Hirdetés

Napjainkban egyre nő a pszichoszomatikus megbetegedések és szorongásos zavarok száma. Az ellazulás és testi relaxáció a biztonságérzetünk alapját nyújtják. Meg kell barátkoznunk önmagunkkal, ebben segítenek a relaxációs technikák. Az egyik technika ezek közül az autogén tréning, mely rendszeresen ismétlődő gyakorláson alapul. De vajon mi is valójában az autogén tréning, és mi történhet veled napi pár perc gyakorlással?

Hirdetés

Milyen relaxációs módszerek közül választhatsz?

Számtalan relaxációs módszer létezik. Ám rögtön felmerülhet a kérdés: mit is nevezünk relaxációnak? Maga a szó testi-lelki-szellemi egyensúlyteremtő fogalmat jelöl. Ellazulást, ellazítást jelent. Egy középkori francia jogi kifejezésből ered, jelentése: elengedni a rabot.  De milyen rabot engedünk el? Saját maguk, lelki feszültségeink, izmaink korlátozásáról van szó. A relaxáció során megszabadulunk a lelki görcsöktől, a szorongásos gúzsbakötéstől. Szabaddá válunk, belső akadályunktól mentesen lehetünk valódi önmagunk.

A relaxációban három alapirányról beszélhetünk. Az egyik az aktív muszkuláris relaxáció. Ilyen például az Edmund Jacobson által az 1930-as években kidolgozott progresszív relaxáció. A második a passzív relaxáció. Ide tartozik az autogén tréning, vagyis az önmagából eredő gyakorlás. A harmadik az integrált, eklektikus módszer, melyre példa a Gendlin-féle fókuszolás.

 Mi az az autogén tréning, és hogyan tudod gyakorolni?

Az autogén tréning koncentrált ellazulás. Autogén módon, saját indítékokkal és törekvésekkel végzett, önerőből hatékony tréning, mely tehát rendszeresen ismétlődő gyakorláson alapul. Szuggesztív terápiás forma, mert a gyakorló személyt az általa is elfogadott módon és eszközökkel befolyásolja. Az autogén tréning szabályozástanulási folyamat, melynek során az egyébként elérhetetlen funkciók is befolyásolhatóvá válhatnak. A szabályozástanulás következménye a passzív koncentráció létrehozása. Ez az állapot teljes elégedettséget, a nyugalom mély átélését és az introspekció fokozását, az önátadó passzivitást kívánja meg.

Felszínre hozza és irányítja a bennünk rejlő óriási energiamennyiséget,

melynek segítségével önvezérlést, harmonizációt, testi és lelki értelemben vett biztonságérzetet érhetünk el.  Terapeutára csak a tanulási szakaszban van szükség, utána a kliens/tanítvány egyedül halad tovább, és csak időszakosan koncentrál a terapeutával. A legmegfelelőbb prevenciós módszerek egyike. Lehet rövid, célzott eljárás akkut helyzetben, intenzív vagy akár hosszú terápia része is.

Az autogén tréning hatásának felismerése

Az autogén tréning kidolgozása, valamint pszichoterápiás lehetőségeinek felismerése Johannes Heinrich Schultz (1884-1970) nevéhez fűződik. Schultz ismerte a jógát illetve a keleti filozófiákat. Hipnotizőrként arra figyelt fel, hogy páciensei igen gazdag élményvilágot tudnak szavakba önteni. Ennek három rétege van: amorf réteg, gondolat vizualizációja, kész képek és különleges látomások. A téringhez Oskar Vogh autohipnozis kísérletei, illetve Emile Coué francia gyógyszerész- pszichoterapeuta autoszuggesztív módszerei vezették el. Tőle vette a szóbeli formulák monoton ismétlését. Felismerte, hogy az egyenletes hangon hosszan ismételt szavak zsoltárként hatnak, melyek szabad áramlását biztosítanak a képzeletnek, ha a személy koncentrációs beállítódást belső beleegyezéssel társítja. Könyve 1932-ben jelent meg, ekkora kristályosodott ki, hogy egyértelműen pszichoterápiás eszközről van szó. Az izom és neurovaszkuláris ellazítás csak eszköz a pszichés feszültség csökkentéséhez, ennek elérésével hathatunk a másodlagos tünetre. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a pszichoterápiás gondolkodás előtérbe helyezi a személy részvételét a terápiás munkában, és a terápiás keretek biztosítása mellett a negatív érzetek, akadályok meglétét is a terápia részeként tekinti.

Az átélt testélmények mély pszichológiai összefüggések hordozói,

és ezek feltárásával mélyreható javulás indítható el.

A ’30-as években a pszichoterápiákban váltásra került sor, ekkor kezdett elterjedni az autogén tréning, mondhatni a legjobb időben. Az autogén tréningben az illető önmagában idézi elő azokat a hatásokat, amelyeket eddig külső hatások hoztak létre. Különbséget kell tenni az alsó és felsőfok között. Alsófoknál sokan tapasztalnak álmosságot, tehát csökken az éberségi szint. Ám felső szintnél, ahol meditatív tréninget végzünk, olyan feladatok vannak, amelyeknél koncentrálni kell, az éberségi szint emelkedik, sajátos belső éberség alakul ki.

A mai társadalomban az alkalmazkodás legjobb módjához a relaxáción keresztül juthatunk el. Bármely külső vagy belső stresszforrás, mely hatására nyugtalanság, feszültség alakul ki, ha kórosan fennáll, és nem sikerül megfelelő módon kezel, akár pszichoszomatikus betegségekhez is vezethet. A relaxáció nem mondhatjuk, hogy minden esetben gyógyító, de kijelenthetjük, hogy pozitív hatású.

balance-1372677

Kiknek ajánlott? Kiknek nem ajánlott?

Az autogén tréning szinte bárki által elsajátítható technika. Így korosztályhoz nem kötött. Gyermekek és serdülők esetében módosításokkal gyakorolható. Bármilyen egészséges személy választhatja ezt a módszert a várandós kismamáktól kezdve a sportolókig. Bárki, aki folyamatos stressz forrásnak van kitéve. Azonban nem ajánlott többek között depressziókban szenvedőknél, kényszerbetegeknél, skizofréniásoknál, pszichopátiásoknál. Az autogén tréning segíti az alvási nehézséggel küzdőket. Segít a lámpaláz leküzdésében, koncentrálási problémákkal küzdők vagy szorongók esetében. Továbbá csökkenti az izomfeszültséget, miközben segíti a végtagok véráramlását. Erősíti az immunrendszert, csökkenti a fáradtságot. Az autogén tréning elsajátítása 12–15 hétig tart. A találkozók csoportosak vagy egyéniek lehetnek. Az alapgyakorlaton túl, mint például melegedés, nehezedés, hasgyakorlat, szívgyakorlat után a célformulák is elsajátíthatók. A résztvevők képesek elsajátítani és önállóan használni a relaxációs technikát, majd napi rutinunk részévé tenni azt az önismeretük fejlesztése céljából is. Autogén tréning hatására megnőhet a fizikai biztonságérzet és az önbizalom. Könnyen elsajátítható módszer, s a napi pár perc csak önmagunkra figyelés jótékony hatását hamar érezni fogjuk.

Schultz egyszer találkozott Freuddal. Freud ez kérdezte: „Hát azt hiszi, hogy maga ezzel gyógyítani tud? Lehet ezzel gyógyítani?” Schultz azt válaszolta, hogy ezzel nem lehet gyógyítani. Az autogén tréninget egy olyan módszerhez hasonlította melyet az kertész alkalmaz, hogy megszüntesse azokat a tényezőket mely a növekedést akadályozzák. Ha ezeket a tényezőket kiküszöböljük, az önkifejezés útjában álló gátló tényezők nem befolyásolják a személyiség kibontakozását. Freud válasza ez volt: „Na, ha így látja, akkor meg fogjuk egymást érteni.”

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ