Kutya egy világot élünk – gondolhatják joggal négylábú barátaink. Manapság ugyanis – ahogy sok minden másból – a kutyatartásból is divat lett. Ami nem is lenne feltétlenül baj, amennyiben a megfelelő személyhez kerülnének az állatok. Ez azonban nem mindig van így. Gyakori, hogy a gazdi és a kutyus nem tudnak kijönni egymással, s sajnos az is, hogy amint a kiskölyök elkezd cseperedni, alábbhagy a szeretet, s elhanyagolják őt. Miért nem lehet ezt is valamiféle jogosítványhoz kötni? – hangzott el felütésként a jogos kérdés a minapi konferencián, melynek házigazdája, Nyakas Gábor arra tette fel életét, hogy megtanítsa az embereknek, hogyan legyenek a lehető legjobb gazdák. Tudósításunk.

Több száz ember gyűlt össze a Lurdy ház konferenciatermében a minap azért, hogy meghallgathassa Nyakas Gábor kutyaviselkedés-szakértő, kutyatréner Négylábú pszichológia című előadását. A Best Work szervezésében tartott rendezvényen számos titokra fény derült, melyekre végre választ kaphattak a gazdik.

A nézők soraiban néhány szerencsés kutya is helyet foglalhatott, akik több alkalommal hozzá is szóltak az interaktív előadáshoz. Forrás: Pszichológiai Felnőttképzés on Facebook.
A nézők soraiban néhány négylábú is helyet foglalt, akik több alkalommal is hozzászóltak az interaktív előadáshoz. Forrás: Pszichológiai Felnőttképzés on Facebook.

Egy autót vihetünk rossz szerelőhöz, s ha ő elront valamit, majd egy másik korrigálja, megjavítja. Egy rossz kutyatréner azonban olyan nyomot képes hagyni a kutyákban, melyet a megfelelő szakember sem képes eltüntetni” – kezdte el előadását Nyakas. „Manapság, amikor mindenki vagy fittness edzőként, vagy kutyaoktatóként keresi a kenyerét, különösen át kell gondolnunk, hogy kit választunk. Ám a jó tréner sem minden. A gazdikban gyakran élnek olyan prekoncepciók a kutyáikkal kapcsolatban, melyek megnehezítik, ellehetetlenítik velük a közös munkát.

Kutyaiskola – játék a kutyának, lecke a gazdinak

Mi a legfontosabb, amikor elkezdünk egy kutyát tanítani? Az, hogy megértsük, mit miért csinálnak. A legtöbb ember azonban kihagyja ezt a lépést. A mi domesztikált kutyusaink legtöbbjének nem volt lehetősége kipróbálni, milyen a szabadban élni. Nem kell megküzdeniük a táplálékszerzésért, hiszen az varázslatos módon minden reggel megjelenik  táljukban, s nem kell kivívniuk a tiszteletünket, hiszen már így is ők „anyuci szeme fényei”.

Kutya és gazdája között az tudja a legnagyobb félreértéseket okozni, ha tévesen vagy egyáltalán nem ismerik fel egymás jelzéseit.

a feleségemmel mindig tudjuk a kutyáink ugatásából, hogy mi történt épp odakint.

A mintázatból ugyanis meg tudjuk mondani, hogy épp ki ért haza, hogy egy macska sétált el a ház előtt vagy egy másik kutya. Sőt, azt is, hogy az adott eb kis- vagy nagytestű.”

Habár a kutyák ösztönei számos tekintetben változtak, idomultak az emberek közötti élethez, nem vesztek el belőlük. Amikor a kutyánk meglát az erdőben egy állatot és nem jön vissza hozzánk, hiába hívjuk, azért van, mert épp a zsákmányszerő ösztön dolgozik benne, s valójában meg sem hallja a hangunkat.
Habár a kutyák ösztönei számos tekintetben változtak, idomultak az emberek közötti élethez, nem tűntek el belőlük. Amikor meglát az erdőben egy állatot és nem jön vissza hozzánk, hiába hívjuk, azért van, mert épp a zsákmányszerző ösztön dolgozik benne. Valójában meg sem hallják ilyenkor a hangunkat.

Elemi ösztön

A kutyák magatartását alapvetően két dolog befolyásolja: az öröklött ösztönök és a tanult elemek. Hasonlóan az emberekhez, hiszen ott is a genetika és a neveltetés együttesen határozzák meg a későbbi viselkedést.

Az állatok négy alapösztönnel rendelkeznek, melyeknek mindegyike önálló funkcióval bír:

  1. Szaporodási ösztön: amely magában foglalja a pár megszerzését, az udvarlást, a párzást, s nőstényeknél az utódgondozást is. Manapság kimarad az udvarlás rítusa, s az sem jellemző, hogy a tenyésztő megharcoltatja a kutyákat a nőstény megszerzéséért. Legtöbbször épp, mint az étel, egyszer csak ott terem a nőstény, épp a megfelelő időben.
  2. Falkaösztön: ez mind közül a legerősebb. Domesztikálás ide vagy oda, a csordaszellem, a csoportba tömörülés vágya máig fellelhető a kutyákban. Csoportban ugyanis – más állatokhoz hasonlóan – nagyobb biztonságban érzik magukat.
  3. Territoriális ösztön: mely egy adott területhez való ragaszkodást takar. Ez a kutya élőhelye, innen szerzi a táplálékát. Jelenleg azonban az ebeknek be kell érniük a gazdi portájával, mivel a kerítések gátat szabnak a területhódítási szándékuknak.
  4. Zsákmányszerző ösztön: az egyik legérdekesebb ösztön, mivel ez az egyetlen, amely születés után fejleszthető. Jól példázza az a sokak számára ismerős helyzet, amikor szemünk fényének eldobjuk a labdát, azonban ahelyett, hogy visszahozná nekünk, mozdulatlanul őrzi azt.

Sok idegességtől, félreértéstől kíméljük meg magunkat, ha először átgondoljuk a kutyánk viselkedésének lehetséges okait. A fenti ösztönök ugyanis – habár valamelyest torzultak az idő múlásával –, mindmáig ott élnek a bennük.

Tegyük fel magunknak a kérdést: mi lenne a mi kutyánkkal, ha 3 napra magára maradna a természetben? Túlélné egyáltalán?
Tegyük fel magunknak a kérdést: mi lenne a mi kutyánkkal, ha 3 napra magára maradna a természetben? Túlélné egyáltalán?

Egyik kutya, másik eb

A kutyák tanítása során van, aki a megerősítéses tanulásra esküszik, más kattogtat, kannát ütöget, ne adj isten üvöltözik szegény állattal.  A szakember szerint nincsen egy univerzális módszer, amivel bármit megtaníthatunk a kutyáknak, ő is mindig a helyzetet felmérve dönt. Nem csak az állathoz kell passzolnia ugyanis a választott módszernek, hanem a gazdához is. Ezért érdemes minél többet megismerni, elsajátítani közülük, s kreatívan kezelni a teljes tanítási folyamatot.

Arra azonban ügyeljünk, hogy amikor dolgozunk a kutyával, ne legyünk fáradtak, idegesek, mivel ezeket megérzik rajtunk. A negatív hangulatunkat pedig azzal magyarázhatják, hogy nem feleltek meg az elvárásainknak.

Kis lépés egy embernek, nagy lépés a kutyának

Az elsajátítási folyamat során mindvégig kis léptekben kell haladnunk. Csak akkor tehetjük meg a következő lépést, ha az előző már megfelelően rögzült bennük.

„A gazdik gyakran néhány hét tanulás után azt várják, hogy ágyba hozzák nekik a reggelit.”

A helyszínt is fokozatosan változtassuk a kedvencünk körül. Először mindig a saját udvarunkban kezdjük el tanítani, s csak akkor vigyük ki, ha ott már begyakorolta az adott viselkedésmintát. Kezdetben még ilyenkor is csak azokat az útvonalakat használjuk, melyeket a kutya már ismer (tudja, milyen kutyákkal találkozhat útközben, és ki hányt a sarokra a kocsma előtt).

Habár nincs vizsgához, jogosítványhoz kötve az ebvásárlás, semmiképpen se hozzunk kutyát a házhoz egy meggondolatlan fellángolás miatt. Egy kutyának ugyanis nem ház kell, hanem otthon.
Habár nincs vizsgához, jogosítványhoz kötve az ebvásárlás, semmiképpen se hozzunk állatot a házhoz egy fellángolás miatt. Egy kutyának ugyanis nem ház kell, hanem otthon.

Az előadáson számos módszert megtanulhattuk arra vonatkozóan, hogy hogyan érhetjük el, hogy a kutyánk ne húzzon el bennünket sétáltatáskor, és ne vegyen a szájába semmit, amit a földön talál. A legfontosabb azonban, amit megtanulhattunk az, hogy legyünk megfontoltak, türelmesek velük. Ez szükséges ugyanis a fejlődésük elősegítéséhez.

Vehettük akármilyen csodatenyésztőtől, s használhatunk drágábbnál drágább eszközöket, a fontos úgyis az lesz, hogy kellő időt szánjunk a tanításukra, s támogassuk őket a folyamatban. Nem az a fontos, hogy megtaláljuk a legjobb módszert, a legjobb trénert, hanem, hogy megpróbáljunk a lehető legjobb gazdivá válni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ