Hirdetés

Mára már a pszichológia, a pszichiátria, vezetőfejlesztő cégek, sztárügyvédek és szülők is használják a mindfulnesst. A mindfulness alapú kognitív terápiával minden eddiginél többet hozhatsz ki magadból, mint egy „sima” meditációval vagy önismereti tréninggel. Hogyan? Cikkünkből kiderül.

A pszichológia azt mondja, rajtunk múlik, mit kezdünk stresszes vagy nehéz élethelyzetekben. Hozzáállás, viszonyulás, felfogás, önismeret kérdése, hogy hogyan birkózunk meg a nehézségekkel. Egy kulcsfontosságú tényezőt azonban kihagytak a számításból. Mi az?

Hirdetés

Így működik az elme

Bármennyire is igyekezzünk kiszűrni a stresszforrásokat, az életünk tele van velük. Főleg, mivel a stressz sokszor a fejünkben lakik.

Feszültséget, csalódást, dühöt akkor élünk át, amikor úgy ítéljük meg, hogy velünk most valami „rossz” történt.

Pedig a külvilág, az emberek, életünk történései olyanok, amilyenek. Tőlünk függ, milyen címkét aggatunk rájuk. Mint ahogy tőlünk függ az is, stressznek, nehézségnek, avagy éppen kihívásnak, lehetőségnek élünk-e meg egy-egy helyzetet. Ha nehézségnek, beindul a stresszválasz és szenvedünk a nem kívánatos érzéseinktől.

Hiedelmeinken, múltbéli eseményeken, elvárásainkon keresztül „szűrjük át” a minket ért benyomásokat – ezért sokszor nem a valóságra reagálunk sértődötten vagy éppen dühösen, hanem arra a képre, amit a valóságról alkotunk.

A gondolataink nem a barátaink

Gondolatmintáink, berögzült sémáink, visszahúzó, ártalmas hiedelmeink felismerésében sokat segít az önismeret. Ezen felül nagyon hasznos lehet, ha tudjuk, elménk hogyan működik.

Elménket ugyanis nem boldogságra tervezték.

Életünk, időnk nagy részét, egészen pontosan 46%-ában „lélekben máshol vagyunk.” Azaz 2:1 annak esélye, hogy éppen most nem ennek a cikknek az olvasására figyel a kedves olvasó.

Elménk tehát hajlamos elkalandozni. Nehezen fókuszál. Az ilyen elkalandozások során általában problémákon rágódunk, a múltban vagy a jövőben kalandozunk. A múlt megbánást, sérelmeket, a jövő pedig terveket, feladatokat, és jó sok aggódnivalót tartogat. Meglepő, de azok esetében is, akik úgy vallják, boldogok.

Kutatások szerint az, hogy milyen gondolataink vannak, sokkal inkább meghatározza boldogságérzetünket, mint az, hogy éppen mit csinálunk vagy milyen körülmények között vagyunk. Simán érezhetjük magunkat egy adott pillanatban ramatyul egy csodás koktélpartin, ha épp az undok kollégáink járnak a fejünkben. Egy-egy ilyen kósza gondolat, és máris elromlott a felhőtlennek ígérkező szórakozás.

Elménk így lett tervezve: az evolúció során túlélésért való harcban tökélyre fejlesztettünk egy olyan szoftvert, mely nem hibázhat. Nem lehet laza, derűs, nem engedheti bele magát a jelen pillanat áldomásaiba, mert a boldog pillanatok átélése nem szolgálja a túlélést.

És itt jön a képbe a tudatos jelenlét

Az önismeret, a pszichoterápia sokat segíthet abban, hogy megismerkedjünk tudattalan késztetéseinkkel, visszahúzó, téves hiedelmeinkkel. A pszichológia egyvalamit nem tud viszont adni: tudatosságot és a fókusz megőrzésének a képességét.

Akkor tudunk higgadtak maradni egy változásokkal teli helyzetben, ha tisztában vagyunk avval, hogy mit tudunk kontrollálni és mit nem. Akkor tudunk nyugodtak maradni egy dühítő viselkedéssel kapcsolatban, amikor tisztában vagyunk a saját érzéseinkkel és képesek vagyunk eldönteni, hogyan mondjuk meg a véleményünket, hogyan, milyen szavakkal fejezzük ki magunkat – ahelyett, hogy magukkal ragadnának minket az indulatok.

Mindez tudatosságot igényel, önreflexiót.

Miért érdemes megtanulni jelen lenni?

Példa Nr.1
Hiába tudom, hogy dühöngeni szoktam, ha valaki késik, pedig a késésnek ezer oka lehet. A dühös gondolatok magukkal sodornak, ha nem tudom, hogy ÉPPEN MOST ezek a dühös gondolatok pörögnek a fejemben, miközben várakozom.

Példa Nr.2
Hiába tudom, hogy a másik nem azért nem válaszol az e-mailemre, mert nem szeret, hanem mert nem ér rá. A „nem vagyok szerethető” lemez automatikusan újraindul a fejünkben hasonló helyzetekben. A lényeg itt az automatikus jellegen van: automatikus, azaz nem tudatos.

Hát nem sokkal egyszerűbb (szebb, boldogabb) lenne az élet, ha nem agyalnánk túl a dolgokat?

A mindfulness, azaz a tudatos jelenlét segít abban, hogy tudatosak legyünk arra, ami az elménkben és ami a külvilágban zajlik. Ez a tudatosság hozzásegít ahhoz, hogy megválogassuk a számunkra építő, hasznos (azaz céljainkat és jóllétünket szolgáló) és visszahúzó gondolatainkat.

Tudni arról, hogy milyen érzések játszódnak le bennem, tudni arról, hogy most egy nehéz helyzetben vagyok és képesnek lenni nem kapásból ítélkezni, hanem objektívan megvizsgálni a helyzetet – mindez határtalan szabadságot és az önkontroll érzését biztosítja.

Túllépni a szorongáson, stresszen, állandó időzavaron, derűsnek lenni akkor is, ha éppen túl sok a feladat – ezt tudja az, aki képes jelen lenni.

Ingyenes mindfulness előadás szeptember 16-án a Madách tér 5-ben!

Horváth Ágnes
MBCT oktató

Hirdetés
MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ