Hirdetés

A politikai nézetrendszerek számos irányból és szempontból vizsgálhatóak. A konzervatív és liberális tengely egy olyan dimenzió, mely bár nem mindenki számára bír azonos jelentéssel, alapkoncepciói mégis elég jó iránymutatók mind a pártpreferenciák, mind az életben vallott alapértékek feltérképezéséhez. Mi a különbség egy liberális és egy konzervatív elme között? A UCL egyetemen végzett kutatás ezt a kérdést járta körül 2011-ben.

Hirdetés

Elterjedt vélekedés pszichológiai és a szociológiai körökben, hogy a politikai orientációt kizárólag környezeti tényezők határozzák meg. A neveltetés, ismeretségi kör vagy iskolázottság mind formáló tényezők lehetnek az élet legtöbb területén, így a politikai preferenciák viszonylatában is. Kanai, Feilden, Firth és Rees (2011) azonban amellett érvelnek, hogy biológiai tényezőket is figyelembe kell vennünk. Az agyi struktúrákat vizsgálták, melyre szerintük hatással van a környezeti és genetikai tényezők interakciója.

Korábbi kutatások már feszegették az agyi aktivitás és politikai hovatartozás kapcsolatának kérdését (Amodio és mtsai., 2007, idézi Kanai és mtsai., 2011), de maga az agyi struktúra bevonása korábban nem volt fókuszban. A politikai attitűdöket általában nagyon egyszerű önbevallásos skálával mérik, ahol a vizsgálati személyek egy ötfokú skálán helyezhetik el magukat a „nagyon liberális” végponttól a „nagyon konzervatív”-ig. Egyszerűsége ellenére ez a skála többnyire jól bejósolja a választói viselkedést, illetve a genetikai tényezők hatásának bizonyításában is nagy segítséget nyújtott (Jost, 2006, idézi Kanai és mtsai, 2011).

Mutasd a szürkeállományod, megmondjuk, kire szavazol?

Kanai és kollegái azt feltételezték, hogy a liberális is konzervatív személyek szürkeállománya között különbség van. MRI géppel vizsgáltak kilencven fiatalt, akiket önbevallásos kérdőív alapján elhelyeztek a liberális-konzervatív skálán. Összehasonlítva az adatokat, a kutatók arra az eredményre jutottak,

hogy a liberalizmus összefüggésben van megnövekedett szürkeállománnyal

az elülső cinguláris kéregben.

Az elülső cinguláris kéreg mellett más agyi struktúrák is mutathatnak olyan idegi aktivitást, amelyek kapcsolatban állnak a politikai attitűdökkel. A konzervatívok a fenyegető helyzetekre nagyobb agresszióval reagálnak, mint a liberálisok, és érzékenyebbek a fenyegető arckifejezésekre is (Vigil 2010, idézi Kanai és mtsai, 2011). Ez az emocionális arcokra való fokozott érzékenység azt sugallja, hogy a konzervatív irányultságú egyének eltéréseket mutathatnak az érzelmi feldolgozáshoz kapcsolódó agyi struktúrákban, mint például az amygdala. Az a tény is ezt támasztja alá, hogy különböző kultúrákban elvégzett vizsgálatokban is kimutatható a választói magatartás kapcsolata az amygdala működésével.

Nem csak agyban dől el

Bár ezek az eredmények a politikai attitűdök és az agyi struktúra kapcsolatát sugallják, fontos megjegyezni, hogy az érintett idegi folyamatok valószínűleg a politikai nézetek összetett formálódását tükrözik,

a vélemények nem közvetlen következményei a biológiai változóknak.

A politikai véleménynyilvánítás az absztrakt gondolatokban és gondolkodásban érintett agyterületek szélesebb körű bevonását igényli (Kanai és mtsai, 2011).

A fenti eredmények már csak azért is fenntartással kezelendőek, mert bármilyen véleménykülönbség biológai alátámasztása komoly etikai kérdéseket vet fel, hasonlóan az egykor elterjedt rasszok közötti intelligenciavizsgálatokhoz (lásd Herrnstein és Murray The Bell Curve című könyvét). Akár a társadalmi, akár a politikai különbségek genetikai háttere melletti érvelés hosszú távon az egyenlőtlenség és kirekesztés alapjául szolgálhat.

Felhasznált szakirodalom:

Kanai, R., Feilden, T., Firth, C., Rees, G. (2011). Political orientations are correlated with brain structure in young adults. Current biology21(8), 677-680.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, a Mindset Politikai pszichológia rovatának szakújságírója. Társadalom és szervezetpszichológia mesterszakon végzett az ELTE-n, szabadidejében fotózással is foglalkozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ