Hirdetés

Gyertyafényes vacsora, bonbon, virág… de mi jut azoknak, akik épp nincsenek kapcsolatban Valentin napon? Miért olyan nehéz megtalálni azt, akivel szívesen leélnénk az életünket? Másoknak miért megy mégis könnyedén? A szerelem ünnepének feltalálása óta gyötrik az embereket az ezekhez hasonló gondolatok február 14-én. Természetesen néhány bekezdéssel nem adhatjuk mások kezébe a pártalálás kulcsát, azonban számos tényező segítheti a bujkáló nagy Ő megtalálását. Vegyünk sorra néhányat!

Hirdetés

Merre leledzik a szerelem? Egyáltalán hol kezdjem el keresni? Hogyan tudom nyakon csípni, ha megtaláltam? A válasz nagyon egyszerű: számos esetben épp az orrunk előtt van a delikvens. Csak nem vesszük észre. Vagy nem is akarjuk észrevenni. Előfordul ugyanis, hogy nem megfelelő szűrőket használunk, s így könnyen kiesnek a rostán olyanok is, akiknek nem kellene.

Hol vagy nagy szerelem?

Sajnos az agyunk számos módszert „tartogat” arra, hogy elvessünk jó jelölteket. Ezeket azonban el lehet kerülni, amennyiben tudatosan figyelmen kívül hagyjuk a saját, védekezésből fakadó torzításainkat.

Mielőtt még arra gondolnánk, hogy

én ugyan biztosan nem”,

gondoljunk csak bele, hogy az utóbbi héten hányszor növeltük a saját esélyeinket valami kapcsán azzal, hogy kifogásokat gyártottunk saját magunk számára. Még meg sem történt a dolog, mi már módszeresen átgondoltuk, hogy miért nem sikerülhetett.

Vegyünk egy példát. Egy diák már érzi, hogy nincs elegendő ideje megtanulnia a teljes anyagot a vizsgáig, ezért fent marad egész éjszaka. Így másnap, ha nem sikerül a vizsgája, könnyűszerrel foghatja arra, hogy a fáradtság miatt nem sikerült a megmérettetés. Az indok azonban már az esemény előtt megszületett.

Én, én és én

Az emberek úgy lettek megalkotva, hogy védjék saját magukat. Gyakran nézünk le másokat, míg magunkkal elnézőek vagyunk, dédelgetjük a saját önérzetünket. Kritikusak vagyunk, ha csoporton kívülieket szemlélünk, míg megbocsátóak vagyunk a barátainkkal szemben. Rövid időre mindez garantálja is az önbecsülésünk sértetlenségét. Azonban csak addig van nálunk a helyzeti előny, ameddig vannak nálunk hátrányosabb helyzetűek.

Ha van kire lenéznünk, magasabbnak érezzük magunkat.

Mi köze van mindennek a pártaláláshoz? Nagyon egyszerű! Sokkal könnyebb azt mondani valakiről, hogy ijesztő, vagy találni benne valami nemkívánatosat, mint összeszedni a bátorságunkat és elhívni randizni. Meghagyjuk magunkat abban a tudatban, hogy képesek vagyunk rá, így nem sérül az önbecsülésünk.

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…

Hogy ne tegyek így, mit kell lépnem? Először is, tudatosítsuk magunkban ezeket a mechanizmusokat. Vegyük észre, ha kifogásokat gyártunk, és azt is, ha lealacsonyítunk másokat. Próbáljuk meg más forrásokból meríteni az önbizalmunkat. Nyissunk az emberek felé, és ne a hibáikat keressük, hanem az erényeiket.

Ne csak várjunk arra, hogy valaki felfedezzen minket, tegyünk azért, hogy láthatóak legyünk.

Mindezek csak apró nézőpontváltások, mégis sokat segíthetnek abban, hogy megváltozzon az emberekhez való hozzáállásunk. Egyszerű a képlet: egy mások felé nyitott személyiséget bárki könnyedén elfogad, míg egy kifogásokkal élő, másokat torz tükrön át szemlélő embernek nehezebb dolga van.

Februar 14. a Szerelem ünnepe.

Lehet szeretni vagy nem szeretni, azonban egy dolog biztos, a legtöbbünk elgondolkozik ezen a napon az életével kapcsolatban. Idén hagyjuk a romantikus filmeket és a boldog párok szemlélését. Helyette inkább fogadjuk meg, hogy nem védjük magunkat kifogások fabrikálásával. Hiszen a happy end így is, úgy is eljön, ha készen állunk rá.

 

Felhasznált szakirodalom:

Fein, S., & Spencer, S. J. (1997). Prejudice as self-image maintenance: Affirming the self through derogating others. Journal of Personality and Social Psychology, 73, 31-44.

Kunda, Z. (1990). The case for motivated reasoning. Psychological Bulletin, 108, 480-498.

Tice, D. M. (1991). Esteem protection or enhancement? Self-handicapping motives and attributions differ by trait self-esteem. Journal of Personality and Social Psychology, 60, 711-725.

További forrás itt

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző munka- és szervezetpszichológus, a Mindset Pszichológia Kapcsolataink rovatának szakújságírója. Kutatási területe a sötét triád és az önismeret kapcsolata. Jelenleg személyzetfejlesztéssel és szervezetfejlesztéssel foglalkozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ