Hirdetés

A kommunikáció szerves része létünknek. Mindenki szeretne jó kapcsolatokat ápolni a számára fontos személyekkel, odafigyelést és megértést kapni. Kapcsolataink minősége és sikeressége is függ attól, hogy hogyan tudjuk kifejezni önmagunkat és képesek vagyunk-e megérteni a másik személyt.

Hirdetés

Dr. Thomas Gordon amerikai származású pszichológus munkássága során főként a kommunikációval és a konfliktuskezelés területével foglalkozott. Saját módszerét, a Gordon módszert dolgozta ki, amely elérhető bárki számára. Gordon különálló tréningeket hozott létre vezetők, tanárok, szülők részére, amelyek területspecifikusan próbálják meg fejleszteni a kommunikációt. Ezek az alábbi elnevezéseket kapták: Szülői Eredményesség Tréning (PET), Vezetői Eredményesség Tréning (LET), Tanári Eredményesség Tréning (TET). Mindazonáltal az elsajátított készségek – függetlenül a képzés tematikájától – éppúgy hasznosíthatóak a családi, baráti kapcsolatokban is. A hazai kiképzéssel, akkreditált képzések tartásával a Gordon Kiadó Magyarország Kft. foglalkozik.

„Olyan buta vagy!” – Mi a baj a címkékkel?

A kommunikáció alapvető problémája, hogy sok esetben nem egymás viselkedéséről beszélünk, vagy hogy az milyen hatással van ránk, hanem csak véleményt nyilvánítunk vagy általánosítunk, hogy szerintünk milyen is a másik. Tudatosan vagy tudattalanul címkézzük egymást, amely címkék legyenek bármilyen pozitívak is, még sincsenek jó hatással a személy önmagáról alkotott képére. Igyekezzünk tehát minél pontosabb visszajelzéseket adni: nem egyszerűen azt mondani, hogy ilyen/olyan a másik, hanem a lehető legkonkrétabban mondjuk el, milyen helyzetben, milyen viselkedést észleltünk, és az milyen hatással van személyünkre.

Kié a probléma?

Vannak számunkra elfogadható viselkedések és nem elfogadható viselkedések. Ha olyan viselkedéssel találkozunk, ami számunkra nem elfogadható, akkor az nekünk jelent problémát. Ilyen esetekben a miénk.

A probléma megoldása egyszerűbbé válik, ha sikerül azonosítanunk, hogy az kié is valójában.

Ha a felek képesek definiálni a problémát, és a probléma tulajdonosát is sikerül megtalálni, akkor sokkal hatékonyabban cselekedhet a probléma tulajdonosa, és sokkal hatékonyabban segíthetnek neki ebben társai is. Ám ez közel sem azt jelenti, hogy ha a másik személynek van problémája, akkor hátra tett kezekkel kellene várnunk, míg ő teljesen egyedül megoldja azt. A másik véglet pedig az, amikor mások problémáit is sajátunkként kezeljük, és ahelyett, hogy segítséget nyújtanánk a megoldásban, sokszor mi magunk oldjuk meg a  problémát jelentő helyzetet. Hiába a segítő szándék, ezzel ártunk, hiszen elvesszük a lehetőséget, hogy a másik személy kompetensnek érezhesse magát a megoldás során, illetve hogy megtanulja a saját problémáit kezelni.

  • Ha nekem/nekünk van problémánk, akkor én-üzenetekkel kifejezhetjük állapotunkat, majd konfrontálódhatunk annak reményében, hogy sikerül megoldást találnunk.
  • Ha nincs probléma a kapcsolatban, akkor ez az időszak ideális arra, hogy pozitív megerősítőket alkalmazzunk, küldjünk a másik személynek. A pozitív megerősítők nem egyszerű bókok, mindig tartalmaznak egy önfeltáró én-üzenetet is, hogy az adott illető pozitív viselkedése hogyan hat ránk.
  • Amikor pedig másnak van problémája, akkor öt különböző módszerrel segíthetjük őt a megoldásban.
A hatékony kommunikáció munkánkban kulcsfontosságú, de a kapcsolataink javításában, a jó kapcsolatok megőrzésében is nélkülözhetetlen.

Mit ne mondjunk? – A közlés sorompókról

Gordon a kommunikációt hátráltató, megállító tipikus válaszokat közléssorompóknak nevezte. Ezek hátterében sokszor segítő szándék áll, mégsem sikerül általuk megoldani a problémát vagy segíteni a másik személyt a megoldásban. A közléssorompók alapvető hibája, hogy nem közvetítenek megértést. Nem a beszélőre helyeződik általuk a hangsúly, hanem a hallgató attitűdje fejeződik ki. A közléssorompók azt kommunikálják a problémáját megosztó személynek, hogy nem tartjuk őt képesnek saját helyzetének megváltoztatására, valami baj van vele, esetleg, hogy nem vagyunk érdeklődőek a problémájával kapcsolatban. A közléssorompóknak tizenkét típusa van:

  1. Parancs, utasítás, irányítás
  2. Fenyegetés, figyelmeztetés
  3. Prédikáció
  4. Konkrét tanács, megoldás
  5. Tanítás, kioktatás
  6. Kritika, minősítés, vádlás
  7. Dicséret, hízelgés
  8. Kifigurázás, elbagatelizálás
  9. Magyarázat, diagnosztizálás
  10. Sajnálat, együttérzés
  11. Faggatózás, kérdőre vonás
  12. Figyelem elterelés, összezavarás

Mit tegyünk? – Az öt odafigyelési módszerről

Az odafigyelési módszerek a segítő beszélgetés alapját is képezik. Ezek Gordon szerint nem mások, mint:

  1. Csendben hallgatás. Azért érdemes csendben végighallgatni a beszélőt, mert így képesek vagyunk csak a mondandójára koncentrálni.
  2. Figyelem a beszélőnek. A hallgatás önmagában nem segít: fontos, hogy figyeljünk is arra, amit hallunk, próbáljuk megérteni, hogy miről van szó.
  3. Egyszerű megerősítés, biccentés. Egyszerű megerősítő lehet egy „értem” egy bólintás vagy egy együttérző hümmögés is.
  4. Nyitott kérdések. A nyitott kérdések előrelendíthetik a beszélgetést, szemben a zárt, eldöntendő kérdésekkel.
  5. Visszatükrözés, értő figyelem. Az értő figyelem során pedig igyekszünk minél jobban megérteni és minél pontosabban visszatükrözni a másik személy állapotát, érzéseit. Ez serkentően hat a másik személyre, a beszélgetésre főként olyanok esetében, akik nem rendelkeznek jó önreflektív képességgel, nem képesek saját állapotukat önmaguk felismerni. Az értő figyelem abban segít, hogy a közvetlenül nem vagy nehezen kifejezhető élményt, érzések kifejezhetővé váljanak. Ezeket a beszélő személy által elmondottak vagy nonverbálisan kommunikáltak alapján dekódoljuk, átfordítjuk és egyszerűbben, az érzések szintjén próbáljuk megfogni, majd vissza is jelzünk a beszélőnek. Ha a beszélő valóban ezt a mondandót szerette volna elénktárni, akkor folytatja a helyzet bemutatását, ha viszont nem sikerült a megfelelő tartalmat és érzést visszatükröznünk, akkor a beszélőnek lehetősége van helyesbíteni.

Ugyan konfrontáció során a saját érdekeinket képviseljük, mégis szükséges  értő figyelmet adnunk a másik félnek.

Az értő figyelem hibái

Ha nincs időnk meghallgatni a másik személyt, akkor ne serkentsük őt a beszélgetés mélyítésére, folytatására. De általános hibák lehetnek a következők is: ha eltúlozzuk az érzéseket vagy éppen lekicsinyítjük azokat; ha saját gondolatainkat is hozzáadjuk a válaszunkhoz, sugalmazzuk azt; ha az üzenet egy részét figyelmen kívül hagyjuk; ha visszalépünk a téma egy korábbi aspektusára vagy túlzottan előreugrunk; ha szóról szóra ismételgetjük az elhangzottakat; ha vájkálunk, túl mélyre ásunk.

Az értő figyelem és a Gordon Módszer összességében egy minőségében jobb, értékesebb kommunikációs helyzetet eredményezhet. A megfelelő ismeretanyag elsajátítása után ne féljünk a gyakorlatba is átültetni az elméleti tartalmakat, mert azok kapcsolataink javára fordíthatóak. Legyünk türelmesek magunkkal szemben, hiszen nem könnyű kilépni a megszokott kommunikációs mókuskerékből, majd a átírni a beszélgetések vagy veszekedések megszokott forgatókönyvét!

Felhasznált szakirodalom

Gordon, T. & Burch, N. (2001). Emberi kapcsolatok: Hogyan építhetjük, Hogyan rontjuk el. Assertiv Kiadó.

Az alábbi cikkben többet tudhat meg az én-üzenetekről, a gordoni kommunikációról: Veszekedés helyett megoldás: vitázz a boldogságért

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző viselkedéselemző, a Mindset Szeged csapatának egyik alapítótagja, szakújságírója és rendezvényekért felelős munkatársa. Pszichológia mesterszakos hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon. Tanulmányai mellett hátrányos helyzetű gyermekek mentorálásával foglalkozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ