Hirdetés

A politikai beszéd egy művészet. Pont olyan, mint a főzés. Egy jó beszédet olyan türelmesen és aprólékosan kell összerakni, mint egy jól megkomponált, finom fogást egy menő étteremben – írja Tara Sonenshine beszédíró, a George Washington Egyetem tanára. Szerinte ugyanis egy jó beszéd olyan érzéssel és elégedettséggel tölti el a hallgatóságot, mintha csak valami igazi különlegességet kóstoltak volna.

Hirdetés

A nyilvános beszéd alapját a szakértők szerint mindig valamilyen frappáns történet képezi, mert a hallgatósághoz így egy könnyen befogadható, koherens üzenet juthat el, illetve a műfajból adódóan jól strukturált – azaz van bevezetése, tárgyalása és befejezése – beszédet eredményez. Sok előadó abba a hibába esik, hogy elkalandozik, sztorizni kezd. Ez a jelenség azonban nem összekeverendő azzal, ha a beszéd önmagában egy történetre építkezik. Előbbi nehezen követhetővé, olykor akár zavaróvá is teheti a beszédet – főleg, ha az előadó esetleg elfelejti, hogy honnan indult és hova akart kilyukadni –, utóbbi pedig pont ellenkezőleg: jól követhető, feszes struktúrába rendezi a mondanivalót. Legyen bármi az előadás vagy akár kampánybeszéd témája,

érdemes arra törekedni, hogy a mondanivalót egy történetbe foglaljuk.

A hallgatóság megnyerése

A strukturáltság mellett nagy előnye, hogy befogadhatósága miatt a hallgatóságban nagyobb eséllyel vált ki érzelmi reakciókat. Ezáltal pedig könnyebben ragadnak meg bennük az információk, ami tulajdonképpen a beszéd lényege.

A nyilvános beszéd célja, hogy a hallgatóság emlékezzen az elhangzottakra.

Éppen ezért a beszédírók szerint érdemes jól hangzó mondatokat, gondolatokat kiemelni – például hatásszünetek tartásával előtt és utána, illetve ismétlésükkel –, hogy az átadni kívánt üzenet megfelelően célba érhessen. A gyakorlott előadók előszeretettel nyúlnak érzékletes nyelvi képekhez, metaforákhoz – akár a történeten belül is –, amelyek segítségével az egészen absztrakt gondolatokat is képesek közel vinni a hallgatósághoz, ami szintén a mondanivaló megértését segíti.

In medias res

Az internet végtelen információ-zuhatagával turbózott felgyorsult életünkben egyre kevesebb figyelmet vagyunk képesek koncentráltan valamire fordítani. Drasztikusan csökkent az aktív figyelem időtartama. Éppen ezért az előadóknak érdemes egyrészt egy mondatban összefoglalható témával előállni, másrészt élesen a dolgok közepébe vágni. Ide jól illenek azok a kitalált, tesztelt és hangzatos gondolatok, amelyeket szeretnénk, hogy fel tudjanak idézni a hallgatóság tagjai az előadás után.

Megoldás a problémára

A politikai beszédek alapvetően az egyszerű félelem-remény párhuzamra épülnek, amelyet egy skálaként kell elképzelni, és a helyes egyensúly megtalálása a feladat. A politikusok ezek alapján jellemzően két dolgot vázolnak fel: az elkerülendő veszélyeket és saját megoldásaikat, hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a politikai beszédek hallgatósága általában a potenciális szavazókat jelenti.

Az ő támogatásukért zajló harc része a nyilvános beszéd művészete is.

Érdekesség

A világhírű amerikai Time magazin összegyűjtötte a világ valaha elhangzott tíz legjobb politikai beszédét, amely az alábbi előadókat sorolja föl:

  • Szókratész, görög filozófus
  • Patrick Henry, amerikai politikus
  • Frederick Douglass, amerikai mozgalmár
  • Abraham Lincoln, amerikai elnök
  • Susan B. Anthony, amerikai mozgalmár
  • Winston Churchill, brit miniszterelnök
  • John F. Kennedy, amerikai elnök
  • Martin Luther King, amerikai aktivista
  • Lyndon B. Johnson, amerikai elnök
  • Ronald Reagan, amerikai elnök

Összefoglalás

Az Így mondj politikai beszédet címet viselő cikksorozat alapján a politikai retorikáról elmondható tehát, hogy az általános feltételezésekkel ellentétben egyrészt egy komoly kihívást jelentő műfajról van szó, hiszen nem elég a tartalommal foglalkozni. Szem előtt kell tartani a beszéd kontextusát, hangsúlyt kell fektetni a megjelenés legapróbb részleteinek kidolgozására és a legtehetségesebbeknek is rengeteget kell gyakorolniuk a siker érdekében. Másrészt azonban a cikksorozatban említett egyszerű szempontok következetes figyelembevétele mellett bárkiből hatásos és hiteles előadó válhat, ami a retorika igazi célja.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző politológus, a Mindset Politikai pszichológia szakújságírója. Diplomáit 2016-ban a Mathias Corvinus Collegium Közép-Európa Szakirányán és 2017-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. 2017 szeptemberétől New Yorkban él. A Mandiner amerikai politikával foglalkozó újságírója, illetve a Hungarian Human Rights Foundation gyakornoka.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ