Hirdetés

Az étkezés már nem kizárólag az éhség csillapítására szolgál. Egyáltalán nem csak egy testi szükséglet kielégítése, amivel energiát viszünk be a szervezetünkbe, hanem sokszor inkább feszültségek, szorongások vagy más lelki folyamatok alakítják. Mit ad nekünk az étel, az evés iránti vágy és az ízek? Milyen érzelmek társulnak egyes ízekhez?

Hirdetés

A nyelvünkön lévő ízlelőbimbók segítségével érzékeljük az ízeket, melyek a nyelv közvetítésével jutnak el az ízlelőközpontba. Az ember négy különböző alapízt tud felismerni: édes, savanyú, keserű, sós és ezek kombinációját. A nyelv hegyén érzékeljük az édes ízt, elülső oldalsó részén a sóst, oldalt hátul a savanyút, a nyelv hátsó területén pedig a keserűt. Életkori sajátosságok is vannak ízlelésben. Egyes életkorokban más-más íz dominál jobban. Míg gyerekkorban inkább az édesebb ízek intenzívebbek, addig felnőttkorban nagyobb teret nyernek a sós, savanyú és keserű ízek. Ezen felül különböző ízek különböző érzelmeket hívnak elő.

Mézeshetek vs. megkeseredés

Az édes íz szeretete veleszületett.

Ezt tartjuk a boldogság ízének.

Születésünk kezdetekor az édeskés anyatej nem csak a táplálkozást jelenti, hanem az ételt magával az anyával asszociálják a csecsemők. Az anya és a táplálkozás jelenti a meghitt, feltétel nélküli szeretetet, a megnyugvást, a biztonságot. Tehát az édes íz minden, ami kellemes. A nyelvhasználatban is általában a szeretett személyekhez társítjuk az „édes” szót: „édesanya”, „édesem”, „mézeshetek”. Ezért is lehet, hogy bár az édes dolgok élettani szempontból nem mondhatóak kifejezetten hasznosnak, lelki értéke mégis magas, hiszen felidézi bennünk az ősszeretetet, az anyát és az anyatej kellemes megnyugtató ízét.

Ellentétben az édessel, a keserű ízekhez negatív érzelmek köthetőek. Egy asszociációs vizsgálatban azt nézték, hogy egyes szavakhoz milyen íztársítás tartozik. A kellemes, pozitív szavakat inkább az édes, míg a negatív töltetű szavakat, mint például a halál, a keserű ízzel asszociálják.  A keserű ízekre igen érzékenyek is vagyunk. Nem véletlen asszociáljuk a negatív érzelmekkel, hiszen a legtöbb mérgező növény, ami az életben maradásunkra is veszélyt jelent, keserű ízű. Kis dózisban is hamar kiváltja belőlünk az undort, a félelmet.

Mint az emberek a sót

A savanyú íz is ugyanúgy, mint a keserű, negatív érzelmekhez kapcsolódik. Sokszor az undor, a közömbösség, az eredménytelenség, a sivárság érzését kelti bennünk.

A só az édes mellett még az az íz a négy alapíz közül, melyekhez az élet pozitív aspektusai tartoznak. Kevésbé érzelmeket váltanak ki, inkább a lét lényege, az élet értelme tartozik hozzá. Elhanyagolhatatlan, ez az íz adja meg az élethez szükséges esszenciát. Ez azzal is magyarázható, hogy az élet maga is sós tengerben keletkezett. A só szükséges az egyensúlyhoz.

Az alábbi íz térképen láthatóak a négy alapízhez társítható érzelmek, asszociációk:

Forrás: Forgács Attila (2004). Az evés lélektana. Akadémiai K..

Az ízek, a táplálkozás tehát ugyanúgy hat érzelmeinkre, lelki állapotunkra, mint a testünkre. A magunkhoz vett táplálék testi és lelki szükséglet is. Evési magatartásunk, ízpreferenciáink hatással vannak ránk.

Az ízek befolyásolnak minket, az étel hat ránk,

evési magatartásunk befolyással lehet életünk más területeire, és fordítva. Bár a rohanó korban sokszor nehéz lelassítani és az étkezéseknek kisebb jelentőséget nyilvánítani. Sokkal egyszerűbb bekapni valamit, ami éhségünket csillapítja, vagy összekeverni egy csodaturmixot, amiben minden tápanyag megtalálható, mégis érdemes odafigyelni táplálkozási szokásainkra, belemerülni az ízek világába, megfigyelni önmagunkat, illetve azt hogy az étel és maga az étkezés milyen reakciókat, érzelmeket vált ki belőlünk, hiszen mindezek szoros kapcsolatban állnak.

Felhasznált szakirodalom:

Forgács Attila. (2004). Az evés lélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző munka- és szervezetpszichológus, a Mindset Pszichológia Sportpszichológia rovatának szakújságírója. Tanulmányait a Budapesti Műszaki - és Gazdaságtudományi Egyetem Munka- és Szervezetpszichológia szakán végezte. Jelenleg egy nemzetközi pozitív pszichológiai kutatásban vesz részt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ