Hirdetés

A pályaválasztás és a karrierünk irányba állítása komplex, többtényezős folyamat. A kutatók már rengeteg oldalról megvizsgálták a kérdést: vajon mi befolyásolja leginkább karrierdöntéseinket? Ennek ellenére még mindig van új a nap alatt. Mi szükséges ahhoz, hogy választásaink sikerre válthatóak legyenek a jövőben? Hogyan kaphat helyet az érzelmek világa a karrier témájában? Cikkünkből kiderül.

Hirdetés

Arra már korábban is fény derült, hogy a magas érzelmi intelligencia szoros kapcsolatban áll a sikeres karrierutakkal. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező emberek jobban tudatában vannak érzelmeiknek, és könnyebben beépítik érzelmi élményeiket a gondolataik és cselekvéseik világába. Összességében pedig egy jobban finomra hangolt rendszert képesek működtetni az érzelmeik, gondolataik és tetteik között. Ezt figyelembe véve talán nem nehéz megérteni, miért is kap főszerepet a karrier-döntéshozatali folyamatainkban.

Ismerni és érteni az érzelmeket

Ha ismerjük és értjük érzelmeinket, döntéseinket más minőségben vagyunk képesek meghozni. Az, hogy a pálya, amit választottunk, végül elégedettséggel tölt el minket, és ki tudunk benne teljesedni, nagyban függ attól, hogy el tudjuk-e hinni: képesek vagyunk jó döntést hozni. Nyakatekert gondolatnak tűnik, pedig nagyon is logikus: ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk, tudnunk kell, hogy képesek vagyunk mérlegelni a lehetőségeinket, és végül a jó útra lépni. Ha valaki úgy gondol magára, mint valakire, aki soha sem hoz jó döntéseket, akkor könnyen meglehet, hogy

eltéved a jó döntés meghozatalához vezető szövevényes útvesztőben,

és végül csak sodródik az árral. Ezért viszont gyakran nagy árat kell fizetni, a fizetőeszköz pedig az elégedetlenség, boldogtalanság, motiválatlanság és gyors kiégés lehet.

Persze fontos különbséget tennünk a pályaválasztás előtt álló fiatalnál vagy épp a munka világában tett első lépésekről szóló döntéseinknél tapasztalt bizonytalanság, és az általános döntésképtelenség között. Előbbi egy természetes szakasza lehet az életünknek, míg utóbbi komoly szorongást okoz, és az élet több területén lehetetleníti el a működésünket.

A döntésekkel kapcsolatos „énhatékonyság” megélése pedig nagyon szorosan kapcsolódik az érzelmi intelligenciánkhoz.

A kétféle érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia slágertéma a kutatók között. Alapvetően két formáját különítik el, amelyek közül az egyik a képességeinkhez, a másik pedig a személyiségünkhöz kapcsolódik. Mit is jelent ez? Hogyan tehetünk különbséget a kettő között?

Ha képesség-alapú érzelmi intelligenciáról beszélünk, akkor leginkább az érzelmeink észlelésére, kifejezésére és megértésére gondolunk. A személyiség-alapú érzelmi intelligencia a saját magunkkal kapcsolatos észlelésre, érzelmeink értékelésére és az érzelmi alapú helyzetek kezelésére vonatkozik. Mindkettő más-más úton hat karrierdöntéseinkre.

Di Fabio és Saklofske (2014) azt találták, hogy a személyiségünkhöz kapcsolt érzelmi intelligenciánk kap nagyobb szerepet a pályaválasztási folyamatban. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy egy akkora döntésnél, mint a pályaválasztás vagy a karrierünk első nagy lépései, nem elég ismerni és használni az érzelmeket, fontos, hogy mindezt önmagunkra reflektálva is meg tudjuk tenni.

A jó döntéshozó „prototípusa”

Ki az, aki a „legbiztonságosabban” tud döntést hozni egy olyan kérdésben, mint a karrier? Mi jellemzi azokat, akik magas személyiség-alapú érzelmi intelligenciával rendelkeznek? A karrierdöntések kérdéskörének szemszögéből vizsgálva leginkább azt érdemes kiemelni, hogy

magas önbecsüléssel és optimizmussal, valamint belső motivációval jellemezhetők.

Az is kulcskérdés, hogy valaki képes-e jó kapcsolatokat ápolni másokkal – ha valaki jó ebben, az nagyban hozzásegítheti őt a jó döntéshez és a későbbi jó teljesítményhez. Biztonságos kapcsolatokkal felvértezve ugyanis sok esetben könnyebb bátrabbnak lenni és szívből dönteni, mert van egy erős „védőháló” alattunk.

Hogyan visznek minket érzelmeink? Mit ad az érzelmi intelligencia?

A legújabb felmérések szerint az előrejutás egyik legfontosabb feltétele az érzelmi intelligencia. A magasabb EQ-val rendelkezők ugyanis összességében magasabb pozícióban és több pénzért dolgoznak, mint mások. Ennek egyik oka az EQ-hoz párosítható asszertivitás, vagyis az egészséges önérvényesítés. Egy vezetői pozíciót például nem lehet sokáig hatékonyan ellátni empatikus képességek nélkül. Az érzelmeknek tehát nemcsak, hogy helyük van a karrierünkben, de kulcsszereplők is – attól függően, hogy mit kezdünk velük. Mások és önmagunk érzelmeinek felismerése, helyén kezelése, az empátia, a megértés szélesebb kontextusban engedi láttatni helyzetünket. Ha értjük és megértjük magunkat, döntéseinket szilárdabb alapokra helyezhetjük, mintha „csak” képességeinket és az eddig megszerzett tudásunkat vesszük számításba.

 

Felhasznált szakirodalom:

Di Fabio, A., & Saklofske, D. H. (2014). Comparing ability and self-report trait emotional intelligence, fluid intelligence, and personality traits in career decision. Personality and Individual Differences64, 174-178.

Eby, L. T., Butts, M., & Lockwood, A. (2003). Predictors of success in the era of the boundaryless career. Journal of organizational behavior24(6), 689-708.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ