis ebben a nagyon gyorsan változó világban egy olyan munkahely, ahova a dolgozók örömmel járnak be reggelente? Mennyire a munkahelyé, és mennyire a saját felelősségünk, hogy megtaláljuk boldogságunkat?  

„Néha nagyon jó okunk van arra, hogy ne érezzük jól magunkat a munkahelyünkön” – vallja Dr. Peggy Kern, a világ egyik vezető jóllét-kutatója. Szerinte annak a felismerése, hogy a rossz érzéseink és félelmeink természetes velejárói a mindennapjainknak, valójában sokat segít abban, hogy jobban érezzük magunkat, és így ráléphessünk a boldogság felé tartó útra.

Persze nem arról van szó, hogy „bármit ki kellene bírnunk” vagy épp „el kellene tűrnünk”, hanem arról, hogy

nem lehetünk a nap minden percében vidámak és boldogok, és ez rendben van így.

A pozitív pszichológia tanai egyre több vállalatnál kapnak helyet, ám a pozitív munkahelyi attitűdöt nem szabad összekevernünk a megállás nélküli mosolygással, mert az utóbbi inkább egy álarc, amely egyre távolabb lökhet minket a valódi boldogságtól. Felszabadító érzés ráébredni arra, hogy a negatív érzelmeink ugyanolyan fontosak ahhoz, hogy reálisan érzékeljük a körülöttünk zajló világot, és hogy értelmezni tudjuk mindazt, ami velünk történik. Okkal feltételezhetjük, hogy

a boldogság görcsös keresése végül a nyomorúság útjára vihet minket.

A kutatók azt találták, hogy minél sürgetőbbnek érzi valaki, hogy megtalálja a „jóllétének kulcsát”, annál gyorsabban csökken az esély arra, hogy ez meg is valósuljon. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy amikor a boldogságot keressük, leginkább olyan erőteljes pozitív érzelmek átélését hajszoljuk, mint az öröm, az izgalom, a lelkesedés, de sajnos természetüknél fogva ezek az érzelmek csupán átmenetiek. Annak érdekében, hogy megtarthassuk ezeket az érzéseket, megpróbáljuk őket szelencébe zárni. Bezárjuk, majd nézegetjük az érzelmeinket, azon gondolkodunk: jelenlegi boldogságunk mennyiben más a múltbélivel, mi változott körülöttünk. Túl sok energiát fektetünk abba, hogy feledjük a boldogságunk külső, általunk kevéssé befolyásolható okait, a folyamatból pedig kihagyjuk a lényeget: a saját hatásunkat.

Dr. Kern szerint

a boldogság sokkal több egy pillanatnyi érzésnél,

így az átmeneti pozitív hangulatok megteremtése helyett más stratégiában érdemes gondolkodnunk. Kern szerint a boldogság helyett inkább a jóllét megteremtésére kellene koncentrálnunk, ebben pedig sokat segít, ha képesek vagyunk a másokkal való kapcsolódásra, ha értelmes célokat állítunk magunknak, és minél több, számunkra valóban fontos tevékenységet végzünk. Így nemcsak átmenetileg, de hosszú távon is képesek lehetünk arra, hogy jól érezzük magunkat és hatékonyan működjünk a mindennapjainkban.

Nézzük, mi az a 4 módszer, amely segíthet a munkahelyi jóllétünk, és így hosszan tartó boldogságunk megteremtésében is:

  • Kerüljünk harmóniába az érzelmeinkkel!

Jó, ha felismerjük, mennyi mindenre taníthatnak minket negatív érzelmeink. Felhívják a figyelmünket mindarra, ami nem szolgál minket, segítenek elkerülni a veszélyt és a változás erőteljes katalizátorai. Azt semmiképp sem kell elfogadnunk, ha csak negatív hatások érnek minket a munkahelyünkön, viszont meg kell értenünk: ha egyáltalán nem engedjük be a rossz érzéseket, sokkal hosszabb ideig tart majd utunk a boldogság felé. Jól lenni ugyanis nem azt jelenti, hogy soha nem történik velünk semmi rossz, hanem hogy el tudjuk fogadni azt, amivel épp szembenézünk, és tovább tudunk lépni.

  • Fejlesszük az erősségeinket!

A témát kutatók már többször is rámutattak: minél gyakrabban végzünk olyan feladatot, amelyben jók vagyunk és amelyet élvezünk csinálni, annál magabiztosabbak, elkötelezettebbek és energikusabbak leszünk. Fontos ugyanakkor, hogy ne kényelmesedjünk el! Ne csak használjuk, de fejlesszük is mindazt, amelyben jók vagyunk! Adjunk magunknak időt arra, hogy felismerjük, mi az a tevékenység, amely feltölt minket, és fektessünk energiát abba, hogy egyre jobbak lehessünk benne!

  • Alakítsunk ki valódi és őszinte kapcsolatokat!

Ami biztos: itt nem érdemes a mennyiségre hajtani. A minőségi, pozitív emberi kapcsolatok jelentik a boldogságunk egyik zálogát – a munkahelyünkön is. Ez ugyanakkor egyáltalán nem azt jelenti, hogy kollégáink között kell megtalálnunk a legjobb barátunkat. Egy-egy őszinte, pozitív, közös pillanat, egy-egy érdeklődő kérdés sokat segíthet a stresszel való küzdelemben, sőt a fókuszunkat is segít helyreállítani.

  • Találjuk meg a munkánk értelmét!

Fontos, hogy megértsük, a munkánk milyen célt szolgál. Nem kell nagy dolgokban gondolkodnunk. Jó esetben senkit sem foglalkoztatnak azért, hogy mindenféle cél és ok nélkül üljön 8-10 órát a székében vagy épp álljon egy szalag mellett. Tudjuk meg, mi a munkánk valódi értelme! Emellett pedig cseréljük le a „meg kell csinálnom” kijelentést a „meg akarom csinálni”-ra! Amint megértjük, munkánkkal pontosan mit teszünk hozzá a világhoz, könnyebbé válik ez a fajta gondolkodásmódbeli változás is.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ