Akárhova nézünk, mindenhol kijelzőket láthatunk, amelyek a világos képekkel és az érdekes hangokkal hívják fel és tartják fent a figyelmünket. Ilyenek a telefonok, a számítógépek, a tabletek és a tv. Elgondolkozhatunk azon a kérdésen, amely nagyon sok szülőben is felmerül, hogy vajon jó-e a babák és a kisgyermekek számára ez a mértékű technológia a mindennapok során? Tanulást serkentő vagy figyelemelterelő hatást gyakorolnak, vagy ezen két jellemző kombinációja valósul meg?

Ez a kérdés egyre több szakembert és szülőt foglalkoztat szerte a világon. Egyrészt szeretnénk élni a fejlődés adta lehetőségekkel, de nem tudjuk biztosan, hogy ezek milyen hatást fognak kifejteni hosszútávon.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia megfogalmazott néhány irányelvet a kisgyermekek online tartalom- és médiafogyasztását illetően. Az Akadémia szerint az egyes életkorokban a következő mennyiségek ajánlottak:

  • Születéstől 18 hónapos korig egyáltalán nem ajánlott telefonon, tableten, laptopon és tv-képernyőkön a médiahasználat. Persze nem azokra a videókra gondolnak itt, mint például a nagyszülőkkel vagy a távoli barátokkal és rokonokkal való videóbeszélgetés.
  • 18 hónap és 2 év között kezdhetik a szülők a gyermeket bevezetni a magas minőségű, gyermekeknek szánt média világába, ha együtt nézik velük és segítenek nekik megérteni, hogy pontosan mit is látnak.
  • 2 és 5 éves kor között fontos limitálni az eszközök használatát napi egy órára, de itt is fontos, hogy ebben az időben a gyerekek az életkoruknak megfelelő tartalmakat nézhessék. Ebben az életkori szakaszban is érdemes velük elbeszélgetni, hogy mit láttak a tv-ben, és a látottak hogyan vonatkoznak a körülöttünk lévő világra.

Ezt az ajánlást olvasva sokan megdöbbenhetnek, hogy ennyire vissza kell szorítani a médiahasználatot. Tényleg ilyen ártalmas lenne egy kis tv-nézés? Lássunk pár hasznos tanácsot, amelyeket figyelembe kell vennünk, ha a korai időszakban lehetővé tesszük a tv-nézést a gyermekeinknek.

A televízió egy korlátozó szerepet játszik a tanulásban. Habár a gyerekek megtanulhatnak néhány fogalmat az edukációs műsorok nézése közben, a legjobban interaktív és aktív részvételt igénylő élményeken keresztül – érintéssel, érzékeléssel, rázással, pakolással, problémamegoldással – tanulhatnak, azon emberek társaságában, akik gondoskodnak róluk. Kutatások azt találták, hogy néhány gyerekeknek szánt műsornak (mint az Arthur, a Clifford, a Dragon Tales vagy a Dóra a felfedező) pozitív hatása van a gyerekek tanulására, de más műsoroknak (mint a Teletubbies és Barney és barátai) nincs ilyen hatása. Általánosságban az a legjobb, ha életkornak megfelelő műsort választunk, amelyben a mesekarakterek alkalomadtán közvetlenül a gyerekekhez beszélnek, és arra kérik őket, hogy vegyenek részt a műsorban valamilyen módon (például ismételjenek el egy szót). Azok a gyerekműsorok, amelyeknek erős történetszáluk és mesekönyv-struktúrájuk van, – vagyis a történetük bevezetéssel, tárgyalással és fejezéssel építkezik –, szintén jónak számítanak.

Hogyan használhatjuk a médiát a korai tanulás segítésére?

A gyerekek a legtöbbet a való világban megélt élményeiken keresztül tanulnak. Azáltal gazdagodik a tudásuk, hogy felfedeznek, használják és segítségül hívják az egész testüket és az összes érzékszervüket. A tárgyakat könnyebben megjegyzik és emlékeznek később rájuk, ha valamilyen élményhez tudják kötni, ellentétben azzal, ha csak a képernyőn látják. Segítsük a gyerekeknek összekötni a képernyőn látottakat azzal, amiket a környezetünkben láthatnak. Mutassunk rá és nevezzük meg azokat a tárgyakat a valóságban, amiket korábban láthattak a tv-n, a telefonon vagy a tableten.

Akkor használjuk legmegfelelőbben és leghasznosabban a média adta lehetőségeket, ha aktívak maradunk a tv-nézés közben. Ha tehetjük, beszélgessünk a műsorról! Kérdezzük meg a gyermekünket, hogy szerinte miről szólt a mese, melyik karaktert kedvelte és melyik volt az, amelyiket nem. Azt is átbeszélhetjük, hogy milyen érzést váltott ki belőle az adás. Válaszoljunk minden felmerülő kérdésére! Mutassunk rá és nevezzük meg a dolgokat, amiket a képernyőn láthatunk! Ez segít nekik értelmezni a látottakat, főleg, ha összekapcsoljuk a való élet eseményeivel. „Igen, az egy kacsa. Emlékszel, amikor elmentünk a parkba kacsát etetni?” Legyünk aktívak, miközben nézzük a műsort! Táncoljunk a zenére vagy ugráljunk úgy, mint a nyuszik, akik a képernyőn szerepelnek. Bátorítsuk a gyermekünket, hogy a gyermekműsorokban feltett kérdésekre válaszoljon és haladjon együtt a főszereplővel a cselekményben!

A gyerekek a közös élmények, beszélgetések és játék során tanulnak a legtöbbet.

A kisgyermekek figyelmét nagy mértékben elvonja a televízió, még akkor is, ha csak a háttérben megy. A tévének villanó fényei és zajai vannak. A kisgyermekeknek sokszor így is nehéz kiválogatni és értelmezni a körülöttük lévő temérdek információt. Egyszerűbb fókuszálniuk tv nélkül. Ezért próbáljuk meg kiiktatni a tévé használatot, ha csak háttérzajként alkalmazzuk. Nagy segítség lehet a gyerekeknek, ha nem terheljük még őket ezekkel a hangokkal és fényekkel, amikor ők játszanak. Figyeljünk arra, hogy ha senki nem nézi a tv-t, akkor kapcsoljuk ki!

A szülők médiahasználata példaként szolgál a gyerekeknek, hogy mi az, ami fontos és értékes. Mindenkinek van olyan barátja, aki állandóan a telefonjához van „ragadva” – chatel, frissíti a szociális médiát vagy videókat néz. Ilyenkor a szemben lévő félnek könnyű azt éreznie, hogy kihagyják valamiből vagy nem elég fontos a másik számára. Nem ezt az üzenetet szeretnénk átadni a gyermekeinknek, de néha megesik. Hogyan előzzük ezt meg? Kapcsoljuk ki vagy halkítsuk le a telefonunkat, amikor csak tudjuk. Használjuk ki az időt arra, hogy kapcsolódjunk a gyermekünkhöz és tapasztaljuk meg a világot együtt!

FELHASZNÁLT IRODALOMZero to Three
MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ