Hirdetés

A hvg.hu nemrégiben közölte egy, az Eurostat által végzett felmérés adatait, amelyek arra engednek következtetni, hogy a szakmaválasztás terén még mindig nemi sztereotípiáink uralkodnak. Hogyan választunk tulajdonképpen szakmát magunknak, és mi szerepe van ebben a sztereotípiáinknak? Miért lenne kedvező, ha egy-egy szakmában kiegyenlítődne a nemek aránya, és milyen törekvésekkel találkozhatunk ennek érdekében? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Hirdetés

Az Eurostat által végzett friss felmérés adatai szerint bizonyos szakmákban a nemek aránya közel sem egyenlő, a mérleg inkább billen egyik vagy másik irányba. Európában jellemzően az építőiparban, a gépiparban, a szállítmányozásban, a tudományos és a mérnöki pályán dominál a férfiak jelenléte, míg a nők a tanári, a beteggondozói, a takarítói, az értékesítői és az irodai pályákon vannak többségben. Az üzleti és az adminisztrációs szektorban a nemek aránya közel megegyező.

Forrás: ec.europa.eu/eurostat

A nemrégiben közölt adatokat érdemes közelebbről is szemügyre vennünk. Valóban köze van a nemi sztereotípiáknak a munkahelyválasztáshoz?

„Ha megnövök, űrhajós leszek!”

A pályaválasztásunkat rengeteg tényező befolyásolja, amellett, hogy igyekszünk tudatos döntéseket hozni a kérdésre vonatkozólag. Mindenki emlékszik, milyen álmokat dédelgetett gyermekként felnőttkori foglalkozásával kapcsolatban – mégsem lehet mindenkiből tűzoltó, orvos vagy űrhajós. Mely tényezők azok, amelyek a leginkább fontosak szakmánk kiválasztásánál?

Adottságaink rendkívül meghatározóak: szemüveggel a fejünkön például egészen biztos, hogy nem kerülünk be a NASA valamely űrhajójába. A megfelelő pálya- és önismeret is hasznunkra válhat, hiszen így később nem érhetnek váratlan meglepetések, és nem szorulunk esetleges pályakorrekcióra. Sajnos sokan követik el azt a hibát, hogy olyan képzésekre jelentkeznek, amelyekről előzetesen nem érdeklődtek elég alaposan, később pedig már nincs lehetőségük a módosításra. Szükséges, hogy pályaválasztási érettséggel is rendelkezzünk, amely pedig rengeteg egyéb tényezőt foglal magába: fontos, hogy legyen egy határozott életcélunk és értékrendszerünk. Talán mind közül a legfontosabb, hogy képesek legyünk összeegyeztetni saját adottságainkat a pálya adottságaival. Valóban nekünk való a választott szakma? Nem vagyunk botfülűek zenésznek menni, vagy túlságosan tériszonyosok az alpinistamunkákhoz?

Sztereotípiáink és azok szerepei

Feltehetjük a kérdést: valójában mik is a sztereotípiák? Miért van rájuk szükségünk? Valóban megkönnyítik a mindennapjainkat? Részben persze igen. Más szemszögből azonban olykor igencsak megnehezítik azokat, gondoljunk csak az egyenlő bánásmóddal, alapvető jogokkal, etikai ügyekkel kapcsolatos kérdésekre. Hogy miért hasznosak, talán nem is egyértelmű mindenki számára, azonban ha tudatosítjuk az elhamarkodott következtetéseket, akár ki is kerülhetjük azokat.

A sztereotípia kifejezést először Walter Lippmann, amerikai politikus, író használta, és olyan leegyszerűsített, egyoldalú, sematikus képekre utalt vele, melyekkel képesek vagyunk egy adott kultúa értékelő és tipizáló előfeltevéseinek megfelelő rendet vetíteni környezetünkbe. Másképpen szólva képesek leszünk leegyszerűsíteni és megkönnyíteni a megértést a kultúra bizonyos jelenségeivel kapcsolatban.

Természetesen a jelenség definíciója sokat kristályosodott az empirikus kutatásoknak köszönhetően. Ma már elmondhatjuk: a sztereotípiák olyan megállapítások, amelyek a különféle társadalmi nagycsoportokra jellemzőnek tartott tulajdonságokra utalnak, közmegegyezésen alapulnak és időben meglehetősen szívósan fennmaradnak. Az úgynevezett megismerő funkciójuk az, amely megkönnyíti az információfeldolgozásunkat, és energiát spórol számunkra. Természetesen magyarázza ez a fennmaradásukat is. Ez a megismerő funkció teszi lehetővé a gyors, de felszínes tájékozódást környezetünkben. A csoportok lélektanában sem elhanyagolható a sztereotípiák szerepe: bizonyos csoportok tagjai közös sztereotípiáik által könnyebben kommunikálnak egymással, fél szavakból is megértik egymást.

Hiszen ha valami egyszerű, gyors és jól bevált, miért ne tarthatnánk meg?

Mennyivel könnyebb azt gondolnunk, hogy a férfiak jobban ellátnak mérnöki, matematikával kapcsolatos munkákat, a nők pedig gondoskodóbbak és jobban végeznek tanári, betegápolói feladatokat! Részben persze igazunk is lehet, hiszen ha eszünkbe jut az evolúció, megalapozottabbnak tarthatjuk például az ápolói, a tanári szakmában uralkodó női túlsúlyt. Hogy a nők gyengédebbek, érzelmesebbek és háziasabbak, a szakirodalom szerint általános sztereotípia, amely az európai, észak-amerikai kultúrákban a nőkről való gondolkodásban kialakult – tehát nem minden esetben feltétlenül igaz. Jó eséllyel azt az egyenlőtlenséget is hivatott ez a gondolkodás igazolni, amely például az otthoni munkamegosztásban is kialakult – a nők hátrányára.

Ha ezen a fonalon indulunk el, és ennek fényében kezdünk gondolkodni a többi szakmáról is – legyen az akár fuvarozás, tudományos területek vagy például mérnöki szakmák –, miért ne gondolhatnánk, hogy hasonló sztereotípiákkal magyarázunk hátrányokat más foglalkozások esetében is, és nem csak a nők „javára”? Tudnunk kell, hogy értékítéletet magukba foglaló sztereotípiáink olyan gondolati műveleteink eredményei, amelyek logikailag hibás általánosításainkon alapszanak. Miért ne lehetne ugyanolyan jó mérnök egy nő, vagy ugyanolyan gondoskodó betegápoló egy férfi?

Lányokat a masinák közelébe!

Manapság minden napra jut valamilyen eszme, ötlet, emlék, amit meg lehet ünnepelni, vagy amire éppen fel lehet hívni a figyelmet. Február 15-e az „Introduce A Girl To Engineering Day”, ami tulajdonképpen egy olyan nap, amelyen lányokat ismertetnek meg a különböző mérnöki szakmákkal. Számos egyetemen és tudományos laboratóriumban szerveznek egy napot, amelyen lányokat invitálnak egyébként férfias szakmák megismerésére, pont azzal a céllal, hogy megmutassák: nem csak férfiak számára lehet „testhezálló” egy-egy mérnöki szakma. Már végzett női mérnökök vagy egyetemi hallgatók népszerűsítenek olyan szakmákat, melyekben a fent említett adatok alapján is sokkal több a férfi, mint a nő.

Természetesen az „Introduce A Girl To Engineering Day”-nek rengeteg más aspektusa és közvetíthető üzenete is akad számunkra azon túl, hogy felkeltik a lányok figyelmét az egzaktabb tudományokkal kapcsolatban. Amellett, hogy lányok számára rendeznek eseményeket ilyen céllal, férfiak számára is érdemes lenne részleteiben bemutatni és vonzóbbá tenni a „nőiesebb” szakmákat.

Az egyensúly rendkívül kedvező!

Egyre divatosabb a XXI. század munkahelyein követni a munkahelyi diverzitást előnyben részesítő elképzeléseket. A munkahelyi diverzitás ezer és egy előnyt rejteget magában, amelyeket vétek lenne nem észrevenni és kiaknázatlanul hagyni. A diverzitás természetesen nem csak a csökkent fizikai- és mentális képességű munkavállalókra, a különböző etnikumokra vagy a korra vonatkozik: a nemre is érvényes. A nemek arányának javításával az esélyek is javulnak – nemcsak a piacon, hanem a munkahelyen is. Ahol több perspektíva érvényesül, a kritikus helyzetekben több véleményt hallgatnak meg, ott eredményesebb döntések is születnek.

A társadalmainkban élő nemi sztereotípiáink nem olyan erősek, hogy minden esetben meghatározzák szakmaválasztásunkat, hiszen ahogyan láthattuk, ennél sokkal több tényező játszik szerepet a folyamatban, és emellett felmutathatunk példákat női mérnökökre vagy férfi betegápolókra is. Természetesen nem zárhatjuk ki a lehetőségét annak sem, hogy bizonyos helyzetekben döntő szerep jusson a sztereotípiáknak. Azt azonban majdnem biztosan állíthatjuk, hogy a munkahelyi kiégés egyik legbiztosabb ellenszere az, ha szeretjük a munkánkat, és a munkánk illeszkedik a személyiségünkhöz. Könnyen előfordulhat, hogy a számunkra megfelelő hivatás egy olyan munka, amely ellentmond a szokásainknak és társadalmunk sztereotípiáinak. Ha így van, ne féljünk olyan pályát választani magunknak, ami szokatlan nemünkhöz képest!

 

Felhasznált szakirodalom:

Csepeli György (2006): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán szerzett viselkedéselemző diplomát, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. A Mindset Pszichológia Karrier és Gazdaság rovatának szakújságírója.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ