Hirdetés

Ha nyár, akkor nyaralás, ha nyaralás, akkor pihenés, ha pihenés, akkor boldogság – legalábbis papírforma szerint. Mégis talán mindenkivel megesett már, hogy egy hosszabb-rövidebb szabadságolást követően, kissé elgyötörten azon gondolkodott, mitől fáradt el ennyire? Miért lehet az, hogy minden igyekezetünk ellenére a nyár sokszor nem a pihenés és kikapcsolódás ideje? Tudunk még egyáltalán „jól nyaralni”?

Hirdetés

Egy átlagos munkahelyen dolgozó fiatallal beszélgetve könnyen tapasztalhatjuk azt, hogy nyári terveinek listája olyan hosszú, hogy szeptemberig egy kávészünetet is csak sietve tud beiktatni. Hétköznap munka, hétvégén leány-vagy legénybúcsúk, esküvők, keresztelők vagy csak egy strandozás a barátokkal – máris eltelt egy hét a tizenkettőből. Amikor pedig kiszállunk a mókuskerékből néhány napra, gyorsan elutazunk valahová, ahol maradunk ameddig időnk és pénzünk engedi, így könnyen megeshet, hogy munkakezdés előtt egy nappal térünk haza és

igyekszünk munkaképes állapotba kerülni.

Miért fáradunk el a szabadság alatt?

Mint minden mást, a nyaralást is lehet jól és rosszul is csinálni. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány dolgot, amit érdemes elkerülni, ha nem szeretnénk kimerülten munkába állni a szabadságot követően:

  • Túl sok terv, túl kevés idő

A munkával töltött egyforma hétköznapok során az ember pihenésre és szabadságra vágyik, így gyakorta tervez előre programokat. Olykor ez a korai szervezkedés olyan bőséges, hogy mire észbe kapunk, már minden szabad percünket betábláztuk, akár hetekre. Így fordulhat elő az, hogy a szabadságolás időszakára hagyjuk a ház nagytakarításától a kerítésfestésen át a nagymama látogatásáig mindent – éppen csak pihenni nincsen már időnk.

A nyaralás során igyekezzünk meglátni a számunkra valós értékeket, amikből töltekezhetünk.
A nyaralás során igyekezzünk meglátni a számunkra valós értékeket, amikből töltekezhetünk.
  • Hamis remények

A szabadságra tudattalanul is készülünk, vagyis ha nem is mondjuk ki, sokszor úgy hihetjük, hogy a nyaralás alatt majd rendezzük sorainkat, helyreállítjuk kapcsolatainkban. Julie Brines szociológus szerint a vakációról szeretjük azt gondolni, hogy ott, vagy azt követően valami új kezdődik. Ezzel tápláljuk azt a hamis reményt, hogy gondjaink megoldódnak, ha kipihenjük magunkat. Ám a tapasztalatok szerint a nyaralásból hazatérve sok esetben csak szomorúbbak leszünk, mert előzetes feltevéseinkben csalódnunk kell, ráadásul a könnyű megoldás reménye is elszáll. A professzor asszony véleménye szerint ennek tudható be, hogy a válások száma augusztusban erőteljesen megnövekszik.

  • Nem nekünk való társaság

Előfordulhat, hogy nyári vakációnk részét képezi a „kötelező körök lefutása”, vagyis ha egész évben nem találunk időt arra, hogy egykori barátokkal találkozzunk, vidéki rokonokat látogassunk, akkor a szabadság idejéből áldozunk arra, hogy egy kis időt együtt töltsünk velük. Mégis ezeket a találkozásokat sokszor stresszesnek éljük meg, aminek egyik lehetséges oka, hogy (Holmes és Rahe, 1967 szerint) bármilyen esemény terhes lehet számunkra, ami nagymértékű alkalmazkodást igényel. Márpedig egy családtagokkal, régi barátokkal vagy akár csak nem túl közeli ismerősökkel töltött hosszabb nyaralás jócskán igényli, hogy mások igényeihez is igazodjunk, kompromisszumokat kössünk.

Érdemes tehát mérlegelnünk, hogy kikre áldozzuk szabadságunkat,

illetve hogy ha valakivel kötelességből találkozunk, akkor valóban pihentető-e számunkra az együtt töltött idő.

  • -Nem nekünk való program

Mint az élet szinte minden területén, úgy a nyaralásban is fontos az önismeret. Ha alapvetően visszahúzódó, nyugodtabb életstílust kedvelő emberek vagyunk, akkor ne egy egyhetes, bulizós fesztiválon várjuk a feltöltődést. Ugyan így, ha örökmozgók vagyunk, ne a hetekig tartó vízparti napozástól reméljük legjobb nyári élményeinket. Fontos, hogy tisztázzuk előre. hogy párunknak, barátainknak, családunknak milyen tervei vannak az együtt töltött nyaralással kapcsolatban, és

beszéljük meg, hogy ki mire vágyna valójában.

A vakáció tudománya

Felismervén a fenti problémákat, számos kutatás foglalkozott már a nyaralás és a valódi pihenés mibenlétével. Bizonyított tény, hogy a vakációt követően általánosan magasabb a jóllét szintünk, mint a nyaralást megelőzően. Megállapítható továbbá, hogy a családi nyaralások igazán boldog pillanatainak közös jellemzője, hogy minden tag örömét leli az aktuális elfoglaltságban, a gyerekek pedig jellemzően feloldódnak az éppen végzett cselekvésben (akár a szülő bevonódása nélkül). Arról, hogy milyen hosszú egy ideális nyaralás még nem született mindenki által elfogadott álláspont. Többen abban hisznek, hogy egy hosszú, heteken át tartó vakáció a leghasznosabb, mert ilyenkor tudnak teljesen elszakadni a munkától és ezáltal lazulnak el igazán, míg mások a több rövid, néhány napos kikapcsolódásra esküsznek. Mint láthatjuk, az önismeret az élet ezen területén is nélkülözhetetlen, ám a jó hír az, hogy kevés olyan kellemes kísérletnek vethetjük alá magunkat, mint az, hogy kiderítsük, milyen a legpihentetőbb nyaralás számunkra!

Hirdetés
FORRÁSFelhasznált irodalom
MEGOSZTÁS
A szerző diplomás viselkedéselemző, a Károli Gáspár Református Egyetem klinikai-és egészségpszichológiai specializációján mesterszakos hallgató. A Mandiner újságírója, a Psychologica Hungarica Caroliensis munkatársa, a Mindset állandó szerzője, valamint a budapesti Pszicho-Kávéház rendezvényszervező csapatának tagja.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ