Sok esetben percek, vagy akár másodpercek alatt kell döntést hoznunk. A rövid döntési idők arra sarkalhatják az embert, hogy a tudatosságot félretéve érzéseire támaszkodjon. Ilyen szituációk lehetnek a bevásárlások is: a polcok előtt a szívünkre vagy az eszünkre hallgatunk?

Az, hogy melyik termék mellett tesszük le a voksunkat két fő tényezőn múlik. Egyrészről a hirdetéseken, másrészről a múltbéli tapasztalatokon. E két alkotó elem határozza meg, hogy mit tudunk és hogy mit érzünk egy adott termékről. A kérdés ott kezd el bonyolódni, hogy a polc előtt állva az utóbbi két hatás közül melyik a domináns.

Tanulmányukban Matthew Rocklage és Russel Fazio ezt a problémát járják körül. Arra voltak kíváncsiak, hogy olyan termékek esetén, amiknél ellentétesek az értelmi és érzelmi reakciók, például a csokis sütemény, ami ínycsiklandozó viszont egészségtelen, hogyan döntenek a vásárlók. Hogyan oldjanak fel egy ilyesfajta konfliktust?

Az érzelmi melléknevek ereje

Egy olyan kísérletet terveztek, amiben a résztvevőknek mellékneveket kellett termékekhez párosítaniuk. A melléknevek különbözhettek az erősségükben, például szép – gyönyörű. A párosítás után aztán megkérték őket, hogy értékeljenek bizonyos termékeket.

Ahogy azt sejteni lehet azok az alanyok erősebb érzelmeket tápláltak termékeik iránt, akik erősebb melléknevet kaptak. Ami meglepőbb, hogy a résztvevőkre nagyobb hatással voltak az érzelmi melléknevek (például szép, finom), mint az értelmi melléknevek (egészséges, hasznos). Utóbbi megfigyelhető volt az ellentétesnek mondott termékeknél is, mint a fentebb említett csokis sütemény vagy köptető szirup. Tehát egy gyors döntési folyamatban az emberek inkább a szívükre, mintsem az eszükre hagyatkoznak.

FELHASZNÁLT IRODALOMPsychology Today
MEGOSZTÁS
A szerző közgazdász, a Mindset Pszichológia ügyvezetője.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ