Hirdetés

Valószínűleg sokan emlékeznek Barry Lewinson 1988-as filmjére, a nagysikerű Esőemberre, amelynek főszereplőjét Dustin Hoffmann zseniális alakítása tette legendássá. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a filmbeli Ray Babbit alakját valós személyről mintázták. Azt pedig minden bizonnyal még kevesebben, hogy pontosan milyen mentális zavarral élt együtt – ugyanis a filmben is elhangzó „jól funkcionáló autista” nem fedi a valóságot.

Hirdetés

Az „igazi Esőember”, Laurence Kim Peek 1951. november 11-én, az Utah állambeli Salt Lake City-ben született. Úgynevezett macrocephaliával, egy olyan fejlődési zavarral élt együtt, melynek során nem alakult a ki két agyféltekét összekötő kéregtest. Egyes feltételezések szerint éppen ezen zavarból fakadóan idegsejtjei szokatlan, abnormális kapcsolódásokat hoztak létre agyféltekéi között. Egy 2008-ban megjelent tanulmány szerint Kim egy rendkívül ritka genetikai rendellenességgel, az úgynevezett Opitz-Kaveggia (rövidebb nevén FG) szindrómával jött világra, amely az X kromoszóma eltérő működésével hozható összefüggésbe. A fejlődési zavar első leírása 1974-ből származik, és különböző pszichikai anomáliákkal, valamint fejlődésbeli visszamaradásokkal társul. Főbb tünetei közé sorolják a mentális retardációt, a hiperaktivitás, a hipotóniát, valamint az olyan jellegzetes arckifejezésekért felelős fejlődési zavart, mint a macrocephalia.

Dustin_Hoffman_in_Last_Chance_Harvey
Dustin Hoffman zseniális alakítása tette legendássá az Esőembert

Mindemellett Kim a meglehetősen ritka savant-szindróma tipikus példáját képviseli. Maga a savant szó francia eredetű, s tudóst jelent, utalva a fejlődési zavarral élők kiemelkedő adottságaira, amelyek lehetnek veleszületettek, vagy később kialakultak, tehát szerzettek – állítja a szindróma kutatásában élen járó Dr. Darold A. Treffert, aki az Esőember című filmnél konzultánsként segítette a stáb munkáját. Dr. Treffert szerint a savant-szindrómások mintegy felénél figyelhetők meg autisztikus jellegű zavarok, ám e kettő nem feltétlenül jár együtt. Az autisták körében megközelítőleg tízből egy esetnél jelentkeznek savant képességek. Ezzel szemben más mentális zavarok esetében – ide soroljuk a mentális retardációt, és/vagy az agyi károsodásokat is – mindössze 1% a savantizmus előfordulásának aránya.

Tehát beszélhetünk autisztikus és nem-autisztikus savantokról. A szakirodalom megemlít olyan eseteket is, ahol a kiemelkedő képességeket nem kíséri egyéb feltűnő zavar, ám ezek száma meglehetősen csekély. A savant képességek rendkívül széles skálán mozognak:

a filmben is látott számolási zsenialitástól a zenei, képzőművészeti tehetségeken át a hangutánzó adottságokig megfigyelhetőek.

Általában véve elmondható, hogy ezen képességek szinte mindegyike az emlékezőtehetség köré épül, amelyet Dr. Treffert „nagyon mély, de szerfölött korlátolt”-ként említ, tekintve, hogy a memorizált képesség előhívása villámgyorsan megy végbe, ám annak gyakorlati alkalmazása már gondot jelent.

Az igazi Esőember mindenre emlékezett

Édesapja elmondása szerint Kim már 16-20 hónapos korától kezdve szinte mindent megjegyzett. Pontosan emlékezett az általa elolvasott könyvek tartalmára, s képes volt azokat felidézni. Emellett kiváló fejszámolási képességekkel is rendelkezett. Nem csupán azt tudta pontosan megmondani, hogy valaki születési dátuma milyen napra esett, hanem azt is képes volt felidézni, hogy az aznapi újság címlapján mik voltak a vezető hírek.

Az Esőember forgatókönyvírója, Barry Morrow 1984-ben találkozott Kimmel, akiről Raymond alakját mintázta. Dustin Hoffman csakugyan találkozott Kimmel, valamint más autistákkal is, hogy viselkedésüket megértse, s élethűen tudja alakítani szerepét. A film reflektorfénybe helyezte Kimet, aminek köszönhetően számos TV műsorban szerepelt, s különböző tudósok csoportjai, köztük a NASA Ames Kutató Központjának kutatói is végeztek vizsgálatokat az agyán. Morrow neki adta az 1989-ben nyert Oscar-díját.

Laurence Kim Peek 2009. december 19-én, 58 éves korában hunyt el. Halálát szívroham okozta.

Hirdetés
MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ