Egy hosszú nap után a szülők és a gyerekek is pihenésre vágynak. Bár nem büszkén, de valljuk be: ilyenkor olyan egyszerű leültetni a gyerekeket a tv elé, ami leköti, még a szülő szusszan egyet az esti vacsora–fürdés–lefekvés előtt. Nincs is ebben semmi rossz. De mit is nézhet a gyerek a tv-ben? Mi az életkorának megfelelő tartalom? Kétrészes cikkünkben ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni.

Képzeljük el, hogy hazaér a család a munkából, óvodából, iskolából és a gyereknek az első dolga, hogy bekapcsolja a tv-t. Ez elég szokványos, és alapvetően nincs is ezzel semmi gond. Rengeteg érdekes, szórakoztató műsor van kicsik és nagyok számára egyaránt. Az viszont a szülő feladata, hogy szemmel tartsa, milyen műsorokat is néz csemetéje, mennyi időt is tölt a tv előtt.

A korhatárt jelző karikákat bizonyára mindannyian ismerjük. Sokszor azonban nem vesszük komolyan őket, holott meghatározásuk mögött komoly szakmai munka áll. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság először 2002-ben, majd 2011-ben hozta létre klasszifikációs ajánlását a korhatár besorolásokat illetően. Ennek célja, hogy a gyermek és az ifjúság védelmet élvezzen olyan műsorokkal szemben, amelyek az önmagáért felelős és társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztetik. Ugyanakkor

a kiskorúak védelme nem azt jelenti, hogy bizonyos témákat   például agresszió, szexualitás  tabusítani kell.

A lényege, hogy a teljes kontextust és az üzenetet a gyermekek életkori szakaszára jellemző értelmi és feldolgozási képességének megfelelően kell közvetíteni.

A műsorszámok osztályozása során nagyon fontos azt a kérdést is megvizsgálni, hogy mennyire tartalmaznak a kiskorúak fizikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ártalmas hatásokat. Bár mivel minden gyermek picit másképp fejlődik, van aki fiatalabban is érettebben és komplexebben gondolkodik koránál, mégis fontos, hogy legyen egy egységes szempontrendszer, amely igyekszik megfelelni a gyermek- és ifjúságvédelmi gyakorlatnak.

A kiskorúak kiemelt védettségét az is indokolja, hogy nem lehet azt alapul venni, hogy a látottakat megfelelő módon és értékrend alapján fogadják be, elemzik és értékelik. Hiszen a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Éppen ezáltal sérülékeny személyiségfejlődésük teszi indokolttá a különleges védelmüket.

Felirat
A gyermekek számára a televíziónézés önmagában nem káros, de a szülőknek nagyon oda kell figyelni, hogy mikor, mennyit és mit néz csemetéjük.

A klasszifikáció megalkotói arra törekedtek, hogy minden olyan a médiumok felől érkező hatástól megvédjék a gyermekeket, amely

testi, szellemi, erkölcsi fejlődésüket negatívan befolyásolhatja.

A műsorszámok kategorizálása összességében tehát a gyermekek és fiatalkorúak védelmére okot adó jelenetek számától, terjedelmétől, azok minőségétől, szövegezésétől, képi megjelenítésétől, zenei aláfestésétől, tartalmi mondanivalójától, magyarázattal vagy magyarázat nélkül történő megértésüktől függ.

A klasszifikációs rendszer összesen hat kategóriát különít el egymástól, amelyek a következők:

  1. kategória: Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető
  2. kategória: 6 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok
  3. kategória: 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok
  4. kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok
  5. kategória: 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok
  6. kategória: Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok

Jelen cikkünkben az első 2 kategória besorolási szempontjait fejtjük ki bővebben, a többire vonatkozó kritériumok cikkünk folytatásában lesz olvasható.

1.kategória: Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok

A kognitív fejlődéselmélet szerint a gyermek gondolkodásának fejlődése nagyjából meghatározott életkorokhoz köthető. A 2 és 7 év közötti időszakra a gyermek már képes a világot a fejében leképezni, mentális cselekvéseket véghezvinni, de számos új tapasztalatot még nem képes megfelelően értelmezni. Óvodás korban a gondolkodás legfontosabb jellemzője a képi reprezentáció, vagyis a történések képek formájában rögzülnek számukra. Nagyobb óvodás korban kezdődik meg a fogalom elszakadása a konkrét képtől, de a fogalmi gondolkodás hiánya miatt a vizualitás még nagyon könnyen összezavarja a gondolatban zajló műveleteket. Ekkor jellemző még a kicsikre az animizmus is, vagyis hogy élettelen tárgyaknak vagy állatoknak érzéseket, gondolatokat, szándékokat tulajdonítanak. Nem képesek még megkülönböztetni a lehetetlent a lehetségestől,

az objektív valóság keveredik számukra az álmokkal és fantáziákkal.

Az életkori szakasz másik jellemzője, hogy a gyerekek mindig a kiugró, jellemző vonásokra összpontosítanak (centrálás). Ennek következménye az is, hogy csakis a saját nézőpontjukból képesek látni a világot és az eseményeket, nem tudják a másik nézőpontját átvenni. A markáns jelenségek vagy személyek ellenben erős hatást gyakorolhatnak rájuk, ezek erős azonosuláshoz vezethetnek. Az első kategóriába tehát olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek nem kifejezetten a gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak ártalmas elemeket (pl. kvízműsorok, főzőműsorok) vagy kifejezetten az óvodáskorú gyermekek számára készültek (pl. Micimackó kalandjai, Süsü, a sárkány, Hupikék törpikék).

2.kategória: 6 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok

Ezen kategória esetében a 6-12 év közötti életkori csoport jellemzőiből indulunk ki. A gyermekek fejlődésében 6-7 éves kor körül, amikor a kisgyermekkorból az iskoláskor szakaszába lépnek, számos változás következik be. Az agy jelentős növekedésen megy keresztül, az emlékezet terjedelme nő, a rövid és hosszú távú memória kapacitása egyaránt fokozódik. Megjelenik egy minőségileg új gondolkodásmód, melynek folyamán a gyermekek képessé válnak a konkrét tárgyak és események jelenlétében logikai rendszerbe illeszkedő mentális műveletek elvégzésére. 7-9 évesen kezdenek rádöbbenni, hogy

a televízióban látható képek jó része nem a valóság.

A szempontváltás képességének megjelenése megkönnyíti a televízióból áradó információhalmaz megértését. A második kategóriába tehát olyan műsorszámok tartoznak, amelyeket nem tartalmaznak olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 6-12 év közötti gyermekek még nem képesek feldolgozni. Illetve azok a műsorok, amelyek nem közvetítenek olyan magatartásmintát, amelyen keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, vagy amelyek kifejezetten a 6-12 éves gyermekek számára készültek. Ilyen lehet például a Kis hableány, az Oroszlánkirály, a Tom és Jerry és az ismeretterjesztő filmek.

Az úgynevezett egyestés rajzfilmek, mint például az Oroszlánykirály is 6 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába sorolandó.
Az úgynevezett egyestés rajzfilmek, mint például az Oroszlánkirály is 6 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába sorolandó.

A prepubertás időszakában a fiúknál megnő az erőszakos tartalmak iránti fogékonyság. A felnőtt témák, mint a bűnözés, a halál, a komoly betegségek, a házassági problémák a 6-12 éves korosztálynak még nem ajánlottak. Ebben az életkorban a család a védelmet adó helyként tudatosul a gyermekben, vagyis igen érzékenyen reagál az olyan családot érintő konfliktusokra, mint a szülők válása vagy a családi veszekedések.

A médiából a nemiségre vonatkozóan túl korán érő hatások a gyerekek pszichoszexuális fejlődését kedvezőtlenül érinthetik. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pubertás, a nemi érés kezdete meglehetősen nagy szórást mutat, és e korosztály magasabb életkori csoportjait már érintheti. Az adott korosztály számára a csodálkozást, megdöbbenést kifejező indulatszavak, esetleg az enyhe, tréfás szitkok, a nem obszcén gesztusok, kézmozdulatok használata elfogadható, viszont az agresszív nyelvi kifejezéseket kerülni kell.

NINCS MÉG HOZZÁSZÓLÁS

VÁLASZ