Hirdetés

A XXI. Pszinapszison a Jövő Kutatói szekcióban fiatal hallgatók kaptak lehetőséget, hogy érdekes kutatásaikat és azok eredményeit közérthető formában adják elő a nagyközönségnek. A Digitális Mesekönyv Projekt és iskolai teljesítmény bejósolhatósága, a lombikprogram hatása a szülők párkapcsolatára, illetve a környezet elvárásainak befolyása a gyermek teljesítményének megítélésére, a munkahely fizikai környezetének hatása a jóllétre, valamint a fiatalok álláskeresési szokásai álltak a középpontban. Tudósításunk. –

Hirdetés

A multimédiás elemek hozzájárulnak a mesék megértéséhez

Szabó Gréta a Digitális Mesekönyv Projektet mutatta be előadásában. A mese a gyermekkori szókincsfejlődés egyik legfontosabb forrása. Korunk óvodásai és kisiskolásai egyértelműen „digitális bennszülötteknek” tekinthetők. A mai mesék már tele vannak olyan multimédiás elemekkel, mint a narráció, az animáció, a zoomolás vagy a hangeffektek. A multimédiás tanulás elmélete szerint a multimédiás elemek segítik a bonyolultabb kifejezések értelmezését. A kutatásban arra keresték a választ, hogy az animált mesékkel jobban megy-e a szótanulás, mint statikus képekkel. Továbbá megvizsgálták, hogy a zene és a hang hatása mennyire segíti a szókincs fejlődését. Az egyik esetben animált illusztrációt vagy statikus képet tartalmazott a mese. A másik esetben pedig vagy csak narráció, vagy zenei hanghatás is megjelent. Az ötödik csoport a kontrollcsoport volt. A vizsgálatot szókincstesztekkel egészítették ki.

A kutatás eredményei alapján a zene pozitív hatással bír a szókincsre, bár csak tendenciaszerűen. A hangos zenék és hangok ugyanakkor elvonhatják a gyermek figyelmét. A statikus és az animált képek között azonban nem sikerült különbséget kimutatni. Ennek magyarázata az előadó szerint az lehet, hogy a mintában csak átlagos, illetve átlagon felüli képességű gyerekek vettek részt. Korábbi kutatások alapján a hátrányos helyzetű, fejletlenebb szókincsű gyerekeket segítették a multimédiás elemek. Szabó Gréta kiemelte, hogy a Digitális Mesekönyv Projekt célja, hogy a multimédiás eszközök optimálisabbá váljanak és egybevágjanak a mese tartalmával. Ezáltal érthetőbbé válik a mese a gyerek számára.

narrative-794978_960_720

Az intelligencia mellett érzelmi és motivációs tényezők is bejósolják az iskolai teljesítményt

Baka Erzsébet kutatásának középpontjában az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezők álltak. A korábbi kutatások alapján az intelligenciateszteknél az olyan non-kognitív tényezők, mint a kitartás, az önkontroll vagy a pozitív érzelem jobb bejóslója tud lenni a sikereknek. Jelen kutatásban az intelligencia mellett a következő tényezőket vizsgálták: a kitartást, az önkontrollt (szenzoros élménykeresés, impulzuskontroll, aktivitás dimenzió), az élettel való elégedettséget, az aspirációt (határozott törekvés egy hosszútávú cél elérésére), a belső és külső motivációt, valamint a sikerattribúciót (valaki mennyire hajlamos a sikereit saját magának tulajdonítani).

A várakozásokkal ellentétben az intelligencia tűnik a legmegbízhatóbb prediktornak. A teljesítmény azonban jelentős kapcsolatban áll a sikerattribúcióval, az önkontrollal, az aspirációs motívummal és az impulzivitással. A kitartás csak tendenciaszerűen befolyásolja az iskolai sikereket. Az extrinzik motiváció és az élettel való elégedettség között nem mutatható korreláció. Továbbá a fiúk és a lányok teljesítményére vonatkozó bejóslási modell nem különbözik. Összegezve tehát az intelligencia bír a legnagyobb hatással a teljesítményre, de más nem-kognitív tényezők is befolyásolják azt.

Az intervenciós csoportok hatását nagyban növeli a szülők és pedagógusok megfelelő tájékoztatása

A szülők és pedagógusok előzetes elvárásainak befolyása a gyermekek teljesítményének megítélésére címmel adott elő Kassai Réka. A vizsgálat középpontjában a végrehajtó funkciók álltak. Olyan alapvető kognitív képességeket figyeltek, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy automatikus viselkedés helyett tudatos módon szervezzük életünket. Leginkább az önszabályozásra és az önkontrollra fókuszáltak, melyek bejósolják az iskolaérettséget és a szociális beilleszkedést is. A fent említettek már óvodás korban is megfigyelhető különböző viselkedési helyzetekben, így a csapatsportokban vagy a művészetekben. Főleg klinikai gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy a szülők és a pedagógusok jellemzése alapján vizsgálják meg a gyerekeket bizonyos tulajdonságok mentén.

Az intervenciós csoport hatására voltak kíváncsiak a kutatók. Az eredmények azt mutatták, hogy azokban az esetekben, amikor a felnőttek tisztában voltak a kísérleti elrendezéssel, ott sokkal jelentősebb hatást vettek észre, mint a kontrollcsoportban. Ezzel szemben a kettős vak elrendezésben az eredmények sokkal alacsonyabbak lettek. Ennek oka, hogy

az intervenció hatása a mindennapi életbe lassabban jön át.

A szülőknek és pedagógusoknak sokkal stabilabb képe van a gyerekekről. Kassai Réka kiemelte a környezet minél objektívebb tájékoztatását, hiszen ezen körülmények hiánya akár hamis eredményhez is vezethet.

A lombikbébiprogram növelheti az összetartozás élményét a párkapcsolatban

Marján Babett a lombikbébi program segítségével megtermékenyült nők párkapcsolati változásairól beszélt. Magyarországon ma minden hatodik párt érint a meddőség. A lombikprogramban részt vevő párok nagyon jól alkalmazkodnak a kihívásokhoz. Ilyen nagy lépést csak olyan párok választanak, akik mind párkapcsolati szinten, mind egyénileg elégedettek életükkel. A kutatók három területen nézték meg a lombikbébiprogram hatásait a szülők életében. Az eredmények szerint a párkapcsolaton belüli érzelmi változás inkább pozitív irányba mozdul el. Arra számíthatnánk, hogy a kommunikáció hiánya, a stressz és a veszteségek következtében eltávolodnak egymástól a párok. Az előadónő tapasztalatai alapján azonban sokkal inkább nőtt az elfogadás és a támogatás a párok között ebben az időszakban.

A megküzdés terén is kedvező változást tapasztalt. A stresszhelyzet összehangolódást eredményezett. Olyan élet-halál kérdésekről döntenek, melyekkel napi szinten nem találkozunk, és nagyon komoly beszélgetést igényelnek.

A problémamegoldás, a kommunikáció és a

stresszkezelés is megerősödik kettejük között.

Sokan azt érezték, hogy ezalatt váltak igazán egy egységgé. A pozitívumok ellenére a szexualitás területén felmerülhetnek problémák. Mivel a párok sok esetben kizárólag az eredményességre fókuszálnak, az együttlétek rendkívül céltudatossá válhatnak. Ezáltal elveszítik a szexualitás örömeit és intimitását. Mindezek helyét a görcsös akarás és a feszültség veszi át. A legnagyobb segítségre itt szorulnak.

Ám egy jó kapcsolatban a lombik program kihívásai felvállalhatóak. Előfordulhat, hogy még közelebb kerülnek a párok egymáshoz. A szexuális élet problémáira pedig fel lehet készülni.

Az irodai környezet nagy hatást gyakorol az élettel való elégedettségre

Frankó Luca arra a kérdésre kereste a választ, hogy mitől lesz jó egy open office. Vizsgálatában összevetette, hogy a munkavállalói jóllét milyen kapcsolatban áll az irodák fizikai környezetével. Folyamatos tranzakcióban vagyunk a környezetünkkel. Mi emberek alakítjuk a fizikai környezetet, ami pedig befolyásolja érzelmeinket, viselkedésünket. Az előadó három irodai design-t is megkülönböztetett. Az open office-ban nagy a belmagasság, a nyitott légtérben több százan is dolgozhatnak. A zárt iroda szobaszerű, jól le van határolva.  A köztes megoldás az, amikor egy nagy open office-ban kis lezárt fülkékben dolgoznak az alkalmazottak. A korábbi kutatások alapján mindig a nyitott irodában dolgozók járnak a legrosszabbul, hiszen nem tudják kontrollálni a terüket. A természeti környezet meg tud jelenni a stressz-szint és mentálhigiéniés mutatókban.

Frankó Luca megvizsgálta, hogy mely környezeti elemek tudják bejósolni az általános elégedettséget. Tíz darab környezeti elemből öt olyant találtak, mely pozitív irányba hat az emberre. Ezek közül a legnagyobb hatást az ablakok mérete és a kilátás váltják ki. Ösztönzően hat a munkavállalókra még a hőmérséklet, a zajszint, a rendelkezésre álló tér nagysága és a bútorok állíthatósága is. Ezek közül egy munkavállaló csak az utolsót tudja kontrollálni. Számos kutatásra lenne még szükség, hogy még jobban megismerjük a témát. A fizikai környezet ingerei nehezen tudatosulnak, de tudatosíthatóak. A munkáltatónak gazdasági érdeke, hogy megfelelő környezetet teremtsen beosztottjai számára. A kialakításba be kell vonni a munkavállalókat is – vallja az előadónő.

office-1966381_960_720

Ha nem érzik magukat jól, az X és Y generáció tagjai könnyen váltanak munkahelyet

Balogh Blanka az X (1965-1974 között születettek) és az Y (1975-1995) generáció álláskeresési stratégiáiról szóló kutatását adta elő a Jövő Kutatói szekció zárásaként. Megvizsgálta, hogy az érintett emberek milyen minőségben és mennyiségben keresnek munkahelyet. A helyszínt illetően az érintettek módszerei sokkal inkább eltolódnak a technológia irányába, leginkább az interneten nézelődnek, emellett nagyon fontos a kapcsolati háló is. Megjelenik az öntudatosság és kockázatvállalás. Az Y-nál ezek a jellemzők még hangsúlyosabbak, bejön a multitasking, a tanulási szándék,  és egyedül is tudnak dolgozni. Ha nem érzik jól magukat a két generáció szülöttei, könnyen váltanak. Általánosságban elmondható, hogy ez három évente történik meg.

Ha a munkahelyen megkapják A megbecsülést és elismerést, akkor maradnak.

Egy remek munkahelyért akár képesek lemondani egy fontos hobbijukról, családi-baráti időről vagy káros szenvedélyről is. Az X generációnál a megbecsülés és a kevésbé monoton munkavégzés, míg az Y-nál a rugalmas munkaidő élvez elsőbbséget.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ