Hirdetés

Nincs is szebb dolog annál, mint kisgyermekek társaságát élvezni. Hihetetlen képességük van arra, hogy meglássák a csodákat a szürke hétköznapokban is, és képesek a jelen pillanatait megélni. Ugyanakkor igen nehéz feladat egy és három év közötti gyermeket nevelni. Viselkedésüket sokszor szinte lehetetlen megfejteni, igen akaratosak és kiszámíthatatlanok tudnak lenni. Mit tehetünk szülőként, hogy dacos kisgyermekből magabiztos felnőtt váljon? Hogyan szolgálhatunk biztos pontként lázadó gyermekünk életében? Alicia F. Lieberman ezekre a kérdésekre keresi a választ az Érzelmek kisgyerekkorban című könyvében. Könyvajánlónk.

Hirdetés

Alicia F. Lieberman 2017-ben Érzelmek kisgyerekkorban címmel megjelent kötete az első olyan könyv, amely a kisgyermekek intenzív érzelmi életére helyezi a hangsúlyt. A szerző kisgyermekekkel és családjukkal folytatott klinikai munkájára és friss kutatási eredményeire alapozva valós példákkal szemléltetve tárgyalja a leggyakrabban felmerülő problémákat. A lélektani folyamatok bemutatásával és részletes magyarázatával segít a szülőknek abban, hogy megértsék gyermekük heves, gyakran ellentmondásos megnyilvánulásait.

Ellentmondó vágyak

A kisgyermekek számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a kompetens, önálló személlyé válás vágyának a szülői szeretet és védelem iránti igénnyel való összeegyeztetése. Az első lépéseit gyakorló gyermek rendre visszatér a szülőhöz felfedezései közben, hogy megossza az élményeit, vigaszra leljen vagy csupán „feltöltődjön”. A közelség nyújtotta biztonság és felfedezés izgalmának kettősége értelmében

„A KISGYERMEKKOR A FELNŐTT ÉLET DILEMMÁINAK PRÓBAIDŐSZAKA”

– fogalmaz a szerző. Ahhoz, hogy biztos pontként szolgáljunk gyermekünk számára, fontos, hogy bátorítással és megértéssel reagáljunk a felfedezéseire. A biztonságérzet alapot nyújt a további felfedezésekhez szükséges magabiztossághoz. A gyermek elméjébe beépül a szülők támogató funkciója, ezzel pedig belsővé válik az addig külső biztos pont – fejti ki a szerző.

A kisgyermeknek egyensúlyt kell találnia a közelség nyújtotta biztonság és a felfedezés izgalma között.

A kisgyermek fejlődésének számos területét befolyásolja, hogy létezik-e ez a bizonyos biztos pont. A könyv egy sor gyakori jelenséget tárgyal – mint a szeparációs szorongás, alvászavarok, az intézménybekerülés kihívásai vagy a szülők válásával való megküzdés – a szülő és gyermek közötti partnerviszony függvényében.

Minden gyermek más

A szülők által nyújtott biztos ponthoz nem minden kisgyermek viszonyul ugyanúgy.

„A GYERMEK SZÜLETÉSE PILLANATÁTÓL EGYÉNISÉG”

– szögezi le a szerző. Az egyéni különbségek a vérmérsékletből fakadnak. Vannak, akik alaptermészetüknél fogva félénkek, visszahúzódók, és több időre van szükségük a szülők mellett, mielőtt saját felfedezésekbe kezdenének. Mások inkább aktívak, alig lehet őket „visszafogni”, lenyűgözik őket az újdonságok.

A vérmérséklet alapján leírható az, hogy mennyire intenzívek gyermekünk érzései, mennyire ingadozó a hangulata, mennyire képes alkalmazkodni, és mennyire kiszámítható a viselkedése. Ez esetben tehát a stílusra összpontosítunk, nem pedig gyermekünk képességeire. A vérmérsékleti típusok hasznos támpontot nyújthatnak gyermekünk szokásos és visszatérő reakcióinak azonosításához.

Vérmérséklet szempontjából megkülönböztethetünk könnyen kezelhető, lassan oldódó és nehezen kezelhető gyermekeket.

A vérmérséklettel foglalkozó fejezetben a szerző pontos leírást ad az egyes típusokhoz, példákkal színesítve mutatja be, miként befolyásolja a gyermek vérmérséklete a szülő-gyermek kapcsolatot, valamint a biztos pont keresését.

Érzelmi káosz

A szorongást növeli a tehetetlenség és az ismeretek hiánya, éppen ezért a csecsemőkre és kisgyermekekre a legjellemzőbb. Az egészen kicsi gyermekek számukra ismeretlen és  értelmezhetetlen módon működő világban élnek. Ebben a korban a szorongás meghatározó élmény, hiszen a gyermek tettei számára kiszámíthatatlan, akár ijesztő következményekkel járhatnak – magyarázza a szerző.

A második és harmadik életévben az új tudással együtt jár a félelem is. Félelem attól, hogy elhagyják őket, az irántuk érzett szeretet megszűnhet vagy megsérülhetnek. A könyvben arra kap választ az olvasó, hogy mi okozhat szorongást az első években, hogyan élik meg ezt az élményt a gyermekek, és miképpen tudnak megküzdeni vele. A kötet szorongással foglalkozó fejezetében konkrét tanácsokat olvashatunk arra, hogy miként csökkenthetjük gyermekünk szorongását.

Milyen kihívásokkal szembesülnek a szülők?

A szülő és gyermek kölcsönösen segíti egymást a fejlődésben. A szülőnek legalább annyit kell tanulnia és fejlődnie, mint a világot éppen felfedező gyermekének.

 „A GYERMEK NEVELÉSE SORÁN A SZÜLŐ ÖNMAGÁT IS NEVELI,”

hiszen a szülő lehetőséget kap arra, hogy újra átélje gyermekkorát, és ha szükséges, javíthat az élményein.

A szülőket komoly kihívások elé állítják a kisgyermekkori nevelési dilemmák. Ez a korszak kiváló gyakorlási terep a kamaszkorra – fogalmaz a szerző. A kisgyermekkor sok tekintetben hasonlít a serdülőkorra, a testi és kognitív fejlődés egyaránt felgyorsul, illetve nagy hangsúlyt kap az önállósodás vágya is. Mindkét életszakaszban a szülő feladata eldönteni, hogy mikor tartsák tiszteletben a gyermek döntéseit, mikor ajánlják fel a társaságukat és mikor inkább a magányt. Meg kell találnunk az egyensúlyt a kommunikáció és önállóság támogatása között.

A könyv közvetlen stílusának és gyakorlatias mivoltának köszönhetően igen élvezetes olvasmány szülőknek és kisgyermekekkel foglalkozó szakembereknek egyaránt. Tovább színesíti a művet, hogy a gyakorlati tanácsokat valós példákkal egészíti ki a szerző. A kötet nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy megértsük kisgyermekünk intenzív, folyamatosan változó megnyilvánulásait.

Felhasznált szakirodalom:

Alicia, F.Liebermann. (2017). Érzelmek kisgyerekkorban. Budapest. Jaffa Kiadó.

•••

Kiváncsiak vagyunk a véleményedre! Ha van pár perced, kérjük segíts a Család és Gyermekpszichológia Rovatunknak egy kitöltéssel, hogy a jövőben az igényeidnek is megfelelően tudjunk a problémákra és különböző nevelési kérdésekre válaszolni. Előre is nagyon köszönjük.

A kérdőívet ITT ÉRHETED EL.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző viselkedéselemző, a pszichológia alapképzést a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte, jelenleg pszichológia mesterképzését Interkulturális és interperszonális szakirányon folytatja. Az alapképzés során az egyetem helyi Tudományos Diákköri Konferenciáján (TDK) 1. helyezést ért el, valamint részt vett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). A mesterképzés alatt az egyetem Kortárs tanácsadójában tanácsadóként és a PszicHétfő című pszichoedukációs rendezvénysorozat főszervezőjeként tevékenykedett. A múlt félévben Erasmus ösztöndíjban részesült, a Leuveni Katolikus Egyetem hallgatója volt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ