„Azért vagy szingli, mert nem kellesz senkinek” – talán ez a leggyakoribb előítélet az egyedülállókkal kapcsolatban, de nem az egyetlen. A Vírus Klub legutóbbi estjén Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna család- és párterapeuta igyekezett árnyaltabbá tenni az egyedülállókról alkotott képünket. Saját praxisának tapasztalatai segítségével ismertette a szingliséghez kapcsolódó motivációkat és nehézségeket, miközben arról is szó esett, merre induljunk, ha szeretnénk kilépni a nem kívánt egyedülállóságból. Tudósításunk.

Nagyon sok negatív címke tapad ma a szingliséghez” – kezdte előadását Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, család- és párterapeuta. A pszichológus elsősorban a női szingliségről beszélt a Brody Studiosban tartott Vírus Pszicho Esten. Nem azért, mert nincsenek szingli férfiak, vagy számukra nem lehet problematikus az egyedüllét. Nem kisebb értékű az ő szingliségük, csak más természetű – tisztázta.

„Az egyedülálló nőknek több sztereotípiával kell szembenézniük.”

Hogy megértsük az egyedülállóság természetét, Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna ismertette a lehetséges párkapcsolati utakat, melyek között a szingliség különböző típusait is megtaláljuk:

Korai zárás

A fiatalon kialakuló első kapcsolatból elköteleződés, házasság lesz. „Minél fiatalabban köteleződik el valaki, annál kevésbé tudja megismerni saját magát” – figyelmeztetett az előadó. Először a szülők, esetleg a testvérek elvárásainak, majd hirtelen a partner elvárásainak kell megfelelnie. Az egyedülállóság hiánya hátrányt jelent: a saját igények feltárása elmarad vagy nagyon lassan tud csak elindulni.

Társfüggőség

A társfüggő személy nem képes az egyedülállóságra, kapcsolatból kapcsolatba ugrik, gyakran már a szakítás előtt belekezd következő párkapcsolatába. Ugyanazzal a nehézséggel küzd, mint a korai záró: nincs ideje és lehetősége megismerni önmagát. A társfüggők gyakran az önmagukban való bizonytalanságuk miatt nem mernek egyedül maradni.

Keresgélés

A keresgélő egy ideig kapcsolatban van, ami véget ér, ezután egyedül van, majd újra kapcsolatba kerül valakivel, és ez így váltakozik mindaddig, amíg nem köteleződik el egy későbbi párkapcsolatában. A pszichológus rámutatott arra, hogy ebben az esetben

„az egyedülállóság két kapcsolat közötti átmenet.”

A keresgélőnek nem célja egyedül maradni, de nem is tekinti kudarcnak ezeket az időszakokat: egyedülállóként önmagával ismerkedik, fejlődik, miközben egy új párkapcsolat lehetőségét is keresi. Ez a „kvázi ideális” párkapcsolati út – fogalmazott az előadó – a keresgélők ugyanis meg tudják találni saját identitásukat.

szingli2
„A mai egy forró délután, ahogy a téma is igen forró, izgalmas” – jegyezte meg Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy megtelt előadóterem: az előadásra rengetegen voltak kíváncsiak.

Választott szingliség

A választott egyedülállóságra általában hosszabb párkapcsolat után vállalkoznak, esetleg a családban, illetve környezetben tapasztalt bántalmazás, abúzus hatására – magyarázta Hammer. Ez azonban csak átmeneti állapot az előadó szerint: megjelenik az igény a párkapcsolatra,

egy idő után a választott szinglik is magányossá válnak.

Így a választott egyedülállóságot gyakran egy párkapcsolat töri meg, ellenben az eredménytelen párkeresés kényszerű szingliséggé alakítja át. A választott szingliség mögött azonban már eleve kényszerűség húzódhat meg: az egyedülállóság társadalmilag elfogadhatóbb, és lelkileg elviselhetőbb, ha saját választás mögé bújtatjuk.

A választott szinglik általában a következőképpen indokolják döntésüket:

  • „Nem akarok 30 előtt szülni, ki akarom élni magam, szeretném kiélvezni az életemet!” – A pszichológus szerint ez a késői zárás, a felelősség és elköteleződés kitolása.
  • „Nem akarok házi rabszolga lenni!” – A nemi szerepek változása konfliktusokat okozhat.
  • „Szeretném megőrizni a függetlenségemet, szabadságomat!” – Az autonómia, az önállóság mint értékek hangoztatása, a jogok érvényesítése. A választott szinglik attól tartanak: egy párkapcsolatban elveszítenék szabadságukat.
  • „Ki akarom használni a lehetőségeimet!” – Akik ezt mondják, általában többféle kapcsolati formát is kipróbálnak. Az egy éjszakás kalandok és a „csak szex” jellegű kapcsolatok mellett fontos számukra, hogy a szexmentes szabadidő eltöltését szolgáló kapcsolataik is változatosak legyenek.
  • „Szeretnék büntetlenül flörtölni!” – A szingliségben nincs jelen a hűség-hűtlenség problematikája. A bókok, az udvarlások szabadon élvezhetőek, bármikor bevethető a saját vonzerő, a csábítás.

A szingliség társadalmi okokkal is magyarázható. Sokakban aggodalmat kelt a fogyasztói társadalom szemlélete, miszerint „ami nem jó, azt cseréljük le!”, mely a párkapcsolati hozzáállásban is kiütközhet. Attól tartanak: az első adandó problémánál elhagyják őket. Félnek a kudarctól, hogy nem lesznek elég jók. Fontos szempont az illuzórikus fiatalság megőrzésének vágya is – mondta Hammer –, ami szembemegy az elköteleződéssel. A válások nagy száma, a boldogtalan családi minta is elrettentő hatású. A pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére

„önismeret nélkül sokan hasonló párt keresnek, mint amilyen a szüleik mintája”.

Így mégis belekerülhetnek hasonló helyzetekbe. A saját párkapcsolatbeli, szexualitásbeli kudarcok is fontos szerepet játszanak.

szingli3
„A választott szingliség átmeneti állapot” – hangzott el a Brody Studios hangulatos falai közt.

Amikor a választott szinglik mégis párkapcsolatot szeretnének, legtöbbjüknek nem az ismerkedéssel van problémája – hiszen nagy részük tapasztalt az alkalmi kapcsolatok kialakításában. A kérdés gyakran mégis az, „hogyan keressek párkapcsolatot?”, ugyanis problémát jelenthet, hogy nem tudnak úgy közeledni másokhoz, amiből az látszik, tartós kapcsolatra vágynak.

Kényszerű szingliség

Ez az egyedülállóság azon formája, amibe az ember nem szabad akaratából kerül: szeretne párkapcsolatot, de sikertelenül. Kialakulhat választott szingliségből, de anélkül is. Az önbizalomhiány belülről, míg a sztereotípiák kívülről fejtik ki káros hatásukat. A kényszerszingli nehezen viseli a párokat, családokat a környezetében, jelenlétük még inkább csökkenti az önbizalmát.

Igyekszik megfelelni az elvárásoknak: maximalista, sportolni jár, diétázik, sokat költ az öltözködésére. Mindenféle módszert bevet az ismerkedésre: bulikban és szórakozóhelyeken próbálkozik, de főként alkalmi kapcsolatok lehetőségébe fut; internetes társkeresőket használ, de azok sok idejét elveszik, ráadásul sok dilemmát is okoznak. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy nem tudják, miként utasítsák el a nem kívánt közeledést. „Az internetes társkeresésnek már van kultúrája, a hogyanjának még nincs” – fogalmazott az előadó. Nehézséget jelent a nemi szerepek változása: az olyan kérdések, minthogy ki kezdeményezhet, ki fizet a randevún, elbizonytalanítják az ismerkedőket.

Az egyedülállóság következményei

A választott szinglik lehetőséget teremtenek önmaguknak arra, hogy megtapasztalhassák, megismerhessék saját magukat. Ezen kívül figyelemreméltó társadalmi szerepvállalás jellemző az egyedülállókra: több társadalmi munkát, önkéntes és civil tevékenységet végeznek.

A szingliségnek azonban lehetnek negatív következményei is. Az alkalmazkodás sosem lesz természetes, ha valaki nem képes a másik szempontjainak figyelembe vételére. Gyakori az is, hogy az egyedülállók valóban egyedül érzik magukat: „egyedül vagyok, nem támaszkodhatok senkire, nem vagyok fontos, nincs rám szükség” – ilyen gondolatok fogalmazódnak meg bennük. „A pozitív pszichológia már rámutatott arra, hogy az ember akkor érzi jól magát, ha célja van, ha szükség van rá” – mondta a szakértő.

Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna szerint a választott szingli egy idő után csalódik, kiég. Ha a biológiai órája is ketyegni kezd, az még több negatív reakciót von maga után: egy bizonyos kor felett ezek a nők a következő férfi reakcióval találkozhatnak: „csak gyereket akar valakitől, azt akarja, hogy végre elvegyék, igazából ezért érdeklem, és nem azért, mert valóban én tetszenék neki”.

szingli1
Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna a Vírus Klub által szervezett előadáson.

Az egyedülállókra jellemző, hogy a munkába temetkeznek. Ha valaki csak a munka világában ér el sikereket, ez válik élete legfontosabb területévé. Ez gyakran magas fizetéssel, magas életszínvonallal jár együtt – ami a partner felé is magas elvárásokat támaszt. Ez ugyancsak nehezíti az ismerkedést.

A kényszerszinglinél az eredménytelenség tanult tehetetlenséget idézhet elő. Megszűnik az életkedve, nem hisz önmagában és másokban sem, depressziós tünetek jelentkezhetnek nála, és akár az élet értelme is megkérdőjeleződhet.

Van kiút?

„Nem az a cél, hogy pasim vagy csajom legyen!” – szögezte le a terapeuta.

„A cél az önbizalom megteremtése, önismerettel karöltve.”

Ezután, egy esetleges kapcsolatban lehet törekedni a másik igényeire való ráhangolódás képességének elsajátítására. Fontos, hogy a szingli ne izolálódjon, legyenek társas kapcsolatai, szabadidős tevékenységei – javasolta a pszichológus. Hangsúlyozta a szexualitást: a saját igények megismerése mellett elengedhetetlen, hogy bűntudat és előítéletek nélkül közelítsünk a szexhez. Megemlítette a kompetenciaérzés kialakítását is.

A szinglik utolsó elkeseredésükben gyakran vesznek igénybe külső segítséget: kineziológust, asztrológust, mágust, jósnőt… Kozékiné dr. Hammer Zsuzsanna szerint a pszichológus általában a lista utolsó helyén áll. Az előadó arra bátorította az elakadt egyedülállókat, hogy forduljanak valódi szakemberhez.

A Vírus Klub nyári szünetre megy, de ősztől újabb izgalmas előadásokkal jelentkeznek. Kövessétek figyelemmel facebook oldalukat!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ