Hirdetés

Mi alapján hozunk döntéseket? Milyen tényezők és emberek hatnak az ítélkezésünkre? Mikor bízunk meg másokban? Az ítélkezés egy ismert emberi tulajdonság, amely irányt ad a véleményalkotásunknak, következtetéseinknek. Meghatározza, hogy milyenek vagyunk, mint ítélők, és hogy miképpen tudjuk bejósolni, kontrollálni a sorsunkat! Néha azonban veszélyes is lehet az ítélkezés. Cikkünkben kiderül, miért! 

Hirdetés

Amikor saját kompetenciánkat nem érezzük elégségesnek, általában a tanári, szülői és vezetői személyek tanácsaiban bízunk, ha jól akarunk dönteni egy helyzetben. Ahhoz, hogy egy jól kontrollált és strukturált életet tudjunk élni, szükségünk van a helyes ítéletekre. Illetve ahhoz, hogy képesek legyünk jól teljesíteni, nélkülözhetetlen a belső ítélőképesség is. Ez tulajdonképpen a jóllétünk és növekedésünk egyik építőköve.

Interperszonális ítélkezések

Amikor mások szándékait akarjuk megjósolni, gyakran soroljuk be őket olyan előre meghatározott fogalmak alá, amelyek mentén elvileg képesek leszünk megérteni őket. Eközben természetesen olyan véleményekkel is találkozunk, amelyek nekünk nem tetszenek, s ez konfliktusokat szülhet. Ha ugyanis meg akarjuk változtatni társaink véleményét, ők úgy észlelhetik ez, hogy meg akarjuk sérteni autonómiájukat. Peter Senge, társadalomkutató ezt úgy fogalmazta meg:

„Az emberek nem a változásnak állnak ellen, hanem annak, hogy megváltoztassák őket.”

Néha felszabadító, ha nem ítélkezünk

A megfelelő helyzetben az emberi „nem-ítélkezés képessége” felszabadító erővel járhat. Ugyanis a nyitott, előítélet-mentes személy mély kíváncsisággal szemléli a körülötte lévő világot. Saját maga kontrollálja az életét. Autonómiájának köszönhetően szabadon képes a világot felfedezni. Ha birtokoljuk ezt a képességet, tudjuk ítéletek nélkül szemlélni a másik személyt, bizalmat szavazunk neki, megengedjük, hogy az legyen, aki szeretne, azzal támogatjuk, miközben csökkentjük az ellenállását is.

support
Ítélkezés helyett morális támogatás.

A belső, ítéletmentes én

Jellemző az ilyen gondolkodásmódra a teljes empátia, a könyörületesség és a szeretet. Ha a saját magunk és a mások iránti ítélkezést lecsökkentjük, esetleg meg is szüntetjük, képesek leszünk mélyebb szinten megérteni embertársaikat. Ha teljesen elfogadóak, támogatóak vagyunk, jobban fognak értékelni minket. Egy ítéletmentes zónában, nem hozzuk be saját önző reakciónkat, hanem elfogadjuk a másikat, és értelmesen próbálunk megküzdeni a problémákkal.

Egy szótár szerint az ítélkezés definíciója: „Véleményt alkotunk úgy, hogy gondosan megalapozzuk annak hitelességét.” Azért valljuk be, ezt a mindennapokban nem is olyan könnyű megvalósítani. Nincs időnk mérlegelni minden szempontot ahhoz, hogy helyesen ítéljünk. A legegyszerűbb megoldás lehet az, ha nem is akarunk ítélkezni. Inkább csak elfogadjuk a másikat úgy, ahogy van. Gondolataival, cselekedeteivel együtt. Lehet, hogy ha nem nyaggatjuk, magától megosztja velünk, miért is viselkedik úgy, ahogy. Persze erőteljes érzelmek esetén nehéz racionálisnak maradni, de nem lehetetlen.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ