Hirdetés

Bonaparte Napóleon (1769-1821) a történelem egyik legismertebb, legtöbbet idézett és sokat vitatott személyisége. A polgári osztályból feltörekedve az akkori legerősebb európai birodalom császára lett, másfél évtized alatt több mint ötven csatában aratott győzelmet, gyakran túlerővel szemben is. Tehetsége nem szűkült csupán katonai területre, hanem megteremtette a modern Franciaország törvényi és közigazgatási alapjait is. Milyen ember volt valójában Napóleon, és mit tanulhatunk tőle?

Hirdetés

Napóleon egyik leginkább feltűnő jellemzője a magas intelligencia volt. Ösztöndíjasként került be a királyi katonai akadémiára, tanulmányait pedig kiváló eredménnyel teljesítette, feltűnő matematikai tehetséggel. Az intelligenciához tudásvágy is kapcsolódott. Iskolái elvégzése után sem hagyta abba tanulást, egész élete folyamán szívesen olvasott történelmi, jogi és természettudományi műveket, ezenkívül elmélyedt a különféle, katonasághoz szükséges szakmák művelésében. Érzelmi intelligenciája és empatikus készsége viszont alacsonynak tűnik: noha tisztelte katonáit, nem habozott ezreket feláldozni a győzelem érdekében, keleti hadjáratain pedig többször adott parancsot fegyvertelen, elfogott ellenséges tisztek és hivatali személyek kivégzésére. A hűvös érzelmek és a haszonelvűség kapcsolatait és végigkísérték: első feleségét elhagyta, mivel nem tudott neki gyereket szülni, második házasságát pedig politikai alapon kötötte.

A birodalom ügyeit abszolút a személyes érzései fölé helyezte: idézete szerint „Ha a feleségem meghalt volna Strasbourgban az öt perccel se késeltette volna terveim végrehajtását” – vallotta. Napóleon munkabírása és szorgalma is hihetetlen volt, éjjel-nappal dolgozott, naponta csak pár órát aludt, és felhergelték azok a személyek, akiknek több pihenésre volt szüksége. Napóleon a stresszt alig ismerte, magabiztos, nagyon erősen belső kontrollos személyiség volt: hitte, hogy sorsát egyedül ő alakítja. „Mindig szerencsés voltam: a sors soha nem állhatott ellent az akaratomnak.”

Zseni vagy pszichopata?

A fentebb leírt személyiségjellemzők – magas intelligencia és kontrollszükséglet, karizmatikus vezetői személyiség, jelentős munkabírás, alacsony empátia és a stressz hiánya – akár egy pszichopata személyiség jellemzői is lehetnének. Pszichopata volt-e Napóleon? A válaszhoz nem csak magát a viselkedést, hanem a körülményeket is figyelembe kell venni.

A hideg, érzelemmentes megjelenést nem szükségszerűen a pszichopátia, hanem a katonai iskolákban eltanult, tekintélyközpontú, dehumanizált, fegyelmezett viselkedés alapozta meg. Az áldozatokkal szembeni empátia hiánya és a szerelmi élet elhanyagolása Napóleon erős ambícióival magyarázható – céljai, vagyis az erős Franciaország és a saját dinasztia megteremtéséhez semmit nem tartott nagy áldozatnak, „a cél szentesíti az eszközt”. Habár, amikor szükségesnek ítélte, véres csatákat vívott, Napóleon a fölösleges fosztogatást és kegyetlenkedést határozottan tiltotta. Szerelmi életét és kötődési szükségletét határozottan alárendelte egyéb céljainak, de testvéreihez és feleségeihez is vitathatatlanul kötődött, Franciaországot pedig – noha fiatalkorában még erősen franciaellenes volt – „lángolva szerette”, tehát közel sem volt híján az érzelmeknek, ami a pszichopátia fontos jellemzője.

Összességében, bár Napóleon valószínűleg az átlagosnál magasabb értékeket érne el a pszichopátiát mérő teszteken (pl. a PCL-R) de közel sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy pszichopátiás személyiség lett volna.

A Napóleon-komplexus

A Napóleon-komplexus egy közismert pszichológiai tévhit, amely szintén Bonapartéhoz kötődik. Arra az esetre alkalmazzák, amikor egy alacsony ember (főleg férfi), egyfajta énvédő mechanizmusként, nagy tettekkel próbálja ellensúlyozni alacsonyságából eredő kisebbségi komplexusát.

A Napóleon-komplexus azonban ilyen formában nem létezik.

Egyrészt Napóleon nem volt alacsony: magasságát 170 cm környékére becsülik, ami abban a korban átlagmagasságnak számított. Ezen felül kutatások bizonyították, hogy az alacsony testmagasság és az agresszivitás, feltűnési vágy között nincsen összefüggés. (Ulph, Betts, et al., 2004; Eslea, 2007) A kisebbrendűségi komplexusból származó bizonyítási vágy létezik, ám az alacsony termet csupán az egyike lehet a számos kiváltó oknak. A komplexust nem egy testi vagy lelki jellemző váltja ki önmagában, hanem az a mód, ahogyan az adott személy a tulajdonságait értékeli. Amennyiben a személy önmagáról és tulajdonságairól, jellemzőiről kialakított alapvetői énsémái negatívak, rendelkezhet bármilyen jó adottságokkal, a komplexus és a bizonyítási vágy is kialakulhatnak. (Knapton, 2015)

Mit tanulhatunk Napóleontól?

Napóleon kétségkívül minden idők egyik legsikeresebb vezetője volt. Kisnemesi családból indulva a császári címig jutott, és a forradalom által megtépázott Franciaországot a legerősebb európai állammá fejlesztette, reformjaival jelentős mértékű, uralkodását bőven meghaladó fejlődést indított el. Mit tanulhatunk tőle a sikerről? Napóleon híres idézetei segíthetnek.

1) „A siker titka, hogy az embernek hol nagyon merésznek, hol nagyon óvatosnak kell lennie.”: Még számos siker után se hagyjuk, hogy fejünkbe szálljon a dicsőség. Merjünk kockázatot vállalni, de tudjunk visszahúzódni és várni is.

2) „Ahhoz, hogy kapjunk, tudnunk kell adni is.”: Az önzőséget felismerik az emberek, és el fognak hidegülni tőlünk.

3) „Egy férfi, egy igazi férfi sosem gyűlölködik: a haragja, a rosszkedve csak egy percig tart.”: A sérelmek őrizgetése és elfajulása felesleges és mindkét félnek káros – dolgozzunk inkább azon, hogyan oldhatnánk meg a konfliktust. (A mondat természetesen nőkre is egyaránt vonatkozik – Napóleon magára gondolva fogalmazta meg.)

4) „Egy rövid, de éles fájdalom jobb, mint a hosszas szenvedés”.: Döntéseink következményei mindig utolérnek minket. Merjünk egyenesen szembenézni velük, mert ha menekülünk előlük, akkor hosszabban tartó stresszt és súlyosabb károkat okoznak.

5) „Egy trón nem más, mint csupán néhány bársonnyal bevont deszka.”: Ne hagyjuk, hogy elkápráztassanak a külsőségek – a valódi értékeket nem a csillogásban fogjuk megtalálni.

Felhasznált irodalom

CONFIRMED: The Napoleon complex really exists (Knapton, S.,2015) http://www.businessinsider.com/small-man-syndrome-really-exists-2015-8

Napóleon: Az uralkodás művészete. (Takács J., 2015) Helikon Kiadó

Personality Functioning: the influence of stature. (Ulph, Betts, et el., 2004) (Absztrakt) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1755926/

Psychological Observations of Napoleon Bonaparte. (Jones, A., 2011) https://www.historicmysteries.com/psychological-observations-of-napoleon-bonaparte/

Short Man Syndrome Explained. (Loewen S.C.)  http://www.healthguidance.org/entry/15851/1/Short-Man-Syndrome-Explained.html

 

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző diplomás viselkedéselemző, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Soulító Kortárs Segítők tagja, és az Egon Zehnder HR munkatársa.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ