Ilyen egy jó pedagógus – pszichológusokat és pedagógust kérdeztünk

0
Hirdetés

Mely tanárainkra emlékszünk vissza szeretettel? Volt valamilyen közös tulajdonságuk, amelyek igazán jó tanárokká tették őket? Vajon szüleink és mi ugyanazokat a jellemzőket említenénk? Rengeteg kérdés merült fel bennünk is, ezért a témában érintett pszichológusoknak és pedagógusnak is feltettük azt a kérdést, hogy mitől lesz jó egy pedagógus. Hogy mit mond Vekerdy Tamás vagy Jocó bácsi erre a fontos kérdésre, az a cikkünkből kiderül. 

Hirdetés

Emlékezhetünk az iskolaéveinkből olyan tanárokra, akiknek a mondatai, tettei, iránymutatásai vagy figyelme meghatározta a jövőnket. Gyakran azért kedveltünk meg egy tárgyat, mert kedvenc tanárunk tanította, vagy éppen azért utáltuk meg, mert nem szerettük a tanárt. Sok esetben érezhettük, hogy a tanár iránti szimpátiánk mennyire meghatározó.

Nagyon átalakult az utóbbi évtizedekben a pedagóguskép. Szüleink még nagy tudású, szigorú, szerepükből adódóan is tekintélyes tanárokról beszélnek, de manapság már kevésbé ez a kép él a fejünkben, ha tanárainkra gondolunk. Egyre fontosabbá vált a tanároknál a folyamatos fejlődés, hiszen egyes területeken (informatika) már lépést kell tartaniuk a diákokkal, és inkább facilitáló, nem pedig egy minden tudás birtokában lévő tekintély szerepük van. Összességében változtak a társadalmi elvárások a pedagógus szerepével, feladatával, funkcióival és a tőle elvárt viselkedésmintákkal, kompetenciákkal kapcsolatban.

Gimnazisták fejében élő „jó” pedagóguskép

Vajon a mai fiatalság számára mely jellemzők fontosak, hogy felnézzenek és becsüljenek egy tanárt? Egyre fontosabbá vált a diákok szemszögéből való vizsgálódás, hiszen rájöttek, hogy nem passzív szereplők ebben a folyamatban, hanem aktív résztvevői és alakítói is. Egy 2016-os tanulmány (Nikitscher, 2016) magyar gimnazisták körében vizsgálta a jó pedagógus jellemzőit. Legnagyobb egyetértés az élvezetes, figyelemfelkeltő tanítási stílusban és a magas színvonalú szaktantárgyi tudásban volt. Fontos volt még a diákok számára az igazságos értékelés, a tanár felőli szimpátia, hogy bármikor tudjanak kérdéseikkel tanárukhoz fordulni, valamint a fegyelem tartása. Sokak számára fontos volt, hogy fel tudjanak nézni tanárukra.

A kutatásban a gyermek családtagjainak a véleményét is megkérdezték. A közmeglátás itt az volt, hogy egy jó pedagógus magas szakmai színvonalat képvisel, szereti a munkáját és a gyerekeket, jó konfliktuskezelő és fegyelmező. Ezeket követik a széleskörű műveltség, a folyamatos képződés és az előítéletmentesség. Még fontosnak tartották a humorérzéket és a gyermek kultúrája, érdeklődése és otthoni környezete iránti érdeklődést is.

És hogy mit gondolnak a pedagógusok saját szerepükről? Elsősorban a legfontosabbak között jelölték meg a jó viszonyt a tanulókkal, a szaktárgyi felkészültséget, az óravezetési gyakorlatot, a tanulók fegyelmezését, a tantestülettel való jó együttműködést és a szakmódszertani felkészültséget. Ezek mellett a pedagógusmunka értékelésében a tanárok közel háromnegyede számára fontos a diákok és szülők visszajelzése.

Szakértőink válaszolnak

Vajon mit gondolnak manapság a szakértők, melyek azok a jellemzők, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy pedagógus „jó” legyen?

Öt szakembert kérdeztünk meg, akik mindennapjaik során kutatják vagy átélik a fent említett kérdéseket. Válaszadóink között megtalálható klinikai gyermek szakpszichológus, pedagógus, iskolapszichológus, hogy minél színesebb képet kaphassunk a kérdésről.

A válaszok előtt szeretnénk bemutatni a válaszadókat is, hogy olvasóink láthassák, milyen nézőpontból tekintenek a kérdésre. A „Milyen a »jó« pedagógus 5 ismérve?” kérdés megválaszolására kértük a szakembereket és a következő válaszokat kaptuk:

Balatoni József – vagy ahogy mindenki számára ismert – Jocó bácsi, történelem tanár, író, aki könyveiben és blogbejegyzéseiben a pedagógusi élet mindennapjai során megélt történeteit osztja meg. Aki kreativitásával, lelkesedésével és az élménypedagógia eszközeivel színesíti meg diákjai életét.

„A jó pedagógus ismérve: A jó pedagógus szeretetteljes odafordulással van a diákjai iránt, őszintén és elfogadóan kezeli őket. Érdeklődik a diákjai hogyléte, állapota felől, miközben gondot fordít a személyes jó kapcsolat kialakítására is. A szülőkkel megfelelő kapcsolatot alakít ki, folyamatos a kettejük közti kapcsolattartás. Szakmai felkészült, változatos módszereket alkalmaz az órán, a diákok képességeit, hangulatát, érzelmi állapotát, életkorát figyelembe véve. Élvezettel, szeretettel és lelkesen végzi a munkáját, fő célja a diákok folyamatos fejlődése és fejlesztése.”

Balatoni József történelem tanár Joco bácsi világa 2016.04.16. Fotó: Horváth Péter Gyula

Dr. Szabó Éva pszichológus, habilitált egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetemen a SZTE Szociál- és fejlődéspszichológiai Tanszék intézetvezetője és a Magyar Pszichológia Társaság Óvoda- és Iskolapszichológia Szekció elnöke. Szakmai érdeklődése az iskolapszichológia területén belül a tanárok és szülők neveléssel, tanári szerepe és iskolai neveléssel kapcsolatos nézeteire, attitűdjeire fókuszál.

dr. Szabó Éva

Sok kutatás próbált már erre fényt deríteni. Minden esetre az én kutatásaim szerint 25-30 év távlatából is visszatekintve a megkérdezettek arra a tanárra emlékeztek kedvenc tanárként, aki egyszerre voltak nagy tudású, érthetően tanító és közben kiegyensúlyozott és humánus, azaz emberként kezelte a gyereket, tisztelte, segítette őket, miközben figyelt az igényeire is. Úgy vélem, a mai világban, ahol az információk önmagukban sok forrásból megszerezhetők, még inkább felértékelődik a tanárok emberi kvalitása. A diákokhoz való hozzáállás, a rájuk figyelés. Amit még nagyra értékelnek, az a kiszámítható, kiegyensúlyozott viselkedés (érzelmileg). Az értékelésben pedig a reális és korrekt elbírálás a döntő. Azt, és úgy kérje, ahogy tanította, és a teljesítményt értékelje ne a gyerek egyéb jellemzőit. Az én véleményem szerint eben a gyorsan változó világban a módszertani rugalmasság, a kreatív hozzáállás döntő fontosságú lesz.”

N. Kollár Katalin pszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Iskolapszichológiai Tanszék tanszékvezetője. Kutatói érdeklődése kiterjed a tanárképzésre, a tanári pályára, a tanulási stílusokra és szokásokra, valamint a pedagógiai szociálpszichológiára.

dr. N. Kollár Katalin

„Én nem vagyok róla meggyőződve, hogy öt ismérve van a jó pedagógusnak, de ha úgy van feltéve a kérdés, hogy mi az az öt legfontosabb tulajdonság, amit én annak tartok, hát akkor megkísérlem a választ. Ez azért nem könnyű, mert nem minden gyereknek egyformán jó vagy rossz egy pedagógus. Ami szerintem minden jó pedagógusnak sajátja: empátia, jó kommunikációs készség, rugalmasság, változatos módszertani ismeretek, biztos szaktárgyi tudás.”

Vekerdy Tamás klinikai gyermek szakpszichológus, író. Könyveiben rengeteg vitát és kérdést indított iskolarendszerünk működéséről. A tanítás és tanulás problémáit járta körül. Szerves részt vett ki a Waldolf iskola magyarországi megalakulásában és Waldorf-tanárképzés megszervezésében.

Én egyet emelnék ki: a jó pedagógus nevelési paradigmája a gyereket illetően az, hogy: Legyél, aki vagy! Én ehhez foglak hozzásegíteni! (És semmi esetre sem az, hogy: Legyél, akivé én akarlak tenni!) 
De hát a gyerek valaki? Akárhány milliárd ember él a földön, mindnek más a DNS-e és az ujjlenyomata. Miért gondoljuk, hogy ami ezt belülről megszabja, legyen ez a halhatatlan lélek vagy a természeti program, nem más, nem egyéni, nem individuális?
 
Legyél, aki vagy – a kibontakozás lehetőségének megadása a fontos, és teljesen közömbös, hogy a gyermek remekül szerel motort vagy szépen énekel vagy zseniális matematikából, ez mind egyforma érték a többi nyolccal együtt, amilyen útja még lehet az intelligenciában; és ez a lehetőség a boldogulás útja, csak ez a jó az egyénnek és a társadalomnak.
A másik – legyél, akivé én akarlak tenni – a megtöretés vagy ami ennél sokkal jobb, az örök lázadás és szembeszegülés útja agresszióval és/vagy depresszióval.”
Vekerdy Tamás

Felhasznált irodalom:

Nikitscher, P. (2016) Milyen a jó pedagógus? – Elvárások szerepek, kompetenciák az empirikus kutatások tükrében. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, a Család & Gyermekpszichológia rovat vezetője. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója. A pszichológia mesterképzést klinikai és gyermekpszichológia szakirányon végezte az ELTE-n.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ