Gyermeke születése minden édesanyának kiemelt fontosságú élmény, mely erőt adó forrássá válhat egy életen át, ugyanakkor fájdalmas, nyomasztó emlék is lehet. Sheila Kitzinger antropológus és szülés-kutató szavaival élve: a szülés lehet katarzis vagy épp krízis. Milyen tényezők miatt élik meg egyes nők a szülésüket krízisként? Hogyan lehetne a traumatikus élményeket megelőzni, segítve ezzel az édesanyát, a gyermeket és a környezetüket?

A traumatikus szülés megélését vizsgáló holland kérdőíves kutatásban részt vevő 2.192 anya ezt a három fontos mozzanatot emelt ki:

Alapos tájékoztatás, fizikai és lelki támogatás, valódi figyelem.

Szerintük ennek a három tényezőnek a megléte segíthette volna őket abban, hogy a szülés traumatikus helyett erőt adó, jó élmény legyen. Ezt a kérdést két holland nőgyógyász vizsgálta, kutatásuk eredménye az Archives of Women’s Mental Health folyóiratban májusban jelent meg.

„Jó kommunikáció” – foglalja össze a kérdőív eredményét Claire Stramrood, az utrechti egyetemi kórház (UMC) nőgyógyász rezidense. A kutatótársa Martine Hollander, aki egy másik egyetemi kórház, a Radboudumc nőgyógyásza. „Legtöbben azt gondolják, hogy a beavatkozások, komplikációk, mint például egy sürgősségi császármetszés vagy épp nagy mértékű vérveszteség a legfőbb oka egy szülési traumának.

Valójában nem ez a helyzet”

– vélekedik Stramrood. A beavatkozások körüli interakciók minősége volt a meghatározó, nem maga a beavatkozás ténye. A legtöbb nő szerint az intervenciók előtti alapos tájékoztatás és valódi, rá irányuló minőségi figyelem előzhette volna meg a traumát. Martine Hollander szerint „ a jó kommunikáció megvalósítása nagyon egyszerűnek hangzik, mégis a kutatásban résztvevők fele azt jelezte, hogy

gyakran nem tudták, hogy mi, vagy épp miért történik velük.

Sokszor azt élték meg, hogy nem tájékoztatták őket eléggé, így a tájékozott beleegyezés (angolul: informed consent) nem valósulhatott meg. Úgy érezték, hogy a saját szülésük felett elvesztették az kontrollt.”  

Megelőzni a traumát

Korábbi kutatások eredménye szerint a nők 10-20 százaléka éli meg traumatikusnak a gyermeke születését, míg a nők 1-3 százalékánál poszttraumatikus stressz szindróma (angolul posttraumatic stress disorder, PTSD) alakul ki a szülést követően. A PTSD-hez általában egy háborús övezetben szolgált veterán katonát, vagy épp egy autóbalesetet átélt utast társítunk.

Ám poszttraumás stressz szindróma szülést követően is kialakulhat.

Hollander és Stramrood előtt még egy kutatócsoport se foglalkozott azzal, hogy a traumatikus élményt hogyan lehetne megelőzni. „Ezen a területen még nincsenek evidencia alapú intervenciók, amik segítenek a megelőzésben. Pont ezért gondoltuk: miért ne kérdeznénk meg magukat a nőket erről a témáról, hogy ők mit tartanak fontosnak?” – mutatta be Stramrood a kutatás forrását.

A feldolgozás fontossága

A kutatásnál feltűnt, hogy sok nő elégedetlen volt az utógondozással: kevesen tudtak azokkal a szakemberekkel beszélni, akik a szülésnél jelen voltak, illetve ha újból találkoztak valamelyik segítővel (szülésznő, bába, szülészorvos), nem került elő, hogy a szülés milyen mély nyomokat hagyott bennük.

Kihagyott lehetőség

– véli Hollander. „A szülést feldolgozó beszélgetés hihetetlenül fontos: rengeteg segít, hogy az édesanya elmondhatja a történetét, ezzel segítve a feldolgozást. Emellett a feldolgozás folyamatát gyakran előreviszi, ha a szülésznő vagy szülészorvos segítségével lehet tisztázni a felmerülő kérdéseket a szülés lefolyásával kapcsolatban.”

Természetesen ezek az eredmények nem általánosíthatók automatikusan az összes traumatikus szülést átélt nőre (illetve a magyarországi helyzetre), ám mindenképpen fontos információt szolgáltathatnak a szülés körül segítőknek: szülésznőnek, orvosnak, dúlának. Stamrood szerint nagyon fontos, hogy a segítők tudatosítsák, az anyák egy része traumatizálódik gyermeke születése során. A kutatás beszámolójának végén Hollander és Stramrood a pont ezen területen dolgozó szakembereket szólította meg:

„nagy mértékben múlik rajtunk, Segítőkön,

hogy egy anya hogyan éli meg élete egyik legfontosabb eseményét, a szülését: tehetetlenül és félelemek között, vagy épp biztonságban, a meghallgatás, figyelem élményével.”

Ha kérdéseid vannak a témával kapcsolatban, szeretnél többet megtudni a várandósság, szülés és gyermekágy témájáról, illetve a szülési traumáról, nyugodtan hívd az EMMA vonalat. Az EMMA vonal egy anonim információs és lelkisegély vonal, amit képzett önkéntes segítők üzemeltetnek. Elérhetőségét ide kattintva megtalálod.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ