Hirdetés

Több mint százféle daganatos megbetegedés csorbíthatja az emberi életminőséget napjainkban. Sajnos a szexuális élet sem marad érintetlenül ezekben az esetekben. Miért van az, hogy a daganattal élők vajmi kevés tájékoztatást kapnak a szexuális funkciókban várható változásokról és azok kezelési lehetőségeiről? Talán ez nem elég fontos terület, amikor a kérdés a túlélés? Cikkünkben a szexuális funkciók daganatos megbetegedésekben való változásairól és megküzdési lehetőségekről írunk.

Hirdetés

Évente mintegy tizennégymillió új megbetegedést regisztrálnak az egészségügyben világszerte. Tagadhatatlan, hogy a túlélésért folytatott erőfeszítés az élet számos területét befolyásolja és új alkalmazkodási módok aktiválását kívánja meg az érintettől. A szexualitás sem marad ki sajnos ebből a körből. A manapság alkalmazott kezelési módok,

sugár-, kemo-, hormonterápia, műtétek, negatív hatást fejthetnek ki a szexuális funkciókra.

A szexuális működésben bekövetkezett változás nemcsak a reproduktív, nemi életben szerepet játszó szerveket érintő rákos megbetegedések esetén léphet fel. Hogy ki milyen változásokat, mellékhatásokat észlel, nagyon egyedi lehet még akkor is, ha ugyanarról a ráktípusról és kezelési technikáról van szó.

Gyakori tapasztalatok közé tartozik a szexuális vágy, izgalom, kielégülés csökkenése. A vaginális szárazság következtében az együttlétek fájdalmasak lehetnek. A nemi szervek érzéketlensége tapasztalható. Megjelenhet merevedési nehézség, korai magömlés, esetleg ejakuláció nélküli orgazmus, valamint inkontinencia az orgazmus közben. Lélektani szempontból a fiziológiás tünetek sérült testképpel, a szexuális önértékelés és a férfiasság, nőiség élményének csorbulásával párosulhatnak. Kutatások igazolják, hogy a páciensek megküzdését jelentősen megnehezíti a kezelőorvostól, csapattól származó szexuális szempontú edukáció hiánya. Nem tudják, hogy mire számíthatnak a fiziológiás változásokat, lelki hatásokat tekintve, és azt sem, hogy milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba a változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése céljából.

Változások és kezelési lehetőségek a női betegek esetében

Az egyik leggyakoribb, nőket érintő daganat a mellrák. Esetében gyakori a mellbimbó érzéketlenné válása, libidóvesztés és a kezelés indukálta menopauzális tünetek, mint a vaginális szárazság. A melleltávolító, -rekonstruáló műtétek pedig komoly hatással vannak a nők testképére. A párkapcsolati szerep, az intimitás megélése is sérülhet.  Az egyéb nőgyógyászati rákok (méhnyak, szeméremajak, méhnyálkahártya) szintén magas kockázattal bírnak a szexuális diszfunkciók kialakulását illetően. A sugárterápia következtében sérülnek a vaginális szövetek, melynek következtében könnyen kialakul a fájdalom- és vágyzavar ördögi köre.

A feji és nyaki daganatok az arc deformálódását eredményezhetik, megváltozhat a nyál mennyisége, minősége, a légzés, valamint a beszéd is. Mindez befolyásolhatja a csókolózást és az orális szexualitást is.

A lélektani munka mellett nagyon fontos, hogy minden medikális lehetőségről tájékoztatást kaphasson a kliens, hogy a betegség és kezelés negatív fizikai hatásai enyhülhessenek. Az ösztrogén csökkentése ugyan fontos a rák kiújulásának megelőzése céljából, a hüvelyi szövetek fejlődéséhez ez szükséges lenne. Amikor ezektől a szövetektől megvonjuk az ösztrogént, veszítenek természetes nedvességükből, a rugalmasságukból és a vérátáramlásukból. Ezek a változások pedig hüvelyi atrófiát (sorvadást) eredményeznek. Ilyenkor a hüvely fala elvékonyodik, szárazabbá válik, könnyen megsérül. A behatolás így értelemszerűen az élvezetek felől a fájdalom élménye felé tud kanyarodni. Ezekben az esetekben kifejezetten

ajánlott a lubrikánsok és hidratálók alkalmazása, melyek nagy mértékben javíthatják a szexuális választ.

A könnyebb behatolás következtében növekedhet a szubjektív izgalmi szint, elérhető az orgazmus. A pozitív megerősítési körnek köszönhetően pedig a vágy is fokozódik. Fontos tudni, hogy míg a lubrikánsok helyi kezelésnek számítanak (szexuális együttlét előtt, közben alkalmazandók, síkosítják a hüvelyt, ezáltal védve a sérüléstől), addig a hidratálók a hüvely folyamatos ápolását szolgálják. A lubrikánsok esetében érdemes víz- vagy szilikontartalmú készítményeket alkalmazni, és kerülni a petróleumot tartalmazó termékeket. Ezek ugyanis roncsolják az óvszer anyagát, emelve a nemi úton terjedő betegségek és a nem kívánt várandósság kockázatát. A hidratálók esetében kevésbé az összetevő, mintsem a rendszeres alkalmazás a fontos (az ösztrogén-depriváció súlyosságától függően akár heti ötször).

A méhnyak sugárkezelését követően úgy nevezett vaginális dilátor alkalmazása is javasolt lehet. A cél többek között a hüvely hosszának megőrzése és a hüvelyfal összetapadásának megelőzése.

Változások és kezelési lehetőségek a férfi betegek esetében

A reproduktív szerveket érintő daganatok közül a prosztata és a hererák érinti leggyakrabban a férfiakat. A prosztatadaganat esetében bevett kezelési lépés az androgén-depriváció, azaz a férfihormon csökkentése a szervezetben, mely az alábbi következményekhez vezethet: libidóhiány, merevedési zavar, orgazmus elégtelenség, péniszhossz csökkenés, hőhullámok, fáradékonyság, érzelmi labilitás, a férfi identitás észlelésének sérülése. A felépülés 18-24 hónapba is telhet.

A szájon át szedhető foszfodiészteráz gátlók (PDE-5 gátlók) alkalmazása gyakori a merevedési nehézségek kezelésében ezekben az esetekben. Előfordul azonban, hogy a férfiak megtagadják a pirulák rendszeres szedését akár a fizikai mellékhatások (fejfájás, izomfájdalom, arcpirulás), akár a pszichológiai kételyek miatt (gyógyszerszedéssel kapcsolatos szorongás, férfiasság csorbulásának fantáziája).

Hogyan éli meg a szexualitásban bekövetkező változásokat a beteg partnere?

A szexualitás szempontjából mindig párról és nem csak egyénről érdemes gondolkodnunk. A daganatos betegek partnereiről sem szabad ennek tükrében elfeledkeznünk, hiszen párjuk megváltozott szexuális működése az ő élményeiket is befolyásolja, valamint alkalmazkodást igényel tőlük.

A szexualitás nem elhanyagolható terület sem az onkológiai beteg, sem partnere életminősége szempontjából.

Egy kutatásban daganatos betegek partnereit vizsgálták a rák szexuális életre gyakorolt hatása mentén. A beszámolók szerint a szexuális együttlétek gyakorisága és az intimitás is csökkent a kapcsolatokban. A negatív változásokat jellemzően a kezelések mellékhatásainak tulajdonították a résztvevők.

További nehézséget jelentett visszahelyezni a társat a betegből a szexuális partner szerepébe.

A gondozói szerep, hasonlóan a beteghez, kimerítő tud lenni. Az új prioritások és megküzdési módok lekötik a mindennapok jelentős részét. Nem nehéz belecsúszni abba a meggyőződésbe, hogy a szex már nem is fontos, és különben sincs rá idő, erő a kapcsolatban.

A szexualitás változásaihoz önvádlás, szomorúság, harag, kielégítetlenség társulhat. Az idősebbek, özvegyek, egyedülállók esetében könnyen kialakul az a hozzáállás, hogy a szex már úgysem releváns kérdés, ami egy társadalmilag megtámogatott tévhit. S sajnos további izolációhoz, frusztrációhoz és szégyenérzethez vezethet. A párok hajlamosak arra, hogy a betegség előtti szexualitást várják el maguktól, amely többnyire lehetetlen fizikai valójában. Ez a nyomás pedig képes elzárni őket attól, hogy új fejezetet írjanak szexuális életükben, mely érzésben igenis hozhatná azt, amit egykor, pusztán a megvalósítás formájában szükséges a rugalmasság. A közös szexualitás újradefiniálása csak korlátozott mértékben valósult meg a kutatásban részt vevő pároknál is. A pozitív tapasztalatok azonban egyértelműen a szexuális élet változásainak elfogadásához, a közelséghez és intimitás megéléshez kötődtek.

A szexualitás legalább olyan fontos terület lehet a betegek életében, mint az alvás, a fájdalom vagy a fáradékonyság.

A daganatos diagnózis traumatikus pont az ember életében és számos egzisztenciális kérdéssel, félelemmel szembesít. A kezelések célja a túlélés, a felépülés és az életminőség fokozatos javítása. Ebbe a szexualitás is beletartozik, bármennyire is huszadrangú kérdésnek tűnhet egy élet-halál játszmában. Nem beszélve arról, hogy mennyire az életről szóló dologról beszélünk. Ugyanakkor minden érintett egyénnek és párnak mást és mást jelent a szexualitás és az intimitás. Így a rehabilitációban az ő saját narratívájukra és elvárásaikra kell építeni. Segíteni kell őket abban, hogy megfelelő információval rendelkezzenek a kezelési lehetőségeikről, és amennyiben motiváltak, támogatni őket abban, hogy egy olyan intimitást gyakorolhassanak egymással, mely illeszkedik a megváltozott életkörülményekhez, és amelyben mindkét fél komfortosan, kielégítve és értékesnek érezheti magát.

 

Felhasznált irodalom:

Bober S. L., Sanchez Varela V. (2012). Sexuality in Adult Cancer Survivors: Challenges and Intervention. Journal of Clinical Oncology, Vol. 30 No. 30.

Hawkins Y., Ussher J., Gilbert E., Perz J., Sandoval M., Sundquist K. (2009). Changes in Sexuality and Intimacy After the Diagnosis and Treatment of Cancer. The Experience of Partners in a Sexual Relationship With a Person With Cancer. Cancer Nursing, Vol. 32, No. 4

Zhou E. S.,Bober S. L. (2017). Treating Sexual Problems in Cancer Patients and Survivors. In: Peters Z. D. (2017). The Wiley Handbook of Sex Therapy. John Wiley & Sons Ltd

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző szexuálpszichológiai szakpszichológus, munka- és szervezetpszichológus, relaxációs tréner jelölt, a Mindset Pszichológia szakújságírója. Négy és fél éve dolgozik multinacionális nagyvállalatnál humánerőforrás területen. Továbbá szexuális elakadásokkal való megküzdésben támogatja a hozzáforduló egyéneket, párokat pszichológiai tanácsadás keretei között.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ