Hogyan hozható össze az egészség és a profit maximalizálás? Nem csak hogy lehetséges, de tudományosan bizonyítottan szükséges: az embereknek, de a vállalatoknak is súlyos árat jelenthet, ha nincsenek tisztában a stressz költségeivel, és nem igazítják a két látszólag eltérő világot egymáshoz. Cikkünk – melyet Márky Ádám (Center for Mindful Leadership) szerdai előadása inspirált – megmutatja, hogyan lehetünk jobb vezetők, egészségesebbek és ismerhetjük meg magunk a mindfulness állapotán keresztül. Tudósításunk. 

A stressz fiziológiai, kognitív és érzelmi hatásai

A stressz egy univerzális része a legtöbb ember életének. Funkcióját tekintve alapvetően egy adaptív, túlélési mechanizmus, mely a veszélyre való gyors reakció, a  fight-or-flight  mód időbeni aktiválása érdekében alakult ki. Ez az ősember számára a havi egyszeri pumatámadás kivédésére tökéletesen adekvát volt, a 21. század emberének testét és elméjét – mivel benne már szinte folyamatosan fenn áll ez a készenléti állapot – elképesztően megviseli. Az állandó stressztől boldogtalanok vagyunk (Yale kutatás, de tönkre teszi a szívünk és az agyunk is. A legnagyobb probléma mégis abból ered, hogy helyesen gondolkozni sem tudunk tőle. A kognitív stressz ugyanis az agynak pont ugyanolyan, mintha egy vadállat akarná épp felfalni (stresszhormonok termelődnek, a vércukor szint megnő, stb.) szinte teljesen állandósulva, minden nap, órákon át lehetetlenné téve, hogy figyeljünk, és jelen legyünk abban, amit éppen csinálunk.

Mindeközben az agyban

Ahhoz, hogy a dolgot orvosolhassuk, előbb az agy működését kell megértenünk stresszhelyzetben. Az agy alapvetően három részből áll: a legősibb, agytörzsi részből, ami olyan alapvető dolgokért felelős, mint a levegővétel és a szívverés; a limbikus rendszerből, mely az érzelmekért, az ösztönökért felelős, főleg tudattalan; és az agykéregből, ahol főleg a gondolkodás komplex folyamatát végezzük. A stressz energiaigényes állapotának folyamatos aktiváltsága miatt rövid időn belül erőforrás hiány alakul ki az agyban, melyre egyes területek szabályozásával válaszol. A legelsők közt szerepel a prefrontális kéreg, ami alapvető fontosságú a magatartás, a társadalmi élet (normáknak alárendelődés) és a döntések irányításában. Ismerős lehet az érzés, ahogy például nem jut eszünkbe a válasz egy vizsga alkalmával, hiába tanulta meg korábban, a stressz hatására a tiszta gondolkodás gátolódik.

Ha a testnek nem, hihetünk a pénznek

Sokkal érdekesebb azonban ennek a vállalati implikációja. Ha egy munkavállaló stresszes, beteges, nem hoz jó döntéseket, gondolkozni sem tud, lássuk be: szar munkaerő.

A WHO adatai alapján évente összesen 300 milliárd dollárba kerül az Amerikai vállalatoknak a stresszhez köthető betegségekből származó kiesés.

És ez a költségek megjelenésének csak az egyik ága. A termelékenység már jóval előbb a direkt kiesés előtt csökkenni kezd, de számos más tényező sincs ebben felmérve, mint például az elvesztett kreativitás, innováció költségei sem. A megoldás a tudatos jelenlét állapota, azaz a mindfulness.

A jövő vezetési stílusa

A mindfulness nem egy technika, vagy egy módszer, hanem egy stádium, amikor a figyelmünk a végzett cselekedetre tudjuk fókuszálni, és ott tartani. Át tudjuk adni magunk az adott cselekedetnek, a beszélgetőpartnerünknek, de mindfulness lehet a futás, vagy ahogy érezzük egy ételben a különböző alapanyagok ízét. Ahhoz, hogy mindfulak lehessünk, egy dologra van szükségünk: meditációra. A meditáció nem egy absztrakt, vagy ezoterikus fogalom, hanem egy egyszerű elmegyakorlat a tudat jelenlétére, a saját testre való figyelés által, a koncentráció fejlesztésére.

Nem kell a fejlődéshez semmilyen beruházás, csak napi 10 perc.

Cserébe viszont megoldhatja a felső vezetők 3 fő problémáját: a nagy nyomás és sok feladat mellett nem tudnak jelen lenni, folyton jár az eszük valamin; a nagy hajtásban kiégnek; nem tudják az embereik motiválni. Hatásai ráadásul rendszeres meditálás esetén állandósulnak. Módot biztosít a dolgok zavaró tényezők nélküli felfogására (Thera, 1962; Brown and Ryan, 2004; Wallace, 2006). Ad egy kilépési lehetőséget a stresszből, a témától való elidegenülés és elszakadás(i érzet) nélkül (Gunaratana, 2002; Wallace, 2006; Bodhi, 1999). A vezetők leggyakrabban azért nem tudják motiválni a mai fiatalokat, mert őket már nem lehet erővel irányítani – vezetni kell, inspirálni, motiválni, víziókat adni nekik. Ez azonban aligha lehetséges, ha mi magunk sem ismerjük belső motivációnk, céljaink. Meditáció során azonban megismerhetjük önmagunk, felismerhetjük erényeink, megismerhetjük viselkedési mintáink (Rahula, 1974; Bodhi, 1999; Wallace, 2011). Ráadásul az EQ is nő, ahogy a szürkeállomány  is, az idegsejtek száma is emelkedik. (Kwon, 2012)

Meditáció a Madison Square Parkban, New York City

A meditáció, mint figyelemgyakorlat

A meditálásnak több bevált technikája is ismert (Lutz et al., 2007, 2008b). Hogy bárki elkezdhessen gyakorolni otthon, a munkahelyén, bemutatunk egy egyszerű eljárást, mely szinte bárhol használható:

  1. Egyenesítsük ki a hátunk és csukjuk be a szemeink
  2. Az orron át szívjuk be a levegőt, majd fújjuk ki, aztán ismétlés
  3. Fókuszálj a tested egy részére és úgy figyeld a légzésed (például a mellkasra, az orra, vagy a hastájékra)
  4. Az elméd egy idő után elkezd elkalandozni, mindenfélére gondolsz. Ez a rész kulcs, ugyanis a meditáció lényege ennek a megtörése, hogy észrevegyük, nem a légzésre figyelünk, de visszaálltjuk arra a figyelmünk, hogy ismét csak a légzésre koncentráljunk
  5. Minden ilyen balsiker egyáltalán nem kudarc, sőt siker. Ha megtörténik, csak kezd elölről, a figyelem elterelődése természetes, a gyakorlat sikere ennek a visszaterelésében rejlik

Látható, a meditáció lényege nem az, hogy ne gondoljunk semmire, hanem az, hogy valamire olyan erősen koncentráljunk, hogy minden mást kizárunk. Ez a technika főleg a koncentrációra, belső munkára összpontosít, de több fajta gyakorlat létezik, akár a frissítésre, pihenésre is találhatunk. Akár napi 10 perc gyakorlat után feltűnhet, hogy nem érzed magad állandó stresszben, jobb döntéseket hozol és sokkal jobban ismered magad. Rohanás helyett megtanulod mi a fontos, megfogalmazod, mit érzel, merre tartasz és mi fontos neked, és ezt kommunikálni is tudod.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ