Hirdetés

Gyakran halljuk, hogy az ikrek születése egy speciális családi helyzetet teremt. A gyermekek egymással igen szoros kapcsolatban nőnek fel, ismerik a másik minden rezdülését, szinte egy egységként nevelkednek. Sokszor a szülők is egy párosként tekintenek gyermekeikre. De ez vajon előnyt jelent számukra? Az ikrek beszédfejlődése a sajátos nevelkedési körülményekhez alkalmazkodik, mely miatt lemaradás tapasztalható. Ugyanakkor sokszor úgy is jellemzik az ikreket, mint akik különleges készségekkel rendelkeznek, ilyen a titkos nyelv. Hogyan alakulhat ki egy titkos nyelv és egyben késhet a beszédfejlődés? Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk szülőként? Cikkünkből kiderül!

Hirdetés

Másfél-, kétéves korban a legtöbb „egyedül született” gyermek már húsz-huszonöt szavas aktív szókinccsel rendelkezik. Ikrek esetében azonban más a helyzet. A passzív szókincsük ugyan megegyezik társaikéval, ezáltal pedig ugyanúgy értik a környezetüket, viszont később kezdenek el beszélni. Általában még három-négy esztendős korukban is rövidebb mondatokat használnak, nehezebben fejezik ki magukat, és rosszabbul artikulálnak, mint társaik.

A beszédfejlődés késése összefügg a szimbólumoktól elválaszthatatlan tevékenységekkel, mint például a játék. A két-három évesek életében a szimbolikus játék különleges szerepet tölt be, ilyen a „papás-mamás” vagy a „doktor bácsis”. Mivel az ikrek esetében gondot jelent a szimbólumképzés, így játékaikban is különböznek társaiktól.

A beszédfejlődés rejtélye

A beszédfejlődés késése három szociális okra vezethető vissza. Elsősorban arra, hogy az ikrek születését követően a szülők sokkal elfoglaltabbak, pontosan dupla annyi teendőjük van, mint az egyetlen gyermekről gondoskodó társaiknak. Emiatt mondataik gyakran sietősek, mondandójukat rövidre fogják, és ritkán beszélnek az ikrekkel külön-külön.

Az ikrek szüleinek – feladataik miatt – kevesebb lehetőségük van külön-külön beszélni a gyermekeikkel.

A másik ok a testvérek közötti versengés. Gyakori, hogy a szóhoz nem jutott gyermek félbeszakítja testvére beszédét, közbeszól, megszakítja a beszélgetést. A harmadik ok a leegyszerűsített, titkos nyelv. Az ikrek érzéseikben, gondolataikban és vágyaikban egyaránt hasonlítanak egymásra, ebből adódóan

LEEGYSZERŰSÍTETT NYELVEN IS KÉPESEK KOMMUNIKÁLNI.

Ezt a nyelvet csak ők értik, ami bizonyos körülmények között hasznos, ugyanakkor szociális helyzetben kapcsolatfelvételre alkalmatlan. Mindezek miatt szociális helyzetekben az ikrek hátrányos helyzetbe kerülnek kortársaikhoz képest.

Mitől titkos a titkos nyelv?

Az ikrek speciális nyelvtanulási környezetben nőnek fel. A legtöbb időt egymással töltik, olyan nyelvi környezetben, ahol a másik beszélő nyelvi fejlődése hasonló szinten van. Így lehetőségük nyílik arra, hogy egy egyéni kommunikációs formát alakítsanak ki. Ez a készség visszavezethető arra, hogy az együtt töltött korai években megismerik egymás ritmusát, megnyilvánulásainak tartalmát. Az egyedül felnövő gyermekek elé a felnőttek és idősebb gyermekek megnyilatkozásai fejlettebb tanulási célt állítanak.

Az ikrek helyzete kedvez annak, hogy a gyermekek sokáig használjanak kezdetleges fonetikai, grammatikai és szemantikai alakzatokat. Ennek következtében pedig fennmarad a sajátos interakciós stílus. Az ikrek beszédét gyakran abnormális intonáció és ritmus jellemzik, viszont nem beszélhetünk gyökeresen eltérő nyelvről. A megnyilatkozások jellemzői a környezetben beszélt nyelvek elsajátításáért tett erőfeszítésekkel magyarázható.

AZ IKERPÁROK negyven százalékánál FIGYELHETŐ MEG A „TITKOS NYELV”

valamilyen formában.

A titkos nyelv kialakulása azzal magyarázható, hogy az ikrek már igen korán megismerik egymás ritmusát, megnyilvánulásainak tartalmát.

Az ikernyelv egyik érdekessége az, ahogyan az ikrek „felosztják” egymás között a felnőttek mondanivalójára adott választ. Az ikrek elképesztő gyorsasággal képesek reagálni a testvérük szavaira. Például amikor az anya megkérdezi, melyik mesefilmet nézzék aznap este, az egyikük így válaszol: „Pöttyös”, míg ezt követően a testvére: „Panna”. Gyakran figyelhetők meg olyan párbeszédek is, melyek során a gyermekek egymás hangjaira válaszolnak, ez a külső szemlélők számára könnyen tűnhet egy „titkos nyelvnek”.

Hogyan segíthetünk a szülőként?

A kulcs abban rejlik, hogy a szülőknek önálló individuumként kell kezelniük az ikreket, inkább testvérekként, mint elválaszthatatlan párosként.

FONTOS, HOGY AZ IKREKKEL KÜLÖN-KÜLÖN BESZÉLJENEK A SZÜLŐK,

ami már a kezdetektől következetességet igényel. Tudatosan meg kell teremteni a lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. Ebben a helyzetben nem tudják egymást megzavarni, és könnyebben fejleszthető a beszédük is. Erre remek alkalom lehet az esti fürdetés. Ha egymás után fürdetjük a gyermekeket, lehetőség nyílik a négyszemközti kommunikációra. A hétvégi programokon is különválaszthatjuk őket, egyikük az apával, a másik testvér pedig anyával sétál. Utasítani, kérni és dicsérni, jutalmazni is individuálisan kell a gyermekeket. A szülői interakciók külön-külön hangozzanak el, úgy ahogy a dicséret is. Például: „Sári ülj le az asztalhoz, vacsorázunk” – majd: „Gréti te is ülj le az asztalhoz!” vagy „Köszönöm Sári, hogy ilyen gyorsan leültél. Ügyes vagy Gréti, hogy leültél, ahogy kértem.

Törekednünk kell arra is, hogy a közös tevékenységek során a megkezdett beszélgetést az egyik gyermekkel be is fejezzék, majd azt követően ugyanúgy a másikkal is. Így elkerülhető a másik gyermek közbelépése. Fontos az is, hogy a szülő szünetet tartson a beszéde közben, így a gyermek be tudja építeni a kapott információkat, és meg tudja fogalmazni a következő mondanivalóját.

Az, hogy meddig marad fenn a speciális kommunikáció, számos tényezőtől függ. Például attól, hogy az ikrek mennyit vannak együtt, a felnőttek mennyit foglalkoznak velük külön-külön, óvodásként mennyi időt töltenek a kortársaikkal, külön óvodába járnak-e. Nagyjából három-négy éves korig normálisnak tekinthető az egyedi nyelv fennmaradása. A titkos nyelv későbbiekben való használata sokszor az ingerszegény környezettel magyarázható. Amennyiben négy éves kornál tovább is megmarad, érdemes szakemberhez fordulni.

Felhasznált szakirodalom

Crystal, D. (2003). A nyelv enciklopédiája. 311-312. Osiris, Budapest.

Ranschburg, J. (2009). Az ikrek nyelve. In (szerk.) Ranscburg, J. Szülők könyve – A fogantatástól az iskolakezdésig. Saxum Kiadó.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ