Hirdetés

Egyesek számára az otthon melegének békéjénél nem is kell több. Távol minden zajtól és tolongástól; minden felesleges stimulust az ajtajukon túl tudni – ez számukra a legfontosabb. Viszont mi van azokkal, akik levegőként igénylik az ingerlést? Egyáltalán mi is az a szenzoros élménykeresés? Beszélhetünk-e biológiai alapokról? Végtére is, mi jellemzi az igazi ingervadászt? Cikkünkből kiderül. 

Hirdetés

„A szenzoros élménykeresés a változatos, újszerű, összetett és intenzív élmények keresésében megnyilvánuló vonás, amelynek jellegzetessége a fizikai, valamint szociális, jogi és pénzügyi kockázatok vállalása” (Zuckerman, 1994).

A fenti definíció magától a szenzoros élménykeresés fogalmának atyjától, Marvin Zuckermantól származik. A delaware-i egyetem professzora munkásságának nagy részét a szenzoros élménykeresés és a személyiség kutatásának szentelte. Eredményei megalapozták azt a feltevést, hogy ingeréhségünk, amellett hogy a környezeti hatások is befolyásolják, biológiai alapokon nyugszik.

A biológiai háttérben egy mono-amino-oxidáz (MAO) nevezetű enzim áll, mely a dopamin, noradrenalin és szerotonin neurotranszmitterek lebontásában játszik fontos szerepet. Ha szervezetünk MAO-szintje alacsony, a fent említett neurotranszmitterek lebomlása is csökken. Ennek folyamán fokozottabb öröm és izgalmi állapot lép fel a szervezetben, melynek hatására az érintett egyén impulzívabbá válik. Magasabb MAO-szint esetén a viselkedésre inkább válik jellemzővé az introverzió és egyfajta gátlásosság. Zuckerman szerint a szenzoros élménykeresők számára sokkal több ingerre van szükség, hogy elérjék szervezetük, idegrendszerük optimális éberségi állapotát. Ebből adódik az is, hogy viselkedésükre inkább az orientációs reakció a jellemző, mely során befogadóbbá válnak az ismeretlen stimulusokra. Az alacsony ingerigényű emberek válaszreakciói ezzel ellentétesek, azaz védekezőek, távol tartva maguktól a nem kívánt és felesleges hatásokat.

Az ingerigény eszköztára – bontsuk építőköveire a fogalmunkat

Zuckerman kutatásainak gyümölcse a Szenzoros Élménykeresés Skála (SSS), mely segítségével elhelyezhetjük az egyént a szenzoros ingerkeresés spektrumán. A személyiségvonás négy különböző dimenzióban árnyalódik, szintén ezek alkotják a skála komponenseit is.

  1. Izgalom- és kalandkeresés (TAS – thrill- and adventure seeking)
    Ezen a skálán elért magas eredmények birtokosai kedvelik és keresik a kihívásokat, élvezettel űznek extrém sportokat és keverednek kockázatot ígérő szituációba. Az alacsony értékkel rendelkezők óvatosabbak – vágyják és igénylik saját nyugalomszigetüket, kerülve a túlingereltséghez vezető helyzeteket.
  2. Élménykeresés (ES – experience-seeking)
    A skálán magas értékét elérő egyének vágynak a különleges, erőteljes élményekre. Ez az igény kiteljesedhet egy izgalmas, borzongató film nézésében vagy akár egy különleges gasztronómiai élményben – a lehetőségek tárházának csak a preferenciák szabhatnak határt. Az alacsony értékkel rendelkezők a velük történteket nem az élményi érték alapján ítélik meg, és nem is ez lesz cselekvésük elsődleges motivációs tényezője. Az ő szempontjaik előbb körvonalazódnak inkább a szükségesség, mintsem a tiszta élvezetszerzés köré.
  3. Gátlásoldás vagy Gátlástalanság (DIS – disinhibition)
    Ez a skála a közösséggel szembeni gátlásossághoz, erkölcsösséghez rendel értéket. A magas pontszám vadságra, impulzivitásra és normaszegő viselkedésre utal, míg az alacsony értékkel rendelkezők inkább olvadnak a környezetükbe és kerülik a szabályszegést.
  4. Unalomra való hajlam (BS – boredom susceptibility)
    A magas értékkel rendelkezők kevésbé tolerálják az unalmat. Az ismétlődő cselekvések, rutinmunka és a megszokott helyzetek az ingerkeresők legfőbb ellenségei, ellenben az alacsony ingerigényűekkel, akik a körkörös, megszokott folyamatokban találják nyugalmukat.

Az ingervadász prototípusa

A kutatók agyi mechanizmusok és viselkedéses megfigyelések nyomán igyekeztek körülírni az ingervadász prototípusát. A szenzoros élménykereső független lélek, aki saját igényeit és szükségleteit előtérbe helyezve manőverezik a hétköznapjaiban. Nem, vagy csak ritkán szorong – extrém körülmények közt is hideg fejjel van jelen a pillanatban. Mivel élvezi a kihívásokat, előszeretettel vállal fizikailag megterhelő, kockázatban gazdag hivatást, hobbit. Fokozottabb fájdalomtűrő képességgel rendelkezik.

Nemcsak a külső, de belső világában is a sokszínűségre törekszik.

Gazdag fantáziavilággal rendelkezik – igazi álmodozó, aki jól teljesít a kreativitást igénylő feladatokon. Az asszimetrikus vizuális ingerek felismerése nem okoz neki gondot, az átlagnál gyorsabban vált a háttér és a figura fókusza között. Az intelligenciatesztek sem okoznak neki különösebb problémát, köszönhetően rugalmas gondolkodásmódjának és a gátlások hiányának. A gátláshiány nem csak ebből a szempontból lehet pozitív – az örömteli pillanatokat sokkal erőteljesebben, kötetlenebbül élheti meg, érzéseit pedig egyszerűséggel kommunikálhatja környezete felé. Viszont a szenzoros élménykeresésnek is van árnyoldala. A körülmények függvényében, a rá jellemző fokozott viselkedéses aktivitás, kockázatvállalás és gátlástalanság növelheti a szenvedélybetegségekre, függőségekre való hajlamot is.

Ne feledjük: mindkét végletnek vannak előnyei és hátrányai! Saját határaink kiismerésével és környezetünk figyelembevételével csökkenthetjük a kellemetlenségek kialakulásának lehetőségét, megóvva így saját jóllétünket is.

Felhasznált szakirodalom:

Carver, C.S., & Scheier, M.F. (1998). Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris.

Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei: Típus-, vonás- és biológiai elméletek. Budapest, Bölcsész Konzorcium.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző a Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakának alapszakos hallgatója, a Mindset Pszichológia szakújságírója és rendezvényszervezője. A Szegedi Pszichológus Hallgatók Egyesületének elnökségi tagja. A Mindset Szeged alapítóinak egyike.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ