Hirdetés

Victor Gruen amerikai építész alkotta meg a bevásárlóközpontok építészetének alapjait. Arra a feltevésre alapozta a plázák szükségességét, hogy a bevásárlás sokak számára élvezetes tevékenységnek számít. Szerinte a plázáknak a vásárlási lehetőség mellett rekreációt, feltöltődést biztosító helyeknek kell lenniük.

Hirdetés

Egy hely környezetpszichológiai értékelése attól függ, hogy mennyiben tudja kielégíteni a tér használóinak szükségleteit és aktivitási igényét. A plázák számos szabadidő eltöltési, pszichológiai és társas igényt elégítenek ki. A látogatók számára fontos, hogy a belső tér szervezett, igényesen karban tartott, megfelelően világos, zöld növényekkel ellátott, biztonságos, tiszta legyen; legyenek benne gyalogos közlekedési lehetőségek is.

Könyezetpszichológiai szempontból egy erős kölcsönkapcsolat feltételezhető az épített környezet és a benne zajló viselkedés között:

a környezet jellegzetes, jól meghatározható, stabil viselkedésmintázatot indukál.

A plázaépítészet egyik alapja az is, hogy a tereket úgy alakítsák ki, hogy az már önmagában szabályozza a vásárlók, látogatók viselkedését. Erre legegyszerűbb példa az üzletek és árucikkek elrendezése: a mindennap szükséges árucikkeket forgalmazó üzleteket könnyen hozzáférhetővé kell tenni, például a földszinten. Ezzel szemben az olyan árukat, amelyeket több boltban is be lehet szerezni vagy nélkülözhetőnek számítanak, már elhelyezhetnek nehezebben megközelíthető helyeken is, hogy a vásárlót az utánajárás alatt minél több impulzus, fogyasztói nyomás érhesse.

A bevásárlóközpontok ambivalenciája

A bevásárlóközpontok köztér jellegük miatt ellentmondásokban gazdagok. Sok különbözőség jellemzi őket, ilyen a kontroll és a magánszféra összeférhetetlensége. A bevásárlóközpontok kettősségéhez hozzátartozik, hogy a pihentetés és a túlterhelés is megjelenik a plázákban. A plázatervezők törekvése az is, hogy egy barátságos, otthonos környezetet alakítsanak ki a látogatók számára. Ez az elképzelés viszont ellentétben áll a kontrollal, ugyanis a plázalátogatók nem tehetik egészen magukévá a teret.

A társas magány egyik formája: a bevásárlóközpontokban kedvelt időtöltés mások viselkedésének, aktivitásának megfigyelése. Ugyanakkor az elszigeteltség érzése mellett folyamatosan fennáll a szociális interakciók lehetősége.

A pláza mint kedvenc hely?

A kedvenc helyeink helyreállító (restoratív) tulajdonsággal bírnak. Kedvenc helyet élményeink alapján választunk. Ezek a terek nemcsak a pihenést szolgálják, hanem izgalmat és élvezetet is jelentenek számunkra.

A kedvenc helyen töltött idő feltölt és biztonságot ad, a hangulat optimálissá válik. Kedvenc hely rövid és hosszú távon fontos az önszabályozás és az érzelem szabályozás szempontjából. A restoratív tulajdonságot az alábbiak együttese teszi lehetővé:

  • Távollét a mindennapi, megszokott társas közegtől.
  • Gyönyörködtetnek a hely impulzusai, hangjai, fényei. Az ott tapasztaltak a legkisebb megerőltetés nélkül is lekötik a személy figyelmét.
  • Kiterjedtség jellemzi, mert a környezet egységes, de mégis különböző és rengeteg felfedezni valót rejt magában.
  • Illeszkedés a személy igényeihez és állapotához.

Miért szeretnek a fiatalok plázába járni?

Gyerekekről és serdülőkről szóló adat alapján a fiatalok mindennapi aktivitásainak 19-30 százalékát teheti ki az együtt vagy társaságban való lógás, céltalannak tűnő időtöltés. A serdülők tehát életkori igényeik változásának megfelelően vágynak az olyan terekre, ahol egyedül lehetnek, ugyanakkor társas interakciókat is átélhetnek.

A pláza átmeneti térként is funkcionál: a fiatalok számára szimpatikus lehet a bevásárlóközpontok biztonsága és a külvilágtól, valóságtól való pozitív irányú eltérése. Azok a fiatalok keresik helyszínként előszeretettel a plázákat, akik elidegenedést élnek meg az iskolától és családjuktól. Ebben az átmeneti térben konfliktusoktól mentesen, semleges környezetben lehetnek, ahol társas kapcsolatokat is kialakíthatnak.

A pláza árnyoldala, avagy a fogyasztói befolyásolás és problémaviselkedések

A bevásárlóközpontok, ahogy a név is mutatja, a vásárlás igényének kielégítését célozzák meg, ám ettől eltérő módon elsődlegesen társas igényeket elégítenek ki. A vásárlás sokadrangú cél lehet a látogatók számára. Ezt alátámasztja, hogy a fogyasztói magatartás vizsgálata során kimutatták, hogy a vásárlások többségét nem egyedül végzik az emberek. Csoportos vásárlás során az egyének több időt töltenek a boltokban és magasabb értékben is vásárlónak, mint ha egyéni vásárlóként érkeznének.

Ezáltal a plázák társas mivolta a fogyasztás növelését is szolgálja.

A plázák nem tekinthetőek problémamentes övezeteknek. A fiatal populációnál például jelentős lehet a droghasználat a plázákban. Valamint közvetetten a plázák idilli, fogyasztói világa is káros hatást gyakorolhat. Azon fiatalok számára, akik sokat nélkülöznek a mindennapok során, irreális vágyaknak és igényeknek is táptalajt adhat a plázák csillogó világa. Számukra a legtöbb árucikk elérhetetlennek bizonyul, nem tudnak vágyaik beteljesülni, ezért belső feszültséggel telítődnek. Ez pedig megfelelő megküzdési stratégiák hiányában akár önkárosító vagy más problémás egészségmagatartáshoz, (drog, alkoholfogyasztáshoz), akár kriminális cselekedetekhez is vezethet.

Ahogy az éremnek is két oldala van, a plázák esetében is beszélhetünk tehát pozitív és negatív hatásokról. A bevásárlóközpontok látogatóinak magas száma például hasznos információk széles körű terjesztésére is alkalmas lehet. A fiatal korosztály droghasználati szokásait és más szenvedélyproblémáit figyelembe véve pedig akár az egészségpszichológiai intézkedések színtereivé is válhatnának a plázák.

 

Felhasznált szakirodalom:

Dúll A., Demetrovics Zs. (2009). A bevásárlóközpontok környezetpszichológiai ambivalenciái. Korunk, 3(12), 39-46.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző viselkedéselemző, a Mindset Szeged csapatának egyik alapítótagja, szakújságírója és rendezvényekért felelős munkatársa. Pszichológia mesterszakos hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon. Tanulmányai mellett hátrányos helyzetű gyermekek mentorálásával foglalkozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ