Hirdetés

Az orvostudomány fejlődésének hatására mára már igen sokat tudhatunk a várandósságról, azonban a sporttal való összefüggésében mégis számos ellentmondás között kell eligazodnunk. Sokszor találkozhatunk korábban rendszeresen sportoló kismamákkal, akik rögtön felhagytak a mozgással, amint kiderült, hogy babát várnak. Vajon ez a legcélszerűbb megoldás? Mire kell figyelni a várandósság alatti edzések során, és milyen hatással lehet ez a kismamára és a babára egyaránt? Cikkünkből kiderül.

Hirdetés

Időről időre egyre több nemzetközi vizsgálat bizonyítja, hogy a várandósság alatti sportolás nemcsak, hogy biztonságos, de számos hosszú távú pozitív hatása lehet. Mind a kismamára, mind pedig a magzatra, mely tovább folytatódik kisgyermek- és felnőtt korban is.

A rendszeres testmozgás eredményeképp szignifikánsan csökken a preeclampsia, a magas vérnyomás, illetve a terhességi cukorbetegség előfordulási valószínűsége, valamint a spontán vetélések és a koraszülések száma is kevesebb. A fitt kismamák esetében rövidebb a szülés utáni felépülési időszak, korábbi formájukat is hamarabb nyerik vissza, illetve a gyermekágyi depresszió jelenségére is jótékony hatással van.

Sporttal a depresszió ellen?

A várandósság, a szülés és az újszülött gondozása a köztudatban csodálatos eseményként él, az epidemiológiai kutatások eredményei mégis azt mutatják, hogy a pszichiátriai betegségek kockázata ebben az időszakban megnő. A prenatális depresszió prevalenciája 5–20 százalék közé tehető, míg a post partum, avagy szülés utáni depresszió a nők 10–19 százalékát érinti. A tünetek már a várandósság ideje alatt megjelenhetnek, és befolyásolhatják a szülés utáni depresszió kialakulását is. A kockázati tényezők között tartják számon a korábban előforduló depressziót, a korábbi terhesség ideje alatt jelenlevő depressziót, az érzelmi instabilitást, a társas támogatás hiányát, a stresszes életeseményeket, az anyai szorongást, valamint az alacsony szocioökonómiai státuszt. Habár a depresszió diagnosztizálása esetén ilyen esetben a gyógyszeres kezelés a leggyakoribb, érdemes azonban más típusú beavatkozások vizsgálata is.

A madridi egyetem kutatói 124 kismama bevonásával tanulmányozták a sport jótékony hatását a depresszióra. A vizsgálati személyeket testedzést végző és kontrollcsoportokra osztották. A testmozgás itt heti háromszori 60 perces edzést jelentett, amely a következőképpen oszlott meg: 10 perc bemelegítés, 5 perc séta, 5 perc könnyű nyújtás, 25 perc aerob terhelés, 10 perc erősítés, 5 perc koordinációs és egyensúlyfejlesztő gyakorlatok, illetve 5-10 perc nyújtás és relaxáció.

Az eredményeik azt mutatják, hogy a terhesség 38-ik hetében, illetve 6 héttel a szülés után a depresszív tüneteket mutató várandós kismamák száma

szignifikánsan alacsonyabb a testedzést végző csoportban,

mint a nem sportoló társaik között. Korábbi kutatásokkal összhangban pedig elmondható, hogy a várandósság alatti testmozgás csökkentheti a depresszív tünetek előfordulását a kockázati csoportba tartozó kismamák esetében.

A szakemberek leginkább a kimondottan kismamáknak tartott órákat ajánlják.

Mennyi és milyen mértékű testmozgás tekinthető még biztonságosnak?

Noha ez a kérdés számtalanszor elhangzik, mégsem létezik egy mindenki számára ideális útmutató. Dr. Sobel Gábor, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika adjunktusa hangsúlyozza, hogy a várandósság alatti sport esetén mindképpen

szükséges szem előtt tartani a terhességgel járó anatómiai és élettani változásokat.

Javaslata szerint a már korábban is rendszeresen sportoló hölgyek a terhesség első időszakában az addigi edzésteljesítményüket annak 40 százalékára csökkentsék, a második trimesztertől ez azonban fokozatosan 60 százalékig emelhető. Az adjunktus mindezek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a testmozgás során a pulzusszám nem emelkedhet 140 fölé, mert az veszélyeztetheti a magzatot. Az intenzitás helyes meghatározására a beszéd tesztet ajánlja: a kismama olyan mértékben sportoljon, amikor még normálisan tud beszélni. Komplikációmentes várandósság esetén a kismamáknak legalább heti háromszor 30–45 percet ajánlott mozgással tölteniük, amely lehet akár gyaloglás, úszás, kerékpározás, illetve különböző kismamáknak tartott csoportos órák, javasolja a szakember.

Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy előfordulhatnak olyan kórképek és helyzetek a várandósság alatt, amikor nem ajánlott a sportolás. Például az extrém fokú magas vérnyomás vagy az extrém elhízás és soványság esetében, de szédülés, magzatvízszivárgás, mellkasi vagy alsó végtagi fájdalom esetén is érdemesebb felhagyni a mozgással. A legcélszerűbb tehát folyamatosan konzultálni kezelőorvossal mind a saját, mind pedig a magzat egészségének megőrzése érdekében.

Irodalomjegyzék:

Dr. Kovácsné Dr. Török, Zs. (é.n.). Szüléshez társuló pszichitáriai zavarok, különös tekintettel a gyermekágyi lehangoltság témakörére.

Kiss- Bódi, B. (2018). Hogyan sportoljunk a várandósság alatt? Semmelweis Hírek.

Moyer, C., Roldan Reoyo, O. & May, L. (2016). The Influence of Prenatal Exercise on Offspring Health: A Review. Clin Med Insights Womens Health, 9, 37-42.

Vargas-Terrones, M.Barakat, R.Santacruz, B.  et al (2018). Physical exercise programme during pregnancy decreases perinatal depression risk: a randomised controlled trial. 

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző viselkedéselemző, a Mindset Sportpszichológia rovatának szakújságírója. Jelenleg az ELTE klinikai- és egészségpszichológiai mesterképzésének hallgatója, a Ferencvárosi Torna Club Szinkronúszó szakosztályának edzője.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ