Hirdetés

Május 10-én, immár második alkalommal szervezett konferenciát az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék és a Mindset Politikai Pszichológia. A Változó világ, változó társadalom című hallgatói konferencia célja az alap- és mesterszakos képzésben résztvevők elméleti és empirikus kutatásainak ismertetése volt, mellyel reflektálni tudunk a társadalmi változásokra. A második szekció a Nemzet és politika témáját járta körbe. Tudósításunk. Harmadik rész.

Hirdetés

Székely Anna: Tanári ismeretek és attitűdök az iskolai bántalmazás terén

Az iskolai bántalmazás (bullying) egyre elterjedtebb jelenség már hazánkban is. A szakma sok esetben nemcsak fizikai, hanem verbális bántalmazást is társít hozzá, amit a tanárok egyre nehezebben tudnak észrevenni eszközök és ismeretek hiányában – nyitotta az előadását Székely Anna.

Az előadó a kutatásában egy szakmabeliekkel készített interjúsorozaton próbálta feltérképezni a pedagógusok és iskolapszichológusok attitűdjeit és ismereteit. Mint a felmérésből kiderült, a megkérdezett szakemberek tudásanyaga megfelelő, ugyanakkor sokan arra panaszkodtak, hogy

a bántalmazás felismerésében még van hova fejlődnie a szakmának.

Annak ellenére, hogy a tanárok és pszcihológusok más-más attitűddel rendelkeznek, mindenki kiemelte, hogy az ismeretanyag átadásában kiemelt szerepe van az iskolai (munka)közösségeknek.

Szilágyi Krisztina: A vallás és rendszerigazoló ideológiák hatásai a klímaváltozással kapcsolatos attitűdökre

Habár az ember által okozott klímaváltozást a kutatók 97 százaléka elfogadja, a hétköznapi emberek körében ez az érték csupán 66 százalék. Vajon a vallásossággal magyarázható ez a jelenség? – vette fel a kérdést Szilágyi Kinga

Szilágyi Krisztina fő kutatási kérdése a klímaváltozással elfogadása/elutasítása, a szociális dominancia orientáció, illetve a lezárás iránti igény és a vallásosság kapcsolata volt. Hipotézise szerint a klímaváltozással kapcsolatos attitűddel (és a környzetvédelemmel), mindegyik változó negatív kapcsolatban áll. Amíg gyenge, közepesmértékű kapcsolat fellelhető a szociális dominancia orientáció és a vallásosság tekintetében, addig a lezárás iránt igény esetében a szerző talált szignifikáns kapcsolatot.

Anti Zsuzsanna: Parasport-attitűdök Magyarországon

Az fogyatékosokkal szembeni előítélet csökkentésére egy kiváló eszköz a sport és a parasport, ugyanakkor fontos, hogy ezek az események gyakoriak, ne „fogyatékos ünnepélyek” legyenek, mint például az adaptált testnevelésórák – nyitotta az előadaását Anti Zsuzsanna.

Az ELTE PPK hallgatója egy szakértői interjúkat tartalmazó kutatást prezentált, amiben parasporthoz köthető szakemberek kérdezett meg a terület jelenlegi főbb kérdéseiről, irányvonalairól.

Az elmondások alapján sok esetben pozitív kép rajzolódik ki. Az elmúlt években a társadalom komoly változásokon esett át. Kezdünk egyre empatikusabbak lenni, ugyanakkor

a személyes kapcsolódástól még mindig távol tartjuk magunkat.

A parasport megítélése a „többségi” társadalomban vegyes, és a fogyatékkal élők körében is többféle attitűd különíthető el. A parasportolók sokak számára mint példakép jelenik meg, de gyakran irigykednek rájuk.

Fodor Alexandra: Elvárásaink és motivációink befolyása a Turing-döntési helyzet végkimenetelére

Egy online beszélgetés során mi teszi az embert emberré? – vette fel a kérdést Fodor Alexandra. A kutatásban résztvevőkneknek egy online chatbeszélgetés során kellett eldönteniük, hogy egy robottal vagy valós személlyel chateltek. Annak ellenére, hogy minden partner valós személy volt, a Turing-teszten sokan „megbuktatták” a másikat. A válaszadókat döntésükben elsősorban a másikfél reakcióideje és aktív részvéte, a nyelvhelyesség és a logikus hozzászólások száma befolyásolta.

„Ember, mert többet tudott, mint amit mondtam…”, „én is szerintem ugyanezeket mondtam volna”. A fentiekhez hasonló mondatok olvashatóak a az alanyok visszajelzéseiből. A többség azt gondolta embernek, aki a chatelés normáit betartotta, vizsont aki „túl” helyesen írt, gyakran robotként végezte.

Hirdetés
MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ