Hirdetés

Mélyen gyökerezik bennünk az a gondolat, hogy minél többet és keményebben dolgozunk, annál jobb eredményt érünk majd el. De mi van akkor, ha valójában pont a kevesebb munkával lehetünk eredményesebbek? Több helyen úgy találták, hogy a négynapos munkahét bevezetésével növekedett a munkavállalók teljesítménye és javult a munkahelyi elégedettség. Meglepő, de valljuk be: jól hangzik! Olvasd el legújabb cikkünket, ha szeretnél többet megtudni a témáról!

Hirdetés

A négynapos munkahét gondolata először egy amerikai szakszervezeti vezető, Walter Reuther fejében fogalmazódott meg az 1950-es években. Ötlete azonban nem igazán talált kedvező fogadtatásra, különösen a vezetők körében nem. Azóta eltelt több évtized, és ha kritikus szemmel körbenézünk magunk körül, azt láthatjuk, hogy Reuther elképzelésének még csak a közelébe se kerültünk. A technológiai fejlődésnek köszönhetően 24 órában elérhetőek vagyunk, ami igazán remek dolog tud lenni, de bőven van hátulütője is. Ha a főnökünk hív, még akkor is azonnal felkapjuk a mobilunkat, ha épp a síliftben ülünk vagy a nagyinál kanalazzuk a vasárnapi húslevest, és legyünk őszinték, hétvégén is legalább kétszer ránézünk az e-mailjeinkre – csak a biztonság kedvéért, ugye? A rendszeres túlórázás sokaknak magától értetődő, természetes dolog, még akkor is, ha igencsak szerény fizetéssel honorálják az elvégzett munkát. Lassan második otthonunkká válik a munkahelyi asztalunk, pedig a legfrissebb kutatások szerint sokkal okosabb lenne, ha csökkentenénk a munkában töltött idő mennyiségét.

K. Anders Ericson pszichológus több vizsgálattal bebizonyította, hogy

az emberek körülbelül 5 órán keresztül képesek koncentráltan dolgozni.

Ha ennél sokkal többet követelünk meg tőlük, nagy eséllyel érjük el, hogy különféle káros szokásokat vegyenek fel, hogy bírják az erős terhelést. Ez hosszú távon óhatatlanul minőségi romlást fog eredményezni, és végül a normál teljesítményt sem fogják tudni produkálni a dolgozók. Ez a hatás gyerekeknél is megfigyelhető: egy amerikai kutatásban azt találták, hogy azok a diákok, akik csak négy napot jártak iskolába jobb eredményeket értek el, mint azok, akik öt napot töltöttek tanulással. A matematika teszteken 12 százalékkal, az olvasási feladatokban 6 százalékkal teljesítettek jobban.

A négynapos munkahetet és a rugalmas időbeosztást elsősorban azért vezették be a legtöbb munkahelyen, hogy ne veszítsék el azokat a tehetséges, és a vállalat számára értékes nőket, akik gyermekvállalást terveztek a jövőben. Egyre több forrásból kerül megerősítésre, hogy a munkavégzés ilyen formája nemcsak a kisgyermekes anyukák számára, hanem mindenkinek előnyös. Jason Fried, a Basecamp szoftverfejlesztő vállalat CEO-ja a New York Timesnak adott interjújában elmondta, hogy a cégnél bevezetett négynapos munkahét eredményeképp megnőtt a munkahelyi produktivitás szintje.

„Négy nap alatt sokkal jobb munkát végeztek, mint öt alatt”

– árulta el Fried. Hogyan lehetséges ez? Ha belegondolunk, van benne logika: ha kevesebb időnk van dolgozni, azzal együtt kevesebb lesz az elvesztegethető időnk is. Nem fogunk félórás, csak tízperces kávészüneteket tartani (aminek egyébként pozitív hatásairól már korábban írtunk), ritkábban nézünk fel Facebookra, és az aktuális híreket, pletykákat is inkább munkaidő után beszéljük meg kollégáinkkal. És legfőképpen, ha rövidebb munkahéttel kell számolnunk, jobban priorizáljuk és fókuszálunk az előttünk álló feladatokra. Fried azt is elmondta, hogy ezzel a módszerrel könnyebbé vált az új tehetségek bevonzása és az értékes régiek megtartása – nőknél és férfiaknál egyaránt.

A Treehouse, online technológia kurzusokat oktató vállalatnál is a négynapos munkavégzés a bevett szokás 2006 óta. Ryan Carson cégvezető filozófiája szerint az emberek heti 40 órás munkára való kényszerítése közel áll a kínzáshoz. Carson egy interjúban így fogalmazott: „Itt a cégnél alapvetően nevetségesen jó gondját viseljük a munkatársaknak, mert hiszünk abban, hogy ez így helyes.”

Ez igazán csábítónak hangzik, de rögtön sokkal szkeptikusabbá válunk, ha ezt hazai környezetben képzeljük el. Nos bármilyen meglepően is hangzik, de

már Magyarországon is van olyan cég, ahol kipróbálták a négynapos munkavégzést – és bevált!

A szegi székhelyű, egyedi kivitelezésű fakerítéseket és korlátokat kézzel készítő Nyakigláb Kft. ügyvezetője azután szánta rá magát a változtatásra, miután felmérte, hogy a dolgozóknak rengeteg hivatali elintéznivalójuk volt, amint kénytelenek voltak munkaidőben megtenni. A négynapos munkahéttel ráadásul még a pénteki rezsit is megspórolják, ami jelentős megtakarítást jelent a cégnek. Mindezeket mérlegelve álltak át arra, hogy a heti 40 órát nem ötször nyolc órában, hanem négyszer tízben dolgozzák le. Kipróbálták, és az alkalmazottak hamar megszerették ezt a munkarendet. Az új rendszer érezhetően erősítette a dolgozók ragaszkodását a céghez, a családi életük is tervezhetőbbé vált és mivel gyakorlatilag minden hétvégéjük hosszú hétvége lett, így mindenre jut elegendő idejük.

A négynapos munkahétnek azonban vannak bizony buktatói is. A legnagyobb kihívás vele kapcsolatban az, hogy igazán

csak akkor tud hatékonyan működni, ha mindenki részt vesz benne.

Máskülönben sokan vonakodva állnának hozzá, aminek legfőbb oka a FOMO (fear of missing out) jelenség, vagyis az attól való félelem, hogy valamiből kimaradunk. Ez lehet akár egy izgalmas projektről való lecsúszás, a főnökkel való személyes találkozás elmulasztása vagy egy fontos információról való lemaradás. Értelemszerűen a négynapos működésre való átállás sokkal könnyebben megvalósítható egy kis létszámú startupnál, mint egy nagyvállalatnál vagy szolgáltatónál. A fentiekből kétség kívül kiderül, hogy különösen manapság célszerű lenne megfontolni a négynapos munkavégzésre való átállást. Egyre gyakrabban olvashatunk a munka és magánélet egyensúlyának fontosságáról, a korai kiégés veszélyéről vagy a munkahelyi stressz káros hatásairól – mindezeket nagyban segítené az, ha csak négy napot töltenénk bent a munkahelyünkön. Szóval kedves cégvezetők, igazgatók, fontoljátok meg a dolgot, az olvasottak alapján érdemes lehet elgondolkodni rajta!

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés
FORRÁSPeggy Drexler
MEGOSZTÁS
A szerző az ELTE pszichológia szakán szerzett viselkedéselemző diplomát, jelenleg a BME munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2017-ben szerzett közgazdász diplomát kereskedelem és marketing szakon. A Mindset Pszichológiai Szaklap Karrier&Gazdaság rovatának szakújságírója.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ