Az idegtudományok talán leghangzatosabb, legnagyobb port kavaró felfedezése a tükörneuronok létezése volt. Gyakran az empátia kulcsaként, az emberi kultúra kialakítójaként, a beszéd tanulásának alapjaként emlegetik őket. Persze a média is felkapta a felfedezést. Sok tudós azonban erősen kételkedik benne, hogy jelentőségük lenne. Mi a tudomány mai állása? Cikkünkből kiderül!

Ha rákeresünk a tükörneuron szóra, egészen elképesztő találatokra lelhetünk. Leggyakrabban az empátiával kapcsolatban találkozhatunk a kifejezéssel, de a szándék „ragadóssága”, a civilizáció formálása is fel-felugrik. Mennyi igaz ezekből a nagy volumenű állításokból?

Mik egyáltalán a tükörneuronok?

Olyan mozgató (azaz motoros) idegsejtek, melyek nemcsak akkor sülnek ki, ha a tulajdonosuk maga mozog, hanem akkor is, ha az illető csak megfigyeli az adott mozgást. Vagyis, ezek a sejtek mintegy „letükrözik” a társ viselkedését. Felfedezésük óta nagy érdeklődést váltottak ki a szakmai és laikus közösségből is. Egyes tudósok a társas viselkedés megértésének kulcsát látták meg bennük. Azonban fontos tudni: a legtöbb funkció megléte, melyet a tükörneuronoknak tulajdonítanak, nem nyert egyértelmű bizonyítást.

A másik mozdulatainak tükrözése vezetne a megértéshez?
A másik mozdulatainak tükrözése vezetne a megértéshez?

Ezen neuronok felfedezői azt feltételezték, hogy a fő feladatuk „lefordítani” a másik ember viselkedését az idegsejtek nyelvére, s ezzel lehetővé tenni annak értelmezését. Mások szerint a szerepük az, hogy felkészítsenek minket a másik személy utánzására. Talán mi is kerültünk már olyan helyzetbe, mikor a társaságban mindenki eszik, s akkor is ingerünk támadt csatlakozni, ha eredetileg nem is voltunk éhesek. Ez a magyarázat ennek ellenére kérdéses. A tükörneuronok ugyanis sokkal inkább a mozdulat céljára reagálnak, nem magára a mozdulatra. Például reagálnak a diótörés látványára, sőt adott esetben a hangjára is. Azonban ha az eszköz nincs jelen (például a tevékenység elmutogatása esetén), ugyanerre a mozdulatra nincs reakció.

S hogy kapcsolódik mindez az empátiához? Ahhoz, hogy más emberek érzéseit megértsük, először is fel kell ismernünk az általuk kifejezett érzelmeket. Egy 2007-es amerikai tanulmány szerint ebben segítenek minket a tükörneuronok. Az érzelem kifejezésére szolgáló mozdulat (pl. egy mosoly) az első lépése annak, hogy felfogjuk, mit él át a másik személy.

A tudomány jelenlegi állása

A tükörneuronok szerepéről azonban nem tudunk még biztosat mondani. Ennek egyik oka, hogy nehéz olyan kutatást tervezni, mely egyértelmű bizonyítékot adna. Már csak azért is, mert mások mozdulatainak „megértésre” nincs egyértelmű definíciónk. Ugyanakkor módszertani nehézségek is felmerülnek. Hasonló kérdéseket gyakran agysérült személyeken tesztelnek, azonban ez esetben ez nem megoldás, hiszen a tükörneuronok sérülése számtalan egyéb zavart okozna, így nem tudhatnánk, hogy ezek, vagy a tükörneuronok hiánya okozza-e az eredményt.  Ráadásul a neuronok feltételezett funkciójának ellentmondó kutatások is születtek: sérült tükörneuronokkal rendelkező személyeknél nem tapasztaltak problémát mások tetteinek értelmezésében. Ez sem végső bizonyíték azonban, hisz senki nem állította, hogy a megértésben kizárólag ezek az idegsejtek vesznek részt. Az empátiával kapcsolatos szerepüket erősen megkérdőjelezi az, hogy más fajokban is fellelhetőek, ezek a fajok azonban nem feltétlenül képesek az empátiára.

Jelenleg tehát nem tudunk biztosat mondani ezeknek az idegsejteknek a szerepével kapcsolatban. A tükörneuronok rengeteg kérdést vetnek fel, s már pusztán a létezésük is arra biztat, hogy újragondoljuk, amit az agyról eddig tudtunk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ