Hirdetés

Egyik pillanatban végtelenül szeretetteljes, a másikban szélsőségesen ellenséges. Egyszer közelebb húz, máskor eltaszít. Úgy érezzük, indokolatlanul bánt. Olykor boldoggá tesz, máskor pedig ki nem állhatjuk. Úgy érezzük, fáj szeretni. Ismerős érzések? Akkor induljunk el együtt a borderline személyek és kapcsolataik nyomába!

Hirdetés

Ez a személyiségzavar-típus számos felismerhető jellemzőt vonultathat fel, melyek észrevétele és megértése segítheti az ilyen típusú személyekkel való kommunikációt, többek között a párkapcsolatban is. A borderline személyek kapcsolatai érzelmileg intenzívek, ugyanakkor meglehetősen instabilak. Jellemzően folyamatos szorongást, belső feszültséget élnek át, mint például az elhagyatástól való félelem, melyet kétségbeesett, intenzív, sokszor impulzív formában juttatnak kifejezésre. Megnyilvánulásaik között gyakran megfigyelhető a sértődékenység, a másik fél lelki vagy fizikai bántalmazása (érzelmi zsarolás, fenyegetés vagy testi erőszak), melyek kétségbeesett törekvések az adott helyzet, konfliktus, felelősség és saját érzéseik intenzitásának csökkentésére, elhárítására. A borderline személyek partnerei gyakran érzik hibásnak magukat, bűntudatuk van párjuk szenvedése, boldogtalansága miatt, melynek oka, hogy nem húzzák meg megfelelően saját határaikat a támadásokkal szemben, valamint átvállalják adott helyzetben partnerük felelősségét is saját magukra.

Borderline személy partnereként nemcsak a személyiségzavaros egyén, de sokszor a partner is nehéz érzéseket, bizonyos helyzetekből eredő tehetetlenséget él át.

A borderline személyek

Ezt a személyiségtípust határeseti személyiségnek is nevezik, innen az elnevezés: borderline. A borderline személyiségzavarral küzdők élete egyáltalán nem könnyű. Szélsőséges érzelmek, mélységek és magasságok között mozognak. Hirtelen emelkednek fel, és ugyanilyen gyorsan zuhannak alá a mélybe. Ez érzelmileg rendkívül megterhelő, ahogy partnerük, úgy saját maguk számára is. Lássuk, milyen tünetek utalhatnak még erre a személyiségzavarra:

  • Érzelmi labilitás, szélsőséges és intenzív hangulatingadozások – hangulatuk akár másodpercek alatt, minden azonosítható ok nélkül egyik szélsőségből a másikba csaphat át, felfokozott érzelmi állapotból letargiába. Az alaphangulat gyakran a depresszió, irritabilitás és szorongás felé mozdul el, általában néhány perctől kezdve néhány napig tart.
  • Instabil és intenzív kapcsolatok – ahol a másik fél idealizálása és leértékelése váltakozik. Ennek hátterében az elhagyatástól való intenzív félelem és a tárgyállandóság hiánya áll. Utóbbi azt jelenti, hogy a személy nem képes a másikat komplex egészként észlelni (tehát vagy jó, vagy rossz ember lehet, ellentmondásos viselkedéssel nem tud mit kezdeni).
  • Impulzív, önkárosító viselkedésmódok legalább két területen – ide tartozik például a mértéktelen alkohol, illetve egyéb tudatmódosító szerek fogyasztása, felelőtlen költekezés, veszélyes autóvezetés, impulzív szexuális viselkedés stb.
  • Ismétlődő öngyilkossági fenyegetések, öngyilkossági kísérlet, önbántalmazás – a kínzó belső feszültség levezetésére való maladaptív törekvésük gyakori megnyilvánulási formái, pl. falcolás, szurkálás, táplálék elutasítása, falásroham, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás stb. Hátterében több ok is meghúzódhat: önbüntetés, segélykiáltás, intenzív lelki fájdalom érzésének kifejezése, ettől való megszabadulás, a környezet valamilyen irányú manipulálása, a félelem, harag, szomorúság érzéseinek csökkentése.
  • Aránytalanul intenzív, inadekvát harag – a borderline személyiségzavarosokat gyakori kontrollálatlan dühkitörések is jellemezhetik, ahol a harag kifejeződésének mértéke nem arányos a kiváltó esemény által indukált indulattal. Hátterében szintén az elhagyatástól, csalódástól való fokozott félelem áll.
  • Identitászavar, tartós énképzavar, hiányos önészlelési képesség – saját magukkal kapcsolatos bizonytalanság: kik ők, mit szeretnének elérni, hol a helyük a világban stb. Ez életük legtöbb aspektusára kiterjed. Ennek okán gyakran döntésképtelenek lehetnek akár a legapróbb helyzetekben is. Gyakran kíséri a haszontalanság és a szerethetetlenség fájdalmas érzése. Valós tulajdonságaikat (pl. intelligencia, vonzerő) nem tudják állandóként elfogadni, folyamatos külső megerősítésektől, visszajelzésektől függnek, másokkal összehasonlítva értékelik magukat. Ebből ered egyfajta folyamatos tökéletességre való törekvésük, mely magával hoz számos kudarcot is idővel. Ennek köszönhető a gyakori partner, illetve munkahelyváltásra való hajlamuk.
  • Kétségbeesett törekvés a vélt vagy valós elhagyatás elkerülése érdekében – a kapcsolatokra azért van elsősorban szükségük, hogy érezzék: léteznek! Ennek a létezésnek a valóságossága gyakran megkérdőjeleződik, ha egyedül vannak, mivel nincs visszajelző környezet, amihez viszonyíthatnák saját magukat. Ezért tehát, hogy ne maradjanak egyedül és ne kelljen átélniük az elhagyatás élményét újra és újra, mindent (sok esetben tényleg extremitásokig menően mindent) bevetnek annak érdekében, hogy a másik mellettük maradjon. Ha mégis egyedül maradnak, súlyos érzelmi krízisbe kerülnek, az önkárosító viselkedésformák felerősödnek. Ez az oka gyakran annak is, hogy benne maradnak bántalmazó kapcsolatokban.
  • Krónikus üresség- és unalomérzés – intenzívek, gyakran testi tünetek is társulnak hozzá (pl. fejfájás, mellkasi fájdalom). Ennek csökkentésére, megszüntetésére tett maladaptív kísérleteik általában impulzív, önkárosító cselekvésmódokban, sikertelen kapcsolatokban fejeződnek ki.
  • Stressz által kiváltott átmeneti paranoid elképzelések, súlyos disszociatív tünetek – ha a borderline személy számára érzelmileg elviselhetetlen helyzetbe kerül, előfordulhat, hogy disszociál, pszichotikus epizódot él át, tehát eltávolodik a valóságtól. Ezt az állapotot énidegennek éli meg, pár óráig, legfeljebb néhány napig tarthat. Előfordulhatnak hallucinációk, illúziók, az adott konfliktusra beszűkült észlelési zavarok.

Fontos azonban, hogy ezek a tünetek egyénenként eltérhetnek. Nem feltétel, hogy egy borderline személynél mindegyik kivétel nélkül és intenzív formában legyen jelen.

A zavar hátterében elsősorban valamilyen hiányállapot, korai sérülés vagy trauma áll. Addig ki nem nyilvánított, kielégítetlen szükségletek fedezhetőek fel gyakran mögötte, melyek megfogalmazása már önmagában nagy segítséget, előrelépést jelenthet a borderline személyek számára. Ha magunkra ismerünk, fontos, hogy terápiás segítséget vegyünk igénybe. Azonban vessünk egy pillantást arra, hogy borderline személy partnereként hogyan segíthetjük őt a hétköznapokban.

Ez a személyiségzavar-típus számos nehéz érzést vált ki az egyénből. Ha ezekben magunkra ismerünk, érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Hogyan segíthetünk? – A kommunikáció

A borderline személyek befelé és kifelé irányuló kommunikációja egyaránt zavaros. Konfliktushelyzetekben jellemzően hárítják a felelősséget. Partnereik pedig nem állítanak fel megfelelő határokat velük szemben: „Eddig, és ne tovább!”, mely idővel sok esetben az őszinte kommunikáció fokozatos elrejtésével, a bűntudat és szégyen érzéseivel társul. A borderline személy ilyenkor domináns érzései (düh, tehetetlenség) általában a partnerre hárítódnak. Ha bármilyen kritika, védekezés, határszabás merül fel, az a borderline személyből az elhagyatástól való félelem érzését váltja ki, így még erőteljesebben igyekszik a felelősség áthárítására. „Céljuk a kontroll és a saját pozíció visszaszerzése, valamint a veszekedések veszélyes területének bűntudat nélküli elhagyása” – írja Rösel Ha fáj szeretni: Hogyan kommunikáljunk borderline személyekkel? című könyvében. Erre számos eszközt használhatnak, példaként álljon itt néhány: menekülés, támadás, múltbeli események idézése, korábbi konfliktusok felhánytorgatása, korábbi sérelmekkel való elárasztás, becsmérlés, bűntudatkeltés, testi erőszak, fenyegetés, öngerjesztés stb. A borderline személyekkel való konfliktusból tehát nemigen kerülhet ki a partner „győztesen”, méltóságát megőrizve, ehhez azonban néhány hatékony kommunikációs technika segítséget nyújthat.

  • Erőszakmentes kommunikáció (M. B. Rosenberg nyomán) mint segítő technika. Ennek alapja, hogy az emberek meghatározott törvényszerűségek mentén működnek, melyek alapjai a szükségletek. Ezek a különböző érzések alapján azonosíthatók be, a konfliktus pedig kielégítésük eltérő módjából ered. Az erőszakos kommunikáció nem alaptermészetünk része, viszont ezt sajátítjuk el először, így nem könnyű (de nem is lehetetlen!) megtanulni az erőszakmentes kommunikációt. Négy alaplépésből áll:

megfigyelés, érzések, szükségletek, kérés.

A megfigyelés egyszerűen tények közlése az adott helyzetről értékítéletek és általánosítások megfogalmazása nélkül. A következő az adott helyzet által kiváltott érzések azonosítása és megfogalmazása szintén értékítéletek, valamint a másikhoz való okozati összefüggésként való hozzákapcsolás nélkül. Ezt követi a szükségletek felismerése és megfogalmazása, majd egy pozitív, konkrét, teljesíthető, ugyanakkor elutasítható kérés megfogalmazása a másik fél irányába.

  • SET (support, empathy, truth) kommunikáció, avagy támogatás, együttérzés, igazság hármasa, kifejezetten borderline személyek számára kifejlesztett technika. Célja a stabilitás, következetesség, biztonság sugárzása, a félelmek megnevezésének elősegítése, ezekre őszintén, elfogadóan reagálva. Így kapcsolatba kerülhetünk ezekkel a személyekkel, és nem mellesleg a kritikus helyzet is oldódik. A technika lényege, hogy egyrészt kifejezzük támogatásunkat azzal, hogy kimutatjuk törődésünket, aggodalmunkat, nyugtalanságunkat a másik fél számára. Másrészt együttérzünk ezekkel a személyekkel oly módon, hogy érzéseiket pontosan észleljük, megnevezzük és visszatükrözzük, például: „Nehéz lehet most neked, hogy…”, „Érzem, mennyire kétségbe vagy esve…”, de fontos, hogy ez ne szánalom és sajnálat legyen. Ezen felül pedig érzékeltessük vele, hogy a saját életéért egyedül neki kell és ő tud felelősséget vállalni, saját életének ő maga a kovácsa. Ez azonban se bűntudatkeltés, se fenyegetés ne legyen, helyette konkrét lépések megfogalmazásában segítsük az adott problémával kapcsolatban.

És végül néhány jó tanács Manuela Rösel tollából:

  • Nézzük meg, mi a szerepünk a kialakult helyzetben, mielőtt egyből mindent a borderline személy jellemzőinek tulajdonítunk!
  • Olvassunk minél többet a témában annak jobb megismerése és megértése érdekében!
  • Alkalmazzuk a fent említett kommunikációs eszközöket a jobb kapcsolati működés érdekében, melyek a borderline személyt nagyban segítik a mindennapokban!

 

Felhasznált szakirodalom:

Gunderson, G. G. (2007). Disturbed Relationships as the Phenotype for Borderline Personality Disorder. The American Journal of Psychiatry, 164(11), pp. 1637–1640.

Merza K.; Harmatta J.; Papp G. és Kuritárné Szabó I. (2017). Gyermekkori traumatizáció, disszociáció és szándékos fizikai önsértő viselkedés borderline személyiségzavarban. Orvosi Hetilap, 158(19), 740–747.

Rösel, M. (2015). Ha fáj szeretni: Hogyan kommunikáljunk borderline személyekkel? Budapest: Taramix Könyvkiadó Kft.

A cikk címe Meggyesi Éva: Egyszer szeretsz c. versének egy sorát idézi.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ