Hirdetés

A minket érő mindennapi élményáradatot a munkamemóriánk dolgozza fel. A hétköznapokban és egy-egy előadáson rengeteg gondolat és inger ér minket. Ezeket meg kell ragadnunk, különben elillannak mellettünk. Peter Doolittle pszichológus a TED konferencián mesélt a munkamemóriánk pozitívumairól, miközben kitért a kapacitásából fakadó hátrányokra is. Szerinte különböző stratégiák segítségével a hamar elillanó információkat könnyen mélyebb tudássá változtathatjuk.

Hirdetés

„Azzal a problémával szembesülünk, hogy az élet jön felénk, és valahogy meg kell ragadjuk ezt az alaktalan élményáradatot” – jelentette ki Doolittle az előadáson. Egyik nap az utcán sétált egy csoporttal, majd arra lett figyelmes, hogy az előtte haladó ember fokozatosan lassított majd megállt. Miközben kikerülte, látta, hogy az illető éppen telefonozott. Mivel nem tudott egyszerre írni és sétálni, kénytelen volt megállni. Az ehhez hasonló jelenségek mindennaposak. A multitasking szemszögéből rengetegszer vizsgálták már ezt a helyzetet, azonban a munkamemória szemszögéből is érdekes megfigyeléseket tehetünk.

female-1769659_960_720
A munkamemória segít minket visszanyúlni a hosszútávú emlékezetünben

A munkamemória a tudatunk azon része, amellyel állandóan kapcsolatban vagyunk. Minden percben működik, nem tudjuk kikapcsolni. A rövid távú emlékezet tárolja az azonnali tapasztalásaink és ismereteink egy részét. Segítségével visszanyúlhatunk a hosszútávú memóriánkba, ahonnan az információkat az aktuális célnak megfelelően tudjuk előhívni. Ilyen pillanatnyi célunk lehet például a lakásba való bejutás vagy egy email megírása. A rövidtávú emlékezet memóriája biztosítja azt a képességet, hogy a korábban megszerzett tudásunkat felhasználjuk a cél elérésének érdekében.

A munkamemória magas kapacitása pozitív hatással bír a mindennapokban

A munkamemória kapacitáshoz sok pozitív hatást társíthatunk. A magas munkamemória kapacitású emberek általában jó mesélők, jól teljesítenek a teszteken és remekül érvelnek.

Doolittle egy kísérletében megtornáztatta a hallgatók munkamemóriáját. Elmondott 5 szót, majd megkérte őket, hogy jegyezzék meg ezeket! Ezután három feladatot adott nekik: mondják meg, mennyi 23×8, mi az angol ábécé utolsó 5 betűje, majd számoljanak tízig a kezükkel. Az öt szóra nagyjából a közönség fele emlékezett. A pszichológus szerint vannak emberek, akik megjegyeznek akár tíz dolgot is és akadnak akik csak kettőt-hármat. A munkamemória nagyon fontos egy olyan előadáson, ahol megannyi különböző gondolatot hallunk.

A munkamemória szükséges, hogy értelmet adjunk a felénk jövő élményáradatnak.

Szuper képesség, hiszen segít a benyomások megvizsgálásában és a világ felfogásában. A munkamemóriánkkal keretbe foglaljuk mondanivalónkat beszélgetés közben. Segít a problémákat elemzésében és megoldásában. Vannak azonban bizonyos korlátai.

A munkamemória végessége sok kellemetlenséget okoz 

Doolittle szerint a munkamemória fő hiányossága az, hogy a kapacitása és az élessége is véges. Általában négy dolgot jegyzünk meg egyszerre. Régen ez még hét elem volt, de a legújabb funkcionális MRI vizsgálatokból úgy tűnik: ez a szám négyre csökkent. Ezeket az információkat körülbelül 15-20 másodpercig raktározzuk el az agyunkban, ha nincs szükség mélyebb és jobb feldolgozásra. A leírás, ismételgetés vagy másokkal való beszélgetés segíti a jobb feldolgozást.

memory-stick-1267620__340
Munkamemóriánk akár egy pendrive: véges kapacitású és időnként törlődik.

Amikor a munkamemóriára gondolunk, meg kell értenünk, hogy véges kapacitása többféleképpen is hatással van ránk. Sokan jártunk már úgy, hogy egy másik szobába menve elfelejtettük, mit is akartunk tenni ott. Így hát vissza kellett mennünk az előző szobába. Legtöbben éreztök már beszélgetés közben, hogy a mellettünk folyó másik beszélgetés sokkal érdekesebb. Ilyenkor bólogatunk, mosolygunk a partnerünkre, de nem fogjuk fel a mondanivalóját. Aztán amikor egy változó hangskálát hallunk, akkor jövünk rá, hogy egy kérdést tettek fel nekünk. ilyenkor nagyon reméljük, hogy a helyes válasz éppen a „Nem”.

 Különböző stratégiákkal mélyíthetjük el a tudásunkat

Mivel nem végtelen a munkamemóriánk, nagyon fontos, hogy milyen stratégiákat működtetünk az információ feldolgozására. Egy előadáson vagy egy tankönyvet olvasva különösen fontosak ezek a készségek, hiszen a rengeteg gondolatot nehezen tudjuk hosszútávra magunkévá tenni.

A pszichológus azt tanácsolja: a szembejövő ingereket azonnal dolgozzuk fel, és ne tíz perccel vagy egy héttel később. Nagyon jó módszer, ha kérdéseket fogalmazunk meg a témával kapcsolatban magunkban. Egyetértünk-e a kijelentéssel? Mi hiányzik az állításból? Mit szeretnénk még tudni? Hogyan alkalmazhatom az életemben? Az agyunk így mélyebben feldolgozza az információkat, és később is fel tudjuk használni a tudást. Az ismétlés és a gyakorlás is elengedhetetlen.

Gondolkodjunk szemléletesen! Sokszor az új tudást a régivel szeretnénk összehasonlítani, pedig fordítva hatékonyabb. „Fogjuk az egész létezésünket, és vonjuk az új tudás köré! Fedezzük fel a kapcsolatokat, és az egész több értelmet nyer” – állapította meg Doolittle. A képekkel való feldolgozás is sokat segít. Mindannyian nagyon szeretünk képekben gondolkodni. Például egy könyv olvasása közben elképzelhetjük az egész világot egy képben.

A támogatás elengedhetetlen a sikerhez

Az előadó végezetül a szervezettséget és a támogatást emelte ki. Szerinte „jelentésgyártó lények vagyunk”, értelmezni akarunk mindent, ami körülöttünk történik.

A tudásanyag szervezése és felépítése a fejünkben könnyebb tanuláshoz vezet minket,

és ez által hatékonyabban tudjuk másoknak is átadni az ismereteket. Az információ átadásához azonban elengedhetetlen tényező a támogatás. Egyszer mindannyian kezdők voltunk egy témában. Minden, amit most csinálunk, az a kifinomuláshoz való közelítés. Támogatásra van szüksége azoknak, akik az anyagot most kezdik elsajátítani.

E stratégiák elsajátítása alapvető fontossággal bír életünkben. Doolittle szerint amit feldolgozunk, azt megtanuljuk. Ha nem dolgozzuk fel az életet, akkor nem élünk.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés
FELHASZNÁLT IRODALOMTED Talk
MEGOSZTÁS
A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem harmadéves pszichológia szakos hallgatója. A Mathias Corvinus Collegium Média és Kommunikáció Szakirányának tanulója. A Mindset Élet és Pszichológia rovatának szakújságírója. Több, mint tíz éve cserkész, jelenleg őrsvezető és csapatparancsnokhelyettes. A budapesti Szent Egyed Közösség önkéntese.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ