Miért élek? Mi az én utam? Merre tartok? Hogyan tudom magam minél jobban megvalósítani? Napjaink egyik fontos jelensége az értelem iránti érdeklődés. Vágyaink, reményeink magasabb szintre helyeződtek át. Miénk tehát a sokszor felszabadító, máskor szorongató felelősség: meghatározni, miként végződik életünk színdarabja.

Autentikus léttel a boldogságért

A boldogság elérése több komponenstől függ. Azt gondolnánk, az életkörülményeink nagyban befolyásolják azt, milyen gyakran, milyen hosszan érezzük magunkat boldognak. Ezzel szemben Sonja Lyubomirsky kutatásai alapján ez a hatás mindössze 10%-ot tesz ki, míg a genetika 50%-ban, a tudatos tevékenységek pedig 40%-ban hozhatók összefüggésbe a boldogsággal. Ha ebbe belegondolunk, elvonatkoztatva az eleve adott tényezőktől, láthatjuk: valójában óriási befolyásunk van a saját boldogságunk vagy épp boldogtalanságunk megteremtésére.

Martin Seligman szerint a boldogság három alappillére

a pozitív érzelem, az elmélyülés, valamint az értelem.

A pozitív érzelmi állapotok alatt a nyugalom, a melegség, az öröm átélését érti, tehát az élet kellemességét hangsúlyozza. Az elmélyülés azt jelenti, képesek vagyunk gyakran a flow állapotába kerülni. A harmadik pillér pedig az értelem, amely olyan cél vagy célok megtalálását foglalja magában, amelyek rajtunk túlmutatnak. Nem csupán a célok jelenléte számít, az is lényeges, érezzük a feléjük való törekvést.

 „A lehetőségek zsarnoksága”

Annak megtalálásához, ami mellett el tudunk köteleződni, a célok túlkínálatával bíró világ felé kell tekintenünk. Hannah Arendt filozófus a

lehetőségek zsarnokságaként” jellemzi a modern időket,

kifejezve ezzel azt, hogy minden tettünkhöz kockázatos döntések meghozatalán keresztül visz az út. A fejlődés érdekében bátran szembe kell helyezkednünk ezzel a sokasággal, hogy végül túlnőhessünk önmagunkon.

Ez sokunk számára óriási terhet, túlzott elvárást jelent. Ismerős lehet az a mardosó érzés: valami többnek kell lennie amögött, mint amit e rövid élet alatt megtapasztalhatunk. Vagy gondolhatunk a sikert követő csalódottságra, a kezdeti eufóriát követő „ez mégsem az” érzésre. Esetleg megállapíthatjuk: hiába fordítottunk célunk elérésére rengeteg energiát, erőforrást, stresszt, túl magas árat fizettünk, ami nem áll arányban a sikerrel.

book-436508_960_720
Életünk során számos forgatókönyv felmerülhet bennünk alternatívaként. Soha nem késő felkutatni, melyik igazán a miénk.

A boldogság egyik fontos útja, ha sikeresen kibontakoztatjuk a saját sorsunkban rejlő lehetőségeket, felelősséget vállalunk azért a küldetésért, amelyet zászlónkra tűztünk. A lehetőség bennünk rejlik, bármelyik életszakaszban járunk is,

soha nem késő felkutatni azt.

Az élet értelmességének keresése segíthet minket abban, az életünk egy deficites aspektusának korrigáljuk, egzisztenciális szorongásunkat csökkentve fejlődést éljünk át. Annak megélése,hogy célunk van, megtaláltuk az utunkat, a pszichológiai jóllét megannyi indikátorával együtt jár, mi több, kutatások támasztják alá: az értelemmel való betöltöttség érzése segíti a stresszel való boldogulásunkat.

Úton lenni

Különösen aktuálissá válik a nagy kérdés átgondolása, amikor bizonytalanok vagyunk, kiesünk a megszokottból, alkalmatlannak érezzük magunkat vagy hiányt élünk át, amikor az életünk szürkévé válik. A krízisekkel, változásokkal való szembesülés, a nehéz döntés, illetve a csalódás szintén előhívja belőlünk az igényt, definiáljuk jövőnk irányát. Életünk értelmét tehát akkor kezdjük el a legaktívabban keresni, ha útelágazáshoz érkeztünk, ha a végére értünk, vagy ha elvesztettük azt. Utunk meghatározásához, érdemes átgondolnunk néhány kérdést, amely közelebb vihet minket a megoldáshoz:

  • Hogyan fejleszthetem ki a saját személyiségemet?
  • Hol van rám szükség?
  • Mit akar tőlem az élet?
  • Mire van szüksége a lelkemnek?
  • Mit szeretnék örökül hagyni?

Nem könnyű, hogy végül megtalálnunk és megvalósítanunk önmagunkat, a szerepeink és a felénk irányuló elvárások mellett. Ám erőfeszítéseink, melyeket ebben az irányban teszünk, rávilágíthatnak az igazán fontos dolgokra.

Végül kirajzolhatjuk rajtunk túlmutató önarcképünket.

A szerző Borbély Lilla, tanácsadó- és iskolapszichológus-jelölt, a Lisznyai Pszicho-Műhely tagja.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ