Vajon felnőttként is képesek lehetünk új idegsejteket termelni? Sokáig az a szemlélet uralkodott a neurológusok körében, hogy az új agysejtek keletkezésének időszaka, vagyis a neurogenezis, az egyedfejlődés korai szakaszához köthető. A legújabb kutatások azonban egészen más irányba mutatnak. Nemcsak felnőtt agyunk megújulási képességét kell újragondolnunk, hanem saját szerepünket is benne. Vajon milyen mértékben tudjuk irányítani a neurogenezist, mit tehetünk a folyamat serkentéséért? Cikkünkből kiderül.

Azt már régóta tudjuk, hogy a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő hippocampus kiemelt jelentőségű agyterület. Szerepet játszik a tanulás, az emlékezés, a hangulat és az érzelmek szabályozásában. Ezek mellett viszont van még egy fontos funkciója: a felnőtt agy azon struktúráinak egyike, ahol új idegsejtek képződhetnek. A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy

az új idegsejtek kiemelt szerepet játszanak a tanulásban és az emlékezésben.

Állatkísérletek azt bizonyítják, hogy ha gátoljuk az agyban az új idegsejtek képződésének folyamatát, akkor bizonyos emlékezési képességek is gátlás alá kerülnek. Ezek a sejtek segítségünkre vannak abban, hogy időpontot kapcsoljunk emlékeinkhez és segítenek megkülönböztetni a nagyon hasonló emlékeket. Hasznukat vesszük például, amikor ismeretlen környezetben kell tájékozódnunk, vagy amikor nincsen bérelt helyünk, mégis minden nap meg kell találnunk az autónkat ugyanabban a parkolóházban.

Hogyan termeljünk új idegsejteket?

Dr. Sandrine Thuret a londoni King’s College vezető neurológusa, a neurogenezis területének szakértője. Kutatásaiban azt igyekszik feltárni, hogy mely tényezők segíthetik az új idegsejtek kialakulását, illetve melyek gátolhatják ezt a folyamatot. Eredményei azt mutatják, hogy

életvitelünk, szokásaink, táplálkozásunk és hangulatunk is hatással lehet a neurogenezisre.

A tevékeny életmód, a tanulás, az új ismeretek elsajátítása fellendíti az idegsejtek képződését. Ugyanez elmondható a kiegyensúlyozott szexuális életről, a sportok közül pedig kifejezetten a futással találtak összefüggést. A fokozott stressz és az alvásmegvonás viszont gátolják a hippocampus idegsejttermelő kapacitását. A hangulati állapotunk és bizonyos gyógyszerek is hatással lehetnek a folyamatra. A vizsgálatok azt mutatják, hogy depressziósoknál kisebb mértékű ez a jelenség, amikor azonban antidepresszánssal kezdték kezelni a pácienseket, akkor nemcsak a depresszió tünetei enyhültek, hanem újra fellendült a neurogenezis is.

Egy elmés recept

Étrendünk megreformálásával is serkenthetjük az új neuronok létrejöttét. A téma kutatói azt találták, hogy húsz-harminc százalékos kalóriacsökkentés fokozza a neurogenezist, sőt az időszakos koplalás, valamint az étkezések közötti idő növelése is. Bizonyos tápanyagok kifejezetten jó hatással vannak agyunk ezen funkciójára. Ezek közé tartoznak az étcsokoládéban és az áfonyában is található flavonoidok. Ilyen összetevők még az omega-3 zsírsavak is, amelyeket például lazac vagy tojás fogyasztásával vehetünk magunkhoz. A magas telített zsírtartalmú étrend viszont negatív hatással van a neurogenezisre.

A rágás, a ropogós ételek fogyasztása serkenti a neurogenezist.

Köztudott, hogy az alkoholos italokban található etanol szintén káros lehet az agyműködésünkre. Ám nem feltétlenül kell lemondania a mértéktartó alkoholfogyasztásról annak sem, aki tudatosan szeretne odafigyelni az agysejtjeire. A vörösborban található rezveratrolról kimutatták, hogy elősegíti a neuronok fennmaradását. Még egy érdekesség: a legfrissebb tanulmányok szerint az élelmiszerek textúrája is kapcsolatban áll az új idegsejtek születésével. Míg a puha ételek rontják, a pépesítést, vagyis rágást igénylő ropogós ételek beindítják a folyamatot. Kiváló agyserkentő vacsora lehet például egy könnyű tonhal steak ropogós salátával, mellé egy pohár minőségi vörösborral, desszertnek pedig egy szelet áfonyás csokoládétortával. Agyunk idegsejttermelő funkciójára tehát tudatosan is hatással lehetünk. Noha az idő előrehaladtával a neurogenezis sebessége fokozatosan csökken, mégis úgy tűnik, egész életünket végigkíséri. Szellemi frissességünk receptjéről egyre többet tudunk, rajtunk is áll, milyen hozzávalókkal próbáljuk megőrizni vagy akár serkenteni azt.

 

Felhasznált irodalom:

Anacker, C., Cattaneo, A., Musaelyan, K., Zunszain, P. A., Horowitz, M., Molteni, R., … & Thuret, S. (2013). Role for the kinase SGK1 in stress, depression, and glucocorticoid effects on hippocampal neurogenesis. Proceedings of the National Academy of Sciences110(21), 8708-8713.

Anacker, C., Zunszain, P. A., Cattaneo, A., Carvalho, L. A., Garabedian, M. J., Thuret, S., … & Pariante, C. M. (2011). Antidepressants increase human hippocampal neurogenesis by activating the glucocorticoid receptor. Molecular psychiatry16(7), 738-750.

Stangl, D., & Thuret, S. (2009). Impact of diet on adult hippocampal neurogenesis. Genes & nutrition4(4), 271-282.

További forrás itt tekinthető meg.

MEGOSZTÁS
A szerző viselkedéselemző, az ELTE végzős mesterszakos hallgatója klinikai- és egészségpszichológia szakirányon. Az Élet & Pszichológia rovat szakújságírója, a Pszichológus Szemmel rovat társalapítója. 2013 óta az ELTE Kortárs Segítő Csoport keretein belül foglalkozik kortárs tanácsadással, illetve 2016 óta a BME HSZI Hallgatói Tanácsadási Osztályának is kortárs segítő munkatársa.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ